"Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő idén száz esztendeje emelkedett először a levegőbe. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az első vadóc pilótakisasszony

Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő idén száz esztendeje emelkedett először a levegőbe.

1910. január 10. Történelmi pillanat: a rákoshegyi repülőtéren Adorján János magyar pilóta levegőbe emelkedik saját tervezésű és készítésű Libelle (Szitakötő) nevű gépén. Ez volt a 100 éves magyar aviatika kezdete. Örömmámorban ünnepelt a közönség, köztük egy törékeny ifjú hölgy is, aki ott döntötte el sziklaszilárdan, hogy pilóta lesz.

 

 

1912. október 8. Idézet a Nagyváradi Naplóból: „A kisasszonyt erős bőrövvel erősítik helyéhez a montőrök. A pilóta-nő elhelyezkedik, a pompás Etrich-féle monoplán berregni kezd… 50-60 métert gurul, rögtön felemelkedik. Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben…” Ahogy földet ér, a közönség odarohan, vállára emeli a hölgypilótát és diadalmenetben viszi a hangárokhoz. Többen a kordont is átugorják, hogy autogramot kérjenek a nap hősnőjétől, a gyerekcipőben járó repülés – mai kifejezéssel élve – sztárpilótájától.

 

A maga idejében az is volt. A legbátrabbak és a megszállottak nagy kalandja volt az ég megkísértése azokon a régi, kezdetleges légi járgányokon. Ennél csak az lehetett nagyobb szenzáció, hogy egy bájos, fiatal nő kormányozza a gépet, pilótaruhában, csizmában, bőrsapkában. Divatot teremtett, egyre több nő kapott kedvet legalább ahhoz, hogy utasként repkedjen egy tiszteletkört. Állítólag maga Auguszta főhercegnő sem tudott ellenállni ennek a csábításnak... Ezt a luxust azonban még kevesen engedhették meg maguknak, azt meg különösen, hogy a legjobb pilótáktól tanulják a mesterséget. Ha Lilly apja nem dúsgazdag paplangyáros, közelébe sem férkőzhetett volna a levegő táltos paripáinak. Teljes neve sem hétköznapi: gróf ronspergheimi Coudenhove-Kalergi Jánosné Steinschneider- Wenckheim Helene Lilly. Inkább képzelnénk jókais, romantikus regényhősnőnek, mintsem a légiközlekedés emancipált úttörőjének.

 

 

1891-ben született Budapesten, jómódú osztrák-magyar zsidó családban. Apját már az is sokkolta, hogy megtanult autót vezetni, a repülésről hallani sem akart, de végül beadta a derekát. Kezdetben híres pilóták utasaként vett részt távolsági és magassági rekordkísérletekben. Már akkor is nagy divat volt csinos lányokat hívni „ballasztnak”, velük emelték a bemutatók fényét, de Lilly nem érte be ennyivel. Bécsújhelyen elvégezte a pilótatanfolyamot, 1912-ben sikeresen levizsgázott, és megkapta a 4.sz. pilótaigazolványt. A nagy esemény dátumát vésték rá drágakövekkel kirakott, repülőgépet ábrázoló nyakékére. Vizsga után Uzelac ezredest, az osztrák-magyar katonai léghajózási osztály parancsnokát is megreptette. Első, nyilvános felszállására Nagyváradon került sor, és óriási ünneplésben volt része.

 

Repülési tudományához nem fért kétség, a filigrán, bájosan vadóc pilótakisasszony a publikumot

A NŐI SZEREP
Nagy divat volt csinos lányokat hívni „ballasztnak”, velük emelték a bemutatók fényét, de Lilly nem érte be ennyivel.
is meghódította. Töretlenül felívelő karrierjének, valamint a Balatont elsőként átrepülő Lányi Antallal bontakozó szerelmének az első világháború vetett véget. Lilly tábori pilótaszolgálatra jelentkezett, de apja ehhez már nem adta beleegyezését, ezért a földre kényszerült, ápolónőnek. 1914-ben hozzáment Johannes von Ronspergheim grófhoz, és férje csehországi birtokára költözött. Mivel a háború kitörése után beszüntették a polgári repülést, többé sosem szállt fel.

Karrierjét az első világháború törte ketté, a második a családi életét tette tönkre. Lányával 1939-ben Olaszországba menekült a zsidóüldözés elől, és megismerte az élet árnyékos oldalát, a nélkülözést, a szegénységet. Férje 1943-ban különélési nyilatkozatot adott, és 1960-ban hivatalosan is elváltak.

Lilly Dél-Franciaországban telepedett le, Genfben halt meg 86 éves korában. Előbb mindent megkapott az élettől, amire vágyott, azután mindent maga alá temetett a két háború. Még örök szerelmének, a repülésnek is csak röpke három évet szentelhetett, mégis beírta nevét a magyar repülés történetének aranykönyvébe.

 

Fotó: Wikipedia

Vadas Zsuzsa Vadas Zsuzsa cikke 2012. május
címkék:
Emancipáció | Technika
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.