A megfojtott tehetség metaforája

150 évvel ezelőtt halt meg Semmelweis Ignác, a világszerte legismertebb és leginkább tisztelt magyar orvos.

Élettörténete és a felfedezésével szemben tapasztalt korabeli ellenállás mélyen beivódott a kulturális emlékezetbe: többek között róla nevezték el azt a reakciót, amikor a szakmai közösség csípőből elutasít egy új felfedezést, ötletet.

Semmelweis Ignác 1847-ben, korát megelőzve fedezte fel, hogy töredékére lehet visszaszorítani a tömeges gyermekágyi láz miatti elhalálozásokat, amennyiben a nőgyógyász klóros oldattal alaposan kezet most a beavatkozások előtt. Mivel ebben a korban a baktériumok még láthatatlanok és ismeretlenek voltak, állítását csak közvetett megfigyeléseire, tapasztalataira és a statisztikai adatok értelmezésére alapozhatta. Ez a

SEMMELWEIS

Kortársai elutasították, és folytatták – az anyák számára halálos – gyakorlatukat. "Módszerének helyességét csak később igazolták Pasteur és Koch felfedezései, de Semmelweis ezt már nem érte meg, egy elmegyógyászati osztályon hunyt el."

kortársak számára nem volt elegendő, téziseit elutasították, Semmelweis köznevetség
tárgya lett, és rezzenéstelen arccal folytatták az anyák számára halálos, megszokott gyakorlatukat. Módszerének helyességét csak évtizedekkel később igazolták Louis Pasteur és Robert Koch felfedezései, de ezt Semmelweis már nem érhette meg, mentálisan és fizikailag megbetegedve egy elmegyógyászati osztályon hunyt el.

A mítosz

ORTODOXIA

"Amióta világ a világ, az ortodoxia teljes erőbedobással védi bástyáit a progresszió támadásaival szemben, érkezzen az a művészet, a technika, a tudomány vagy épp a hétköznapi praktikum irányából."

Az angolszász világ Semmelweis-reflexnek nevezete el azt az emberi reakciót, amikor a korábban rögzült megszokások, hiedelmek alapján, vizsgálat és kísérletezés nélkül, automatikusan elutasítjuk az új információkat. Ez az effektus éppúgy lehet szakmai, mint magánéleti. Ugyanúgy kerékbe törheti egy zseni életét, mint egy hétköznapi újítással előálló kisemberét. A reakció nem újdonság, amióta világ a világ, az ortodoxia teljes erőbedobással védi bástyáit a progresszió támadásaival szemben, érkezzen az a művészet, a technika, a tudomány vagy épp a hétköznapi praktikum irányából. Mégis, ha Giordano Bruno máglyahalálára, Van Gogh festészetére gondolunk, ugyan miért éppen egy XIX. századi nőorvos neve vált a meg nem értettség, elutasítottság metaforájává? Milyen többletet hordozhat Semmelweis története, hogy kitörölhetetlenül beleívódott a globális emlékezetbe?

SEMMELWEIS-REFLEX

"Az angolszász világ Semmelweis-reflexnek nevezte el azt az emberi reakciót, amikor a korábban rögzült szokások alapján automatikusan elutasítjuk az új információkat."

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egyben az orvos szülőháza és végső nyughelye,
főigazgatója, Varga Benedek szerint ennek okát az orvosi eredmény mellett Semmelweis népszerűségében és az alakjához kötődő mítoszban kell keresnünk. A nőorvos élete és halála ma is vita tárgya, a könyvtárnyi szakirodalom mellett regények, operák, színdarabok, filmek, filmsorozatok foglalkoznak sorsával, alakjával. 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent változatát. Chicagóban pedig a világ 10 legjelentősebb orvosa között áll a szobra az International Museum of Surgical Science patinás épületében. Nem véletlenül. „A modern orvostudomány alapja három felfedezés. Az egyik a hatékony fájdalomcsillapítás, a második a vérpótlás, a harmadik pedig a fertőzések megelőzése, kezelése. Ez utóbbiban Semmelweis volt az, aki először ért el látványos eredményeket. Ám nemcsak mint szülészorvos, hanem mint sebész is kiváló tevékenységet folytatott, elsőként végzett Magyarországon petefészekműtétet” – emelte ki a főigazgató, aki azért arra is felhívta a figyelmet, hogy Semmelweis gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezése eleinte csak azokban az országokban volt igazán fontos, ahol a szülő nőket kórházba szállították.

Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!.