Idén tíz éves az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménye, ez alkalomból pünkösdkor különleges nemzetközi ünnepséget szervez a szentendrei Skanzen. Közel 400 résztvevő, a solymászoktól a matyókig, 13 hazai közösség ad ízelítőt tudása legjavából a múzeumban, sőt egyedülálló módon Európában most először mutatkozik be az indiai autentikus rituális táncaival Guru Shyama Charan Pati tánccsoportja.
Május 19-20-án soha nem látott pünkösdi forgataggal és programkínálattal ünnepli a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a harmadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Szellemi Kulturális Örökség Találkozót. 13 magyar közösség tárja sokszínű hagyományát a látogatók elé, így pünkösdvasárnap és hétfőn minden portán mozognak, zenélnek, énekelnek és kézműveskednek a közösségek tagjai és a mesteremberek. A rendezvény – melynek fővédnöke Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO nagykövete és az UNESCO Közgyűlés elnöke - az UNESCO védnöksége alatt áll.
A két nap során megtekinthető a mendeiek szokása a pünkösdi templomdíszítés zöldággal, virággal, hímzett pillangókkal, a bolyi húsvéthétfői Emmausz-járás, a solymászok madaraikkal büszkélkednek, a mezőtúriaknál sorakoznak a míves fazekas termékek, a halasiak bepillantást engednek a csipkevarrás titkába, a mohaiak tikverőző filcálarcot készítenek, míg a kalocsai asszonyoknál a nők hímzésmintákat tervezhetnek, addig a matyóknál megismerik a bútorfestés gazdag motívumkincseit. A mohácsiaknál rotyog a szabadtűzön a sokacbab és a híres karcagi birkapörköltből is lehetőség nyílik torkoskodni.
Új közösségek a fesztiválon
Tavaly három elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar jegyzéke. A már meglévő 10 közösség mellé felkerült a Kassai-féle lovasíjász módszer, Sárköz népművészete és a molnárkalács borsodnádasdi hagyománya is, így a sárközi jellegzetes szőttes- és hímzéskultúra, a gyöngygallér, a színes, nemes anyagokból álló viselet, az ahhoz tartozó kiegészítők - a gabóca csipke, a tornyosbársony - a nyelvjárás és a tájegységre jellemző népdalok és táncok együttesen jelennek meg a két nap során. Asztalra kerül a Borsodnánásdon régen elsősorban nagyböjt, húsvét, karácsony ünnepein és a fonóházban, lakodalmak során készített édesség, a molnárkalács is, amely a római katolikus liturgiában használt, szentelt ostyából alakult ki. Kiderül, hogy a finomság előállításához nélkülözhetetlen, különleges sütővasak között nincs két egyforma, mindegyik más-más egyedi motívumot, szöveget hordoz.
Az idei fesztivál díszvendége India. Az UNESCO reprezentatív listájáról Európában most először lép fel Guru Shyama Charan Pati tánccsoportja Chhau maszkos, autentikus, rituális táncaival. Az indiai udvarban az egzotikus ország kultúrájából kapnak ízelítőt a vendégek: lesz gyöngyös fejdísz készítése, lótuszhajtogatás, mandala- és hennafestés, virágfüzér-készítés, a lányok pedig igazi hercegnővé válhatnak a szárikban! Somi Panni és a Sivasakti Kalánanda Táncszínház megidézi Dél-Indiát a térségre jellemző klasszikus táncával, a bharatanátjammal. Aki pedig megéhezett a nagy forgatagban kóstoljon a hagyományos indiai ízekből: az agyagkemencében (tandúrban) fűszeresen pácolt és nyárson sütött csirkemelldarabokból, a chicken tikkából, a Himalája lábánál termő fenséges aromájú köménymagos rizsből, vagy a helyszínen sütött indiai hagymamaggal dúsított lepénykenyérből, a nannból, esetleg csemegézzen az indiai kókuszkockából.
Pünkösdi szokások, hagyományok
A színes kavalkád és a gazdag programkínálat nem mellőzi a pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok, szokások bemutatását sem. A középkorig visszanyúló legismertebb ünnepi szokás, a pünkösdi királyválasztás. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben ügyességi próbák teljesítésével májuskirályt választottak. A győztes egy évig minden lakodalomba, mulatságra meghívást kapott, minden kocsmában a község vendégeként ingyen fogyasztott, a lovát, marháját pedig társai őrizték. A pünkösdi királyválasztás ügyességi próbáiba a legkisebbek a Skanzenben 4 portán kapcsolódnak be, hogy kiderüljön, a versengés végén ki nyeri el az idei pünkösdi király címet. A házról házra járó pünkösdi népszokások közül ismeretes pünkösdi királyné-járást közel 200 gyermek mutatja be. Bárki csatlakozhat a menethez, amelyben a nagyobb lányok a legkisebbet közrefogva, fátyollal letakarva kísérik házról-házra, miközben énekelnek és jókívánságokkal, termékenységvarázsló mondókákkal halmozzák el a ház lakóit. A múzeum Szent Anna kápolnájába betérők a Pest megyei Mendén mai napig élő pünkösdi templomdíszítés hagyományának részesei lesznek, hiszen a Szentlélek eljövetelének ünnepére díszbe öltöztetik a templomot: nyárfákat állítanak a két padsor közé, amelyekre szalagokat, kézzel hímzett és horgolt kendőkből pillangókat helyeznek.
Kiállítás
A Pünkösdi Sokadalmat megelőzi a május 18-án, szombaton nyíló Megfogni a megfoghatatlant, valamint a Míves kézműves örökség: A matyó népművészet című időszaki tárlatok a Skanzen Magtárában, amely az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Egyezményének 10 éves évfordulójára készül. A 16 órakor kezdődő kiállítást Halász János Kultúráért Felelős Államtitkár nyitja meg. Közreműködik az indiai Guru Shyama Charan Pati tánccsoportja.
