Az anyaguk és megmunkálásuk miatt értékes ékszerek státusszimbólumok, és ez az előző összes történelmi korban sem volt másképp, kultúrától és földrésztől függetlenül. Főleg, hogy akadnak olyan darabok, amelyek egészen egyszerűen hordhatatlan súlyúak vagy fazonúak, ezért kecses nyak helyett legfeljebb széfet lehet ékesíteni velük.
A gyűjtő, aki kétszer egymás után döntött rekordot
Érdekes módon a világ legdrágább ékszereinek a finomsághoz és eleganciához nem sok közük van: nagyjából úgy néznek ki, mint azok a darabok, amelyeket a bizsuüzletek a karácsony utáni leértékelésben szórnak bele egy tálkába SALE felirattal, csak vidd már el őket. A dobogósok egyaránt ormótlan darabok, viselőjük legfeljebb megbújhat az ékszer mögött.
A legismertebbek egyike egy 60,1 karátos Harry Winston gyémánt fülfüggő, amelynek ára majdnem kétmilliárd forint. A platinába csiszolt, klasszikus csepp alakú gyémánt 6 grammot nyom darabonként. Ennél az adatnál azért jóval érdekesebb az a történet, miszerint a készítőjének már 12 évesen olyan érzéke volt a kövekhez, hogy egy zálogházban felismert egy kétkarátos smaragdot, megvette 25 centért, majd eladta 800 dollárért (kb. 178 ezer forint). Manapság is igen jó üzleteket köt, például úgy 60 év után megvált egyik kincsétől, a legtisztább rózsaszín gyémánttal díszített gyűrűjétől a Sotheby’s aukciósház segítségével: 2010-ben tízmilliárd forintnak megfelelő összegért vette meg a brit Laurence Graff ékszerkereskedő és -gyűjtő. Graff ezzel új rekordot állított fel a világtörténelemben, pedig ő is úgy kezdte, ahogyan sok más milliárdos: 15 évesen otthagyta az iskolát, elszegődött vécét pucolni, majd miután ebből az állásából is kirúgták, elindult – mára elképesztő ívű – karrierje egy apró kis ékszerboltban.
A Sotheby’s eseményein ékszerfronton egyéb szenzáció is történt: 2008-ban 15 perc alatt valamivel több mint kétmilliárd forintért, az akkori legmagasabb összegért vette meg szintén Laurence Graff „A Kék Wittelsbach” („The Blue Wittelsbach”) nevű gyémántot. A követ a sanyarú sorsú Indiában bányászták, és IV. Fülöp király választotta lánya, Margarita hozományául. A Wittelsbach-ház Habsburgoktól szerzett kincse később a bajor király, I. Miksa koronáját díszítette. Szakmai berkekben komoly botrányt okozott, hogy Graff a vásárlást követően újracsiszoltatta a történelmi jelentőségű drágakövet, a még hibátlanabb és intenzívebb végeredmény érdekében. Sokan megindultan azt rebegték, hogy ez olyan barbár tett volt, mintha a Mona Lisát újrafestené valaki, mondván, nem elég szép.
Kate Winslet nyakáról mindenkinek ugyanaz jut eszébe
Nem a legdrágább, de a legismertebb ékszer azonban kétségtelenül a Titanic-nyaklánc, azaz az „Óceán szíve”, melynek látványára mindenkiben felcsendül az a bizonyos túláradó Celine Dion-szám. Kevesebb mint 800 millió forintért kelt el a 170 karátos kék szív-zafír, tulajdonosában pedig bizonyára rendületlenül felidézi a hajóorrban kifeszülő szerelmespár hollywoodi eszmény(?)képét.
Érdekesség továbbá, hogy nemrég egy Stefano Canturi nevű dizájner egy közel 180 millió forintot érő pénztárcát készített. Az art deco stílusú, agyondíszített erszény ennélfogva jóval többe kerül, mint amennyi pénzt bele lehet egyáltalán zsúfolni. 2006-ban pedig egy Susan Rosen nevű ékszerész azzal a teljesen értelmetlen ténnyel sokkolta a világ gazdagjait, hogy elkészítette a világ legdrágább, nem sokat (na jó, szinte semmit sem) takaró bikinijét. A gyémántokkal kirakott aprócska szettet tehát sehogyan és sehova nem lehet hordani, de legalább megfelel a népmeséből ismert követelménynek: viselőjén egyszerre van is, meg nincs is ruha.
Zsazsa, aki sosem utált egy férfit sem eléggé ahhoz, hogy visszaadja a gyémántjait
A sztárvilágban a csillogás alapkövetelmény, a vörös szőnyegen nem lehet környezettudatosan, kóláskupakból farigcsált fülbevalókban pompázni: a protokoll az protokoll. Még a látszólag lázadó celebek, például Lady Gaga kiegészítőin is látszik, hogy nyolc stylist többheti izzadságos munkájába került összeállítani őket. Gábor Zsazsa viccesnek szánt, valójában egészen más zöngéjű aranyköpése, miszerint „sosem utáltam egy férfit sem eléggé ahhoz, hogy visszaadjam a gyémántjait”, szintén jól példázza a drágakövek és az emberi kapcsolatok kissé ellentmondásos viszonyát. A hozzá hasonlóan világhírű gyémántgyűjtő, Elizabeth Taylor sem magának vásárolta a legértékesebb darabokat. Richard Burton – akihez kétszer is hozzáment – ajándékozta neki a legendás 69 karátos „Burton-Cartier” és a 39 karátos „Krupp-gyémántot” is (mások e nyakékek letört morzsájáért is hozzámennének magához az Ördöghöz is, háromszor is, ha kell). A családneve és hisztis allűrjei miatt ismertté vált Paris Hilton pedig az egyik legértékesebb eljegyzési gyűrűt kapta névrokon exétől, Paris Latsistól 2005-ben: majdnem százmillió forintot ért a benne található 24 karátos óriás gyémánt.
Minden szempontból gyémánt
Van olyan híresség is, aki más tekintetben is gyémántot visel magán: ő II. Erzsébet királynő, aki 60 éves uralkodása után kiérdemelte a gyémántjubileumi posztot. Ennek apropóján a brit királyi udvar stílusosan gyémántkiállítást tervez, ahol felbecsülhetetlen értékű drágaköveket mutatnak majd be. A tárlókban látható lesz a hajdani koronázási szertartáson viselt darab, vagy a híres-neves Williamson-bross – közepén egy igen ritka, Tanzániában talált rózsaszín gyémánttal –, amelyet az uralkodó egy kanadai geológustól kapott még 1947-ben, az esküvője alkalmából.
