És elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy az amerikai film imázsának és üzleti modelljének kialakításában óriási szerep jutott a magyaroknak is. Az amerikai film manapság már nem a régi. Persze léteznek kiváló hollywoodi filmek és színészek ma is, de a nagyvásznas mozgókép mintha elveszítette volna valamikori úttörő szerepét; mostanában már nem a film felé tekintünk legelőször, ha valami újabbra, varázslatosabbra, elevenebbre vágyakozunk. Susan Sontag írta egy, a New York Timesban megjelent cikkében még 1996-ban: „Úgy tűnik, a XX. század vezető művészeteként beharangozott film a század végére hanyatló művészetté válik. (…) De talán nem is annyira a mozi hanyatlásáról van szó, mint inkább az általa ébresztett különleges vonzalom eltűnéséről. Valamikor úgy éreztük, a mozgókép élesen különbözik minden egyéb művészettől, velejéig modernnek, összetéveszthetetlenül közvetlennek tűnt számunkra, valami költőinek és rejtélyesnek és erotikusnak és erkölcsi természetűnek – egyszerre. Egykor úgy éreztük, hogy a mozifilmnek apostolai vannak; küldetése. A mozifilm mindent képes volt magába foglalni imádói szemében.”

 

 

Milyen különös – már-már illetlen – öröm, hogy mi még időben letettük a névjegyünket Hollywoodban; amikor még „a régi” volt. Sőt ami azt illeti, már az álomgyár születésekor jelen voltunk, hiszen a hét legnagyobb hollywoodi filmstúdió közül kettőt magyar

HOLLYWOOD

A hét legnagyobb filmstúdió alapítója közül kettő magyar származású: Zukor Adolf a Paramount, Fuchs Vilmos a Fox mindenható ura volt.

származású személy alapított: a mindössze 14 éves korában Ricséből Amerikába emigráló Zukor Adolf a Paramount, az egzotikus Tolcsváról származó Fuchs Vilmos (William Fox) pedig a legendás Fox atyja lett.

 

A kezdetek

Hollywood enyhén szólva nem vált zökkenőmentesen a világ filmes fővárosává: metodista fellegvárnak indult, a Kansasből érkező Horace Henderson Wilcox és felesége alapította – gyakorlatilag a vadnyugaton. 1887-ben vásárolták meg azt a telket, amelyen előbb egy egészen kis falu épült: az „álomgyár” elődje, még ha nem is eszmei értelemben. Wilcoxék ugyanis elhatározták, hogy jámbor közösségüket a közeli Los Angeles ellentétpárjaként az erény és a mértékletesség jegyében építik és gondozzák majd. Mint Bokor Pál írja Hollywood magyar szemmel című, a témát kimerítően tárgyaló könyvében, Wilcoxnak nyilván eszébe sem jutott, hogy pár évtized múltán szent városuk éppenséggel a „frivol múzsák”

HOLLYWOOD

Hollywood eredetileg metodista fellegvárnak készült, melyet a vallásos Wilcox házaspár a züllött Los Angeles ellentéteként képzelt el.

gyülekezőhelyévé válik, már csak azért sem, mert a derék házaspár nagy igyekezettel próbálta eleve kizárni az efféle lehetőségeket, például ingyen telket adtak volna bármely vallási felekezetnek, amennyiben az hajlandó templomot építeni az imádott területen.

 

A teljes cikk a La femme 2015. téli számában olvasható.