Idén, a reformáció 500. évfordulója alkalmából a számtalan kiállítás, program, kulturális esemény mellett vallástól és hitvallástól függetlenül felmerül, képesek vagyunk-e olyan áldozatkészen gondolkodni a művelődés szerepéről, mint a háborús világ sötét kilátásai közt az erdélyi fejedelmek.

„Az egész világban állam, nemzet, kormányhatalom tartósan nem virágozhatik s feladatinak meg nem felelhet a szabad tudományok gyakorlása nélkül, melyek az ifjúság tehetségét az egyházi és állami életre jótékonyan képezik.” Az uralkodók kultúra- és tudománypártoló feladatának lényegét Apafi Mihály (1632−1690) foglalta össze egyik művében, akit pedig az utókor a legpipogyább erdélyi fejedelemként könyvelt el. Ha azonban eltekintünk attól, hogy az utolsó, még tényleges hatalommal bíró fejedelem csaknem harmincéves uralma alatt milyen kétségbeesetten lavírozott a Habsburg és az Oszmán Birodalom, valamint saját alattvalói között, megláthatjuk az együgyűnek, hamis hitűnek és részegesnek tartott Apafi pozitívumait is.

Romokból iskolát

Amikor 1661-ben az inkább a teológia és a mechanika iránt érdeklődő, művelt erdélyi nemes ölébe pottyant a hatalom, szinte mindent romokban talált, amit elődjei felépítettek. Gyulafehérváron, Bethlen Gábor ragyogó fejedelmi rezidenciája helyén füstölgő omladék fogadta, a híres főiskola épületét a tatárok lerombolták, a könyvtár a tűz martaléka lett éppúgy, mint a Rákóczi fejedelmek építkezései is.

Az új fejedelem azonban – pontosabban kancellárja és határozott felesége – ügyesen gazdálkodott a bányák hasznával, így a töröknek fizetendő adóterhek ellenére is jó irányt vettek az ország pénzügyei. Ezért a puritanizmuson és a racionális tudományokon nevelkedő uralkodó megtehette, hogy újra életet leheljen az iskolákba és a tudományos intézményekbe.

Utasította a reformátusokat, hogy mindenütt állítsanak fel iskolákat, sőt a román gyerekek oktatására is külön hangsúlyt helyezett. Az elpusztult gyulafehérvári akadémia tanárait és diákjait 1662-ben Enyedre telepítette, és gazdag adományokkal megvetette a mai napig működő Bethlen Gábor Kollégium alapjait. Az 1660-ban török kézre került Váradról