Játszi könnyedséggel képesek lennénk hosszú listát gyártani arról, miért jobb a tavasz és a nyár a télnél, ugyanakkor a leghidegebb évszak javára semmit sem tudunk írni. Mindez a XXI. század elbizakodott emberének türelmetlenségéről árulkodik, akit a reklámok arra tanítanak, hogy minden probléma megoldható, és semmiféle kellemetlenséget nem kell eltűrnie – állítják az ember és a természet összekapcsolódását kutató új tudományág, az ökopszichológia képviselői. Aki azt hiszi, uralma alá hajthatja a természetet, és nagyon rosszul tűri, ha olyasmivel találkozik, amit nem tud kontrollálni. 

Holott az időjárás és az évszakok változása tipikusan ilyen dolog. És hiába dühöngünk vagy próbálunk meg elmenekülni előle, nem tudunk változtatni rajta, nekünk kell alkalmazkodnunk. Éppen ezért sokkal jobban járnánk, ha inkább megpróbálnánk elfogadni, netalán megszeretni az évnek ezt a legkevésbé népszerű időszakát és mindazt, ami vele jár.

24 óra 24 fokban

Nagyjából ugyanezt mondják a természetgyógyászok, akik szerint nem a hideg, a hó, a köd, a lelkesen szaporodó baktériumok és vírusok a hibásak, ha ki sem látszunk a náthából, hanem a saját legyengült immunrendszerünk.

Az igazi gazdag ember ma már nem arról ismerszik meg, hogy telente drága bundákban jár, hanem arról, hogy egyáltalán nincs télikabátja. Minek is lenne, amikor reggelente a meleg lakásból indul el a fűtött garázsba, ott beül a gyorsan átmelegedő autóba, majd a munkahelyén behajt a fűtött garázsba, és felliftezik a klimatizált irodába: gyakorlatilag az egész napját úgy tölti, hogy ki sem kell tennie a lábát a hideg utcára.

Ez talán ma még extrém esetnek számít, de az tény, hogy a mi szélességi körünkön átlagosan évi 220 napon át fűtünk, és a temperált helyiségek miatt lényegesen romlik szervezetünk reakcióképessége. Elődeink nem ismerték az elektromos vagy gázfűtést, ezért edzettebbek voltak nálunk, mi viszont mind kevésbé számíthatunk alkalmazkodóképességünkre, amely a változó hideg és meleg ingerek elviseléséhez szükséges.

Az éghajlatot azonban nem tudjuk egyetlen gombnyomással megváltoztatni, a kórokozókat sem tudjuk mind kiirtani, és nem járhatunk reggeltől estig arcmaszkban akkor sem, ha stílusos Burberry-kockák díszítik. Tanácsosabb tehát az ellenállóképességünket hatékonyabbá tenni. Az immunerősítés manapság amúgy is legalább annyira divatos program, mint a méregtelenítés vagy a lúgosítás, és szerencsére számtalan, kimondottan a kellemes kategóriába sorolható módszere létezik. A spa- és wellnessélmények igazi értéke az ellazulás és a stresszoldás, ami bizonyítottan segít megőrizni az egészségünket is.

Vibrálunk és fogyunk

Ilyen valódi újdonságnak számító különlegesség a vibrációs tréning, amelynek az immunrendszer erősítésén túl számos örömteli mellékhatása is van. Így például kozmetikai kezelésnek is beválik, mert segít megszabadulni fölösleges kilóinktól, eltünteti a nem túl vonzó narancsbőrt és feszesíti a bőrt. Ezenkívül hajlékonyabbá tesz, javítja a mozgáskoordinációnkat, sőt, állítólag még az agyműködésünket is.

Nekem azonban főként azért vált a kedvencemmé, mert a viccesen vibráló padon elmúlt a derékfájásom (sok-sok, számítógép előtt görnyedezve töltött óra eredménye), és felszabadultak a boldogsághormonjaim (pedig azt hittem, az én szervezetem talán nem is termel endorfinokat). És lássuk be, az is mellette szól, hogy egy-egy alkalommal mindössze 20 percünket veszi igénybe, vagyis a legzsúfoltabb napirendbe is bele lehet gyömöszölni.

Kicsit időigényesebb, de ugyancsak többféle jótékony hatást kombináló módszer a sókamra. Aki nosztalgiával gondol a nyári tengerparti sétákra, mindenképpen próbálja ki, hiszen a sókamra klímája ugyanazt a hatást gyakorolja a szervezetre, mint a sós tengeri levegő. Addig is, amíg újra eljutunk a vízpartra, kényelmesen dőljünk hátra a nyugágyon, szívjuk be a tiszta, sós levegőt, és relaxáljunk.

A tengerimádók a szervezetük alkalmazkodóképességét javító ingereket megkaphatják a thalasso-terápiától is, amely a gyógyító és ápoló hatású tengeri iszap és algák felhasználásával fejti ki a hatását. Az immunerősítő thalasso masszázs során használt masszázskrém hatóanyagainak egy részét tengervízből előállított porból nyerik. A tengervízben ionos formában jelen lévő ásványi sók és nyomelemek a bőrünkbe jutva gyorsan felszívódnak és a serkentik a sejtek működését.

Az illatok a lelkünkbe jutnak

Az illóolajakkal kombinált thalasso-terápia, illetve az aromaolajos masszázs nem véletlenül nagyon népszerű, hiszen amellett, hogy a bőrünket kényezteti, valóságos időutazásra visz a boldog emlékek birodalmába. Valamennyien ismerjük azt az érzést, amikor egy hirtelen megérzett illat egyetlen pillanat alatt emlékek és érzések egész sorát ébreszti bennünk. Ennek magyarázata az agy felépítésében rejlik. A hangulatok, ösztönök és érzelmi reakciók irányítója az úgynevezett limbikus rendszer, az agynak az a törzsfejlődésileg igen ősi területe, amelyhez a szaglóideg vezet. Ezért nincs még egy olyan érzékszervünk, amely olyan közvetlenül befolyásolná az érzelmeinket, mint a szaglás, úgy is mondhatnánk, az illatok egyenesen a lelkünkig érnek.

Az illóolajok egyrészt a bőrön át, a véráramba kerülve fejtik ki hatásukat, másrészt belélegezve a lelkiállapotunkat is befolyásolják, így még inkább érvényesül a masszázs nyugtató vagy élénkítő ereje. Téli lehangoltság ellen kiváló lélekvidító a citrusfélék illata vagy az Earl Grey teából ismert bergamott. Hasonlóképpen hangulatjavító hatású a narancs, a citrom, a mandarin, a grapefruit és a zöldcitrom aromája.

A levendula illóolaja alapvetően nyugtat, csillapít és ellazít, segít a test-lelki  harmónia megteremtésében. A zsálya ezzel szemben képes akár euforikus hatást is kiváltani, miközben hatásosan enyhíti a stressz és a szorongás tüneteit. Ha éppen nincs időnk masszázsra menni, otthonra választhatunk a vidám illatú szappanok, tusolózselék vagy testápolók közül.

Hideg víz, meleg víz 

Ha nagyon nehezen viseljük a telet és a hideget, úgy is javíthatjuk az ellenállóképességünket, ha kipróbáljuk a Kneipp-féle vízkúrákat. A német Sebastian Kneipp a saját bőrén tapasztalta meg a víz áldásos hatását: a dunai jéghideg fürdőzés gyógyította ki a tüdőbajából. Az általa kifejlesztett fürdőkúrák a hideg és a meleg víz váltakozása által elődidézett ingerek elvén alapulva edzik a szervezetet.

Az egyik klasszikus a hideg-meleg váltózuhany. Ehhez reggel felkelés után álljunk a tus alá, és kezdjük a zuhanyozást meleg vízzel. Mikor a testünk felmelegedett, váltsunk át hidegre. Közben ne álljunk mereven, hanem ide-oda mozogjunk. Ha a testünk egy kicsit lehűlt, váltsunk vissza újra melegre. Ezt ötször ismételjük meg, végül rövid ideig tartó hideg vizes tusolással fejezzük be. Törülközés után addig ugráljunk, amíg melegünk nem lesz, majd öltözzünk fel. Utána legalább 20 percig ne menjünk a szabadba, nehogy megfázzunk.

Ugyancsak az immunrendszer erősítését szolgálja a Kneipp-medencében végzett víztaposás, bár sokan nincsenek tisztában vele, mire is való pontosan a kavicsokkal felszórt, hideg vízzel feltöltött keskeny kis árok. Nos, nem tétován álldogálni kell benne, mert az nem annyira kellemes, hanem sétálni a talpunkat masszírozó sima köveken, majd belebújni a jó meleg termálvízbe.

Ha valaki nagyon érzékeny a hidegre, akkor a hideg vizes kezelés helyett a száraz kefével végzett masszázst érdemes kipróbálnia. A speciális technikával végzett kezelés során az egész testünket végigmasszírozzák a nem túl kemény sörtéjű kefével, és ez ugyanúgy fokozza a bőr vérkeringését, mint a hideg-meleg vízsugár váltakozása. Ráadásul a száraz kefés masszírozás szépítkezésnek is kiváló, mivel eltávolítja a bőr legfelső rétegéről az elhalt hámsejteket, így az simábbá válik, és jobban beszívja a krémeket.

A Kneipp gyógynövényes fürdők szintén a fázósaknak valók, akik télen különösen szenvednek a meleg hiányától. Nekik tanácsos hetente két-három alkalommal 20 perces kádfürdőt venniük, olyan gyógynövény-eszenciákat keverve a vízbe, mint a rozmaring vagy a levendula. Ez felmelegít, erősít és fokozza a vérkeringést. Emellett a heti szaunalátogatások is formában tartják a test hőszabályozó rendszerét, és egyben anyagcsere-serkentő és érerősítő hatásúak is, így jobban el tudjuk majd viselni a hideget.

Ajándékok Indiából

A nálunk is mind népszerűbb ősi indiai gyógymód, az ajurvéda ugyancsak számtalan ötletet ad azoknak, akiknek nem a tél a kedvenc évszakuk. Ilyen egyszerű, de hatásos melegítő tipp, hogy ilyenkor hideg innivaló helyett meleg vizet igyunk, reggel és este kenjük be a talpunkat meleg olajjal, és vegyünk meleg, sós lábfürdőt. Válogathatunk a kellemes, meleg olajjal végzett masszázsok közül, masszíroztathatjuk az egész testünket, vagy csak azokat a testrészeket, ahol a hideg hajlamos összegyűlni: a fejünket és a talpunkat. Akármelyikre szavazunk, garantáltan kellemesen ellazulunk és átmelegszünk.

Az ajurvédától elválaszthatatlan jóga bizonyos gyakorlatai szintén alkalmasak az indiai felfogás szerinti hideg és száraz jelleg ellensúlyozására. Ám a jóga ennél sokkal többet tud: mára a tudomány is igazolta, hogy jó hatást gyakorol a lelkiállapotunkra, és segít megőrizni a jó kedélyünket. Kutatások szerint a jógázás ahhoz hasonló kémiai folyamatot indít el az agyban, mint a depresszióellenes gyógyszerek, megnő hatására a sejtekben azoknak a vegyületeknek a koncentrációja, amelyek javítják a kedélyállapotunkat.

Ez ilyentájt valamennyiünkre ráfér, akárcsak az, hogy megszabaduljunk a (majdnem) minden bajunk okozójának tartott stressztől. Ha valaki hozzám hasonlóan nagyon nehezen tudja kikapcsolni az agyát, hogy a mély ellazulás állapotába kerüljön, az bátran próbálja ki a jóga nidrát! A módszer nagyon egyszerű, de a hatása meglepő. Mindössze egy nyugodt helyre, fél órányi időre és olyan jógaoktatóra van szükségünk hozzá, aki vezet minket a meditáció során. Ha vezetővel már jól boldogulunk, otthoni használatra beszerezhetünk egy jóga nidra CD-t is, amely tartalmazza a megfelelő utasításokat. A technika fontos részét jelentik a pozitív megerősítések, amelyek a tudattalanra hatnak. Ilyen megerősítés lehet például, hogy „könnyedén és örömmel élem az életemet“, vagy „a testem erős és egészséges“.

Miközben az oktató (vagy a CD) utasításait hallgatjuk, gyönyörű, képzeletbeli tájakon járunk, az ellazult állapot és a félálom között ingázva ide-oda. A jóga nidra gyakorlása közben a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer egyensúlyba kerül, ami feloldja a stresszt, így utána kipihentnek érezzük magunkat, mintha néhány órát aludtunk volna. A módszer ezenkívül erősíti az immunrendszert, elősegíti az egészséges alvást, javítja a koncentrációt, fokozza a hatékonyságot és a kreativitást, mindennek pedig egész évben jó hasznát vehetjük.