Talpra álltak a nagyvilágban a családi vállalkozások a koronavírus-járvány lecsengését követően, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég globális felmérése szerint. A családi cégek 71 százaléka könyvelhetett el növekedést az értékesítésben, 43 százalékuk pedig kétszámjegyű gyarapodásról is be tudott számolni az előző pénzügyi évben.
A PwC e felmérését 2022. októbere és 2023. januárja között végezte a családi vállalkozások legfőbb döntéshozóinak körében. Kérdezői 82 országban több mint kétezer beszélgetést folytattak, melyből 110 zajlott a közép- és kelet-európai régióban, köztük Magyarországon. A válaszadók úgy látják, hogy 2023-ban, az orosz-ukrán háború második évében, változatlanul bizonytalan gazdasági környezetben, nagyrészt a fő üzleti tevékenységükre, a költségek fedezésére és a túlélésre kell összpontosítaniuk.
Lépéselőnyben a digitális világ képviselői
A kutatás érdekessége, hogy csaknem 10 százalékkal nőtt azoknak a jelentős digitális képességekkel rendelkező családi vállalkozásoknak a száma, amelyek az elmúlt évben kétszámjegyű növekedéssel büszkélkedhettek. Ellenben a következő két évben e képességeket csak a megkérdezettek fele sorolta az öt legfontosabb prioritásuk közé.
„Miközben a piaci nyomás és az emelkedő költségek miatt a családi vállalkozások számára világszerte a túlélés a legfontosabb prioritás, azt látjuk, hogy azok a családi cégek, amelyek a digitális átalakulásra összpontosítanak, lépéselőnyre tesznek szert” – fogalmaz a PwC Magyarország üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa. Polacsek Csaba hozzátette – „Ugyanakkor érthető, hogy most a szervezetek életében a megfelelő vállalatirányítás, a hatékonyság növelése az elsődleges cél, annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket.”
A generációváltás nehézségei
Amikor tehát a családi vállalkozásokban a túlélés, a versenyképesség megtartása a cél, e cégeknek meg kell küzdeniük a generációváltás nehézségével, illetve levezénylésével is. Ez már csak azért is nehéz, mert a magyar családi vállalkozások 40 százalékának nincs utódlási terve. Nincs stratégiája arra, miként tudna a vállalkozás működőképes maradni, ha a cég vezetője háttérbe húzódna, visszavonulna, szomorúbb helyzetben egy betegség alkalmatlanná tenné őt az irányítására. Van, ahol azért késik az utódlási terv kialakítása, mert a családfő cégvezetők hiába töltötték be a hatvanadik, netán a hetvenedik életévüket, még jól érzik magukat a bőrükben, az irányítói bőrfotelben, és egyszerűen úgy gondolkodnak, hogy ha velük valamilyen tragédia történne, az öröklés jogi szabályai elegendőek lehetnek az utódlási kérdések megoldásában. A fiatalabb nemzedék tagjai pedig vagy beilleszkedtek a családi vállalkozás hierarchiájába, vagy nem. Mert ki akarnak szakadni a cégből, más érdeklődési körük miatt, esetleg mások az életcéljaik, netán nincs meg az összhang a fiatalabbak és az idősebbek között.
Digitális szakadék a generációk között
S ha már szó esett a digitalizációról, felmérések szerint a generációk között digitális szakadék is tátonghat. A kiszemelt – vagy épp nem kiszemelt – utódok egyharmada ugyanis úgy véli, hogy a családi cégek jelenlegi, idősebb irányítói nincsenek teljesen tisztában a digitalizáció előnyeivel és lehetőségeivel a vállalkozásban. A már nyugdíjas korú generáció tagjai, bár megtanultak számítógéppel dolgozni, de készségszinten nem tudják vagy nem akarják kihasználni annak tudását. Nem elég nyitottak, s a digitalizációval összefüggő automatizáció lehetőségeivel sem képesek megfelelően élni. Márpedig fejlesztésre szükség van, nemcsak a hatékonyság, a versenyképesség megőrzése, hanem a fennmaradás érdekében.
