Európai turnéjának budapesti állomásán ízelítőt kaphatunk tizennegyedik, Glad Rag Doll című stúdióalbumából csakúgy, mint az elmúlt évek sikerdalaiból.
A háromszoros Grammy-díjas dzsesszvirtuóz, énekes, dalszerző, zongorista Krall a műfaj legkeresettebb női előadója. Úgy énekel, mint Sarah McLachlan, olyan improvizatívan játszik, mint Herbie Hancock. Arról nem beszélve, hogy impozáns külsejét, „ártatlan” szőkeségét meghazudtolóan fekete, már ami a dzsessz- és a blues-lelkületet illeti. A tehetségét olyan zenei nagyságok is elismerték, mint Ray Charles vagy Tony Bennett, akikkel koncertezett és turnézott. Egyik kritikusa találó megfogalmazása szerint, Krall a füstös kocsmák zárás előtti hangulatát varázsolja a színpadra. Intimitást és érzékiséget kínál, bárhol lép fel, klubokban vagy stadionokban. Egyik nagy „hódolója” Clint Eastwood, aki a kilencvenes évek közepén felfigyelve a húszas–harmincas évek dzsesszklasszikusai előtt tisztelgő Krallra, arra kérte az énekesnőt, énekeljen az Éjfél a jó és a rossz kertjében című misztikus kisvárosi thrillerében. Évekkel később aztán ugyancsak Diana volt, aki sikerre vitte Eastwood Why Should I Care? című dalát. Mindkettejük számára nagy elismerés volt, amikor a színész-rendező-producer-zenész Eastwood Krall kezéből vehette át a dzsessztudományok doktora címet.
A negyvenhetedik életévében járó Diana a kanadai Nanaimóban született. James Krall dzsesszzongorista lánya a génjeivel kapta sokoldalú zenei tehetségét. Apja tekintélyes lemezgyűjteményén nevelkedett. Nem véletlen hát, hogy ma is előszeretettel dolgoz fel Nat King Cole-, Ray Charles-klasszikusokat. Négyéves korában ült először zongorához. A középiskolában zenekarban játszott, esténként pedig bárzongoristaként kápráztatta el szülővárosa közönségét. A Vancouveri Dzsesszfesztiválon elnyert ösztöndíjjal három évig a bostoni Berklee College of Musicban tanult. Kanadába visszatérve felkeltette Ella Fitzgerald férje, Ray Brown nagybőgős és Jeff Hemilton dobos érdeklődését. Az ő tanácsukra ment Los Angelesbe, hogy Jimmy Rowlesnál fejlessze tovább a képességeit.
A kilencvenes éveket zenekar-alapítással kezdte, megalakította saját trióját, és Kaliforniában koncertezett. 1993-ban adta ki első szólóalbumát, a Stepping Outot. Az első Grammy-díj-jelölést harmadik lemezének, az All for You-nak köszönhette. Ám az igazi áttörést két szerelmes album, az 1997-es Love Scenes és az 1999-es When I Look in Your Eyes hozta meg számára. Utóbbival minden lehetséges elismerést begyűjtött: az első Grammy-díjat, a műfaj történetében elsőként hozta el az „Év albuma” címet. Ezt követően húsz tengerentúli várost érintő turnéba kezdett Tony Bennettel. Következő lemeze, a The Look of Love csakúgy, mint korábban az All for You, felkerült a Billboard tízes toplistájának élére.
A kétezres évek a nemzetközi karrier megkoronázásával indultak. 2001-es első világ körüli turnéjának párizsi állomásán rögzítette Live in Paris című koncertalbumát, amellyel másodszor is Grammy-díjas lett. Közben megismerkedett Elvis Castello brit dalszerző-gitárossal, aki nem csak arra „inspirálta”, hogy Elton John London környéki birtokán örök hűséget fogadjon, majd két fiúgyermeket szüljön neki (Dexter Henry Lorcan, Frank Harlan James). A dzsesszkomponista-dalszerző Diana Krall a férjének írt romantikus számokkal született meg. Quiet Nights című albumán a brazil zenét vegyíti blueszal és balladákkal. Krall zenei producerként éppúgy sikert könyvelhet el. Az ő érdeme Babra Streisand kirándulása a dzsesszben a Love Is the Answer című lemezzel, amelyen közös duettet énekelnek a Diana Krall kvartett kíséretében.
Az Ella Fitzgerald óta legnépszerűbb és legtöbb lemezt eladó kanadai dzsesszcsoda legutolsó albumán, a Glad Rag Dollon a húszas évek nosztalgiáját eleveníti meg a tőle megszokott bensőséges, visszafogott hangnemben.
Diana Krall koncert - Budapest Sportaréna, 2012. november 13.
Jegyek a www.livenation.hu oldalon, illetve a TICKETPRO országos hálózatában kaphatók.
