Néhány éve egyedüli magyar vállalkozásként szerepeltek a régió feltörekvő technológiai cégeinek tízes élmezőnyében, amelyet a Deloitte állított össze. A céget Medveczki Marianna és Salga Péter – akik a magánéletben házastársak – alapította, és anélkül, hogy hangosan döngetnék a mellüket a sajtóban, ott vannak a világ élvonalában.

Mindenki hallott már a vállalatirányítás fontosságáról, de kevesen tudják megfogalmazni. Játsszuk azt, hogy együtt beszállunk a liftbe, és mire a tizedikre érünk, meg kell győzniük, hogy nekem, mint vállalatvezetőnek, szükségem van egy vállalatirányítási szoftverre.

Salga Péter: Szerintem ma már egy vállalatvezetőnek nem kell elmagyarázni, hogy miért van szükségük ilyen rendszerekre: termelésirányítás, gyártástervezés, készlet- és raktárkezelés, folyamatos működés, hatékonyság- és termelékenység-növelés, a leállások minimalizálása – ehhez mind kell egy ERP. (Enterprise Resource Planning vagyis vállalati erőforrás-tervező szoftverrendszer.  – A szerk.). Az ERP szoftverek integrálják és automatizálják a különböző üzleti folyamatokat támogatva a vállalatot a jobb teljesítmény elérésében. A lényeg az egyes rendszerek közötti különbségekben van. Például mennyire rugalmasak és testreszabhatók a vállalat egyedi igényeinek megfelelően, mennyire igazíthatók a vállalat méretéhez, iparági szükségleteihez és folyamataihoz. Mi úgy látjuk, hogy a kulcs azonban elsősorban a strukturált folyamatokban van.

Medveczki Marianna: Egy másik előny az “egyszeri feldolgozás – többszöri felhasználás” elve. Ha valakinek nincs vállalatirányítási rendszere, akkor egymással nem feltétlenül kompatibilis táblázatokba és programokba kell bevinni, majd azokból kinyerni az adatokat – minden feladathoz vagy projekthez újra és újra. Ezeket nagyon nehéz hibamentesen tartani, rendszerezni, konszolidálni. Tehát, ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy a rendszerezettséget és a felhasználhatóságot, az adatok könnyű elérését és megosztását a különböző részlegek között nyerjük meg egy ilyen rendszerrel. De ahhoz, hogy a vállalatvezető és a felső vezetés ezeket az adatokat még magasabb szinten használni tudja, szükség van az üzleti-intelligencia (BI) programokra, amelyek az adatokból algoritmusok segítségével információt, összefüggéseket, trendeket tudnak szolgáltatni, amelyek növelik a döntéshozatal sebességét és pontosságát, és javítják a versenyképességet.

Erre gondolt Péter, amikor azt nyilatkozta, hogy a cégvezetőknek adathörcsögből adatelemzővé kell válniuk?

Salga Péter: Igen. A modern üzleti környezetben a vezetőknek egyre fontosabbá válik az adatok gyűjtésén túl az adatok megértése és hatékony használata. .

Kapnak visszajelzést a partnerektől, értesülnek a sikerekről?

Medveczki Marianna: Egy ilyen rendszer bevezetését mindig megelőzi egy “rendrakás”, és annak tisztázása, hogy mit is akarunk elérni. Fontos, hogy a projektre való felkészülés, a megfelelő tervezés és az alkalmazott folyamatok gondos megfontolása mind hozzájárul a sikeres eredmény eléréséhez. A sikeresség megállapításához mérhetőség kell, ahhoz pedig meg kell határozni, hogy mi az adott projekt célja. Lehet például az, hogy a 23 párhuzamosan dolgozó könyvelő munkáját az erp rendszer használata átalakítja, és egy év múlva már hatan is el tudják végezni a feladatokat. Lehet cél az is, hogy a raktárkészletről napi szintű ismeretei legyenek a vezetésnek, vagy hogy lássák, pontosan mennyi egy adott termék önköltsége. Vagy az erp bevezetés célja lehet a vevői szolgáltatások vagy kapcsolatok javítása.

Salga Péter: Én tudok említeni egy egészen konkrét példát is. Sales fázisban az egyik ügyfelünknél tartott első bemutatón, amikor először kapcsolódtunk rá az adatbázisukra, és vizualizáltuk az adatokat, a cégvezetés döbbenten látta, hogy milyen sok szállítólevélhez nem tartozik számla. Magyarul becsülettel szállítottak, de a számlázás már elmaradt, ami komoly károkat okozott a cégnek. A cég ügyvezetője ezt látva felpattant, és azonnal nekilátott telefonálni, tűzoltó munkával elkezdték magukat utolérni.  Ennek a tanulsága általában is érvényes: sokszor olyan információk vesznek el, amelyek pénzzé tehetők. A mi célunk azonban elsősorban nem az, hogy gyors pénzeket találjunk, hanem hogy elindítsunk egy olyan digitális transzformációt, ami képes egy hatékonyabb és nyereségesebb pályára állítani a vállalatot. Ám a kép ennél is összetettebb. Hiszen önmagában az, hogy értékesítünk egy szoftver terméket, csupán a munka kezdete. Akkor derül ki, hogy jó-e az általunk szállított megoldás, ha az ügyfél elkezdi használni, és hónapok múlva elégedett azzal, de az sem kizárt, hogy csak évek múlva derül ki.

Együttműködnek az Országos Mentőszolgálattal is. Mi ennek a lényege a „végfelhasználó” vagyis a balesetet szenvedett páciens felől nézve?

Medveczki Marianna: A mentőszolgálat múltbeli adatai és más külső adatforrások (pl. időjárás előrejelzések, útjavítások) alapján előrejelezzük, hogy egy adott hét adott napján hányan fogják hívni a mentőket egy adott területről. Ez lehetővé teszi, hogy a mentőszolgálat kapacitás szervezéssel foglalkozó bajtársai optimalizálják az elérhető erőforrásokat (mentő személyzet, gépjárművek). A páciens oldaláról ez jobb reakcióidőt, gyorsabb mentést jelenthet. 

Péternek megtaláltam a facebook profilját, de nem lettem sokkal okosabb. Illetve mégis: féltve őrzi a magánéletét. Több mint 20 éve alapították a céget, miközben házastársak is. Hogyan tudják szétválasztani a kettőt?

Salga Péter: Ezt nekünk is tanulnunk kellett. A cégvezetésben ellentétes pólusokon vagyunk, nem feltétlenül ugyanazok a KPI-ok vezérelnek bennünket. (Key Performance Indicator, vagyis kulcs teljesítménymutató. – A szerk.) Ez akár feszültséget is okozhatna, de megtanultuk kezelni, sőt akár még jót is tesz a cégnek, ha egymástól eltérő nézőpontból más-más szempontokat is figyelembe veszünk.

Medveczki Marianna: Azt kell nézni, hogy milyen jó ügyért dolgozunk éppen. Bár előfordulhatnak nézeteltérések, fontos hangsúlyozni, hogy a döntéseket ne befolyásolják személyes vitaelemek, azokat szakmai alapon kell tárgyalni. Az ilyen helyzetek kezelhetők és tanulhatók.

A Családbarát Magyarország Központ döntése értelmében a Dyntell évről-évre megtarthatja a Családbarát Hely minősítést, amely azokat a munkahelyeket illeti, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a munka és a családi élet egyensúlyára. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Medveczki Marianna: Ez egy nagyon gyorsan fejlődő és változó iparág, amelyben csak akkor tudunk lépést tartani a versenytársakkal és a piaci igényekkel, ha a mi csapatunk kifejezetten összetartó, rugalmas, és képes alkalmazkodni az újabb és újabb kihívásokhoz. Nekünk vezetőknek olyan munkahelyet és légkört kell biztosítanunk, ahol jó dolgozni és együtt lenni, ahol tudunk örülni a sikereknek vagy éppen szomorkodni, ha valami nem jön össze. Ebbe a koncepcióba az is beletartozik, hogy számunkra fontos, hogy a munkatársaink a saját családjukkal is harmonikus viszonyt tudjanak kialakítani.

Magyarországon nyolcvanan vannak. Még mindenkit ismernek névről is, személyesen?

Medveczki Marianna: (nevet) Persze, ez még nem az a méret, hogy ne tudnánk, ki kicsoda!

A honlapjukon olvasható egy szlogen: „A magyar emberek okosságával és kreativitásával meghódítjuk a világot.” El kell, hogy higgyem, mert Amerikában is céget alapítottak.

Salga Péter: 2017 végén, 2018 elején az üzleti intelligencia rendszerünkkel az amerikai vendéglátóipar egy szegmensét céloztuk meg. 2020 márciusában megérkezett a Covid, ami az általunk kiszemelt iparágat a feje tetejére állította. Az a koncepció, amelyet gondosan kidolgoztunk, gyakorlatilag ellehetetlenült. Most, hogy elmúlt a vihar, újrakezdtük a munkát, együtt dolgozunk egy befektetés előkészítő csapattal, de még nincs konkrét döntés a piacralépéssel kapcsolatban.

Medveczki Marianna: Romániában már több, mint tíz éve jelen vagyunk, 18 munkatársunk foglalkozik az ottani lehetőségek feltárásával és kiaknázásával.

A hírek szerint az Önök által művelt terület exponenciálisan növekszik. Ez azt jelenti, hogy a lehetőségek korlátlanok?

Salga Péter: A fejlődésben rejlő potenciál korlátlansága a technológiára igaz, egy vállalkozásra már nem feltétlenül érvényes. Egy cég életében egy újabb lépcsőfok más szervezettségi szintet jelent és vár el. Ahogy változik a dolgozói létszám, az ügyfélszám, úgy nő a komplexitás is. Mi magunk most ott tartunk, hogy feljebb léphetünk, ami azzal jár együtt, hogy változnunk, változtatnunk kell. Ha exponenciálisan nem is, de dinamikusan fejlődünk.

Hány helyen használnak a világban Dyntell szoftvert?

Salga Péter: Sokezer cég használja a szoftvereinket. Ezek közül kb. 300 ügyfelünk használja az ERP rendszerünket.

Az éves forgalmuk milliárdos szint felett van. Amikor megalapították a céget, volt egy határozott víziójuk vagy egyszerűen csak belevágtak?

Salga Péter: A vízió nagyon fontos, anélkül nem ment volna, és ez még akkor is igaz, ha olykor előfordul, hogy az ember elképzel valamit, amiről aztán kiderül egy útelágazásnál, hogy a másik irányt kell választani. Vagy másképpen fogalmazva: ha szembejön egy lehetőség, megvizsgáljuk, és megragadjuk, ha úgy ítéljük meg, hogy beleilleszthető az értékrendünkbe.

Medveczki Marianna: Nagyon fontos, amit most Péter mondott. Van egy morális iránytűnk, egy szilárd értékrendünk, ami alapján építkezünk. Nem akarunk mindenáron győzni. Olyan dolgokat akarunk létrehozni, ami jó a partnereinknek, nekünk és a tágabb értelemben vett közösségnek is. Mindebben a pénz egy fontos eszköz, egy fontos mozgatórugó, de semmiképpen nem végcél. Ha nem tévesztjük szem elől azt, amit akkor fontosnak gondoltunk, amikor a céget létrehoztuk, a nehéz helyzeteken is könnyebben túljutunk.