Mindig is két gyereket terveztünk a férjemmel, Milán most 8, Sára 4 éves. A kicsi most lett óvodás, nagyon élvezi, imádja, hogy egy csomó gyerekkel játszik egész nap, úgy látom, hogy jó helyen van. Ez azért is fontos, mert logisztikai vezető vagyok egy multinál, ami bizony nem nyolc órás műszakot jelent. De nem panaszkodok, szeretem a szakmámat, ezt tanultam, mindig is közel álltak hozzám a számok, és igen, ki merem mondani: szeretem az Excelt! Itt nincs „egyrészt-másrészt” típusú érvelés, valami vagy van, vagy nincs.

Fiatalon lettem vezető – a német nagyfőnök személyesen nevezett ki – de tudom, hogy ez részben egy megelőlegezett bizalom, még sokat kell bizonyítanom. Ami azt is jelenti, hogy a határidőnaplóm telis-tele van felkiáltójeles bejegyzésekkel, fontos határidőkkel, tárgyalási időpontokkal. Mivel innen, Budapestről irányítjuk az anyavállalat dél-kelet európai tevékenységét, havonta egy szakmai utam biztosan van a régióban. És itt kezdődtek a bajok. Sára születése után – természetes szülés volt, gyakorlatilag komplikációmentesen – észrevettem, hogy vizeletfoltok vannak a bugyimban. Tudtam, hogy a szülés után ez

ANNA TÖRTÉNETE

„Bepánikoltam, hogy ez a harmonikus szexuális életünkön is csorbát ejthet. Nem, ez egyszerűen nem elképzelhető!”

szinte „természetes”, de mivel régebben jógáztam és végeztem a Kegel-gyakorlatokat is, azt gondoltam, hogy én ezt megúszom. De a magyarázat tulajdonképpen logikus: a húgyhólyagot tartó medencefenéki izmok meggyengült, ennek pedig az a következménye, hogy nevetés, ugrálás, köhögés vagy emelgetés közben a hólyagot érő nyomásnak nem tudnak tökéletesen „ellentartani”, és akaratlanul vizelet távozik.

 

Rendszerint csupán kisebb mennyiség, de nekem az a néhány csepp is több a kelleténél. A helyzet még rosszabb allergiaszezonban, vagy egy megfázáskor. Köhögéskor, tüsszentéskor ugyanis előfordul, hogy az egész fehérneműm átázik. Be kell vallanom, hogy szorongtam, sötét gondolatok suhantak át a fejemben: a logisztikai szakmában még mindig kevés a nő, pláne felsővezetői szinten, bizonyítanom kell. Egyszerűen nem engedhetem meg magamnak, hogy folyton „kikéredzkedjek” egy meetingről. Nem beszélve a magánéletemről, borzasztóan szégyelltem a férjem előtt, mondhatni bepánikoltam, hogy ez a harmonikus szexuális életünkön is csorbát ejthet. Nem, ez egyszerűen nem elképzelhető!

 

Újra elkezdtem a Kegel-tornát, de be kellett látnom, hogy tökéletesen már nem fog záródni az, aminek záródnia kell. Gyors és hatékony megoldást kerestem, és meg is találtam: a TENA Lady Pants inkontinencia-fehérnemű egy nagyon igényes alsónemű. Kifejezetten nők számára tervezték, ezért amellett, hogy nőies, diszkrét és még biztonságos is. Az „igazi” alsóneműkhöz hasonló, világos krémszínű, vagy fekete, bőrhöz simuló magasított derékkal szabták. Teljesen légáteresztő anyagokból készült, komfortos és egészséges viselet, ezt most, két év után már teljes biztonsággal állíthatom.

Ha nem említettem volna, most vagyok 41 éves, és eszemben sincs lemondani arról, hogy megéljem a nőiességemet. Szeretek nőnek lenni, és tudom, hogy a TENA Lady Pants gondoskodik rólam; diszkrét védelmet nyújt a szivárgás, a nedvesség és a kellemetlen szagok ellen. Kettős nedvszívó magja gyorsan magába zárja még a nagyobb szivárgásokat is, de ennél számomra fontosabb, hogy – nem tudok jobb szót – kiszolgál: kényelmes mindennapi viselet, teszi a dolgát, nem csúszkál, nem kell igazgatni. Érzékeny bőröm van, így számomra az is fontos, hogy a TENA Lady Pants bőrgyógyászatilag tesztelt, és nem dörzsöl még a hajlatokban sem.

 

Szeretem a számok világát, de be kell látnom, az élet nem csak matematika, vannak képletekkel le nem írható dolgok is, amelyeket egyszerűen el kell fogadni. Ilyen az én

LÁTHATATLAN MEGOLDÁS INKONTINENCIÁRA

TENA LADY PANTS Láthatatlan megoldás inkontinenciára

inkontinenciám is. Persze, jobb lenne, ha nem lenne, de találtam megoldást, élem az életemet. A férjem a kezdetektől ismeri a helyzetet – minden rezdülésemet észreveszi – és mondhatom, az intimitás terén nincsenek gondjaink, sőt… De erről majd máskor.

 

Még egy gondolat a munkával kapcsolatban: Bevallom, van egy kis kaján mosoly az arcomon, amikor egy kiemelt jelentőségű – és fárasztó – megbeszélés második órájában valamelyik férfi kolléga felteszi a kezét, és azt kérdezi: nem tarthatnánk egy kis szünetet…? Én nem szólok semmit, de magamban megállapítom: rajtam nem múlik, én bírom.

(x) A cikk megjelenését az Essity Hungary Kft. támogatta.