Általánosan elismert igazság, hogy mindig a tiltott dolgok a legjobbak. A történelem folyamán számos olyan nagyszerű könyv látott napvilágot, amelyet egyesek túl erőszakosnak, perverznek, vagy éppen politikailag kétesnek láttak. Míg sokan úgy gondolják, hogy a könyvek jót tesznek a léleknek, egyesek szerint olykor a túl sok tudás veszélyes lehet. Éppen ezért a kezdetek óta léteznek könyvek, amelyeket az általuk terjesztett tanok, történetek, vagy az igazság leleplezése miatt betiltottak, avagy botránykönyvnek minősítettek bizonyos helyeken.
A lányom nélkül soha
A valós eseményekre alapuló regény a 20. század legnagyobb hatású művei közé tartozik. Egy anya vallomása két szögegyenesen eltérő világról és kultúráról. A megrázó mű középpontjában Betty Mahmoody áll, akit férje lányával együtt Iránba visz, hogy együtt legyen a család. A férfi előtte megesküszik feleségének, ha úgy döntenek, bármikor nyugodtan visszatérhetnek Amerikába. Hamar kiderül azonban, hogy a férfi hazudott, és felesége elszántan küzd azért, hogy kitörjön a nőkre oly szigorúan korlátozó törvények fogságából. A regényt több mint 40 országban adták ki, és film is készült belőle, amelyet több országban is betiltottak, így például Iránban.
Sátáni versek
Ez a könyv felháborodást és zavargásokat keltett az egész iszlám világban, mert sok iszlámhívő szerint „istenkáromló” szövegeket tartalmaz. Megjelenése után, 1989-ben öt ember halt meg a zavargások közben Pakisztánban, és 60 ember sérült meg Indiában. Bár a szerző, Salman Rushdie bocsánatkérő nyilatkozatot adott ki, az akkori iráni szellemi vezető, Khomeini ajatolla nyilvánosan halálra elítélte az indiai-brit írót, és egymillió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére. Egyes muszlim szerzők, mint például a Nobel-díjas Naguib Mahfouz megvédték az írót, és az ajatollát intellektuális terrorizmussal vádolták. Eközben venezuelai tisztviselők azzal fenyegetőztek, ha valakit azon kapnak, hogy birtokolja vagy olvassa a művet, 15 hónapos börtönbüntetésre ítélik. Japán megbírságolta azokat, akik a könyv angol nyelvű változatát árulták, és egy japán fordítót később azért szúrtak agyon, mert kiderült, hogy része volt a mű elkészítésében. Két nagy amerikai könyvesbolt levette a polcáról a verseskötetet, miután halálos fenyegetést kapott. Rushdie kiadója, a Viking Penguin elítélte ugyan a cenzúrát és a megfélemlítést, átmenetileg mégis rákényszerült, hogy bezárjon, amíg meg nem erősítik a biztonsági intézkedéseket. Maga Rushdie a brit hatóságok védelme alá került, és közel egy évtizeden keresztül bujkált.
1984
Az 1984 című könyvet George Orwell 1949-ben írta, és egy ellenutópiát rajzol meg benne, amelyben a szabad akarat, a magánélet és az igazság már nem létezik, győz felette a totalitárius rendszer. Néhányan úgy vélik, Orwell a regénnyel rejtett támadást intézett Sztálin és a Szovjetunió ellen, mások Amerikában úgy vélték, hogy kommunistapárti. És bár 1984 rég elmúlt, a könyv üzenete a mai napig releváns maradt.
Szép új világ
Aldous Huxley 1932-es munkája a szexualitás, a drogok és az öngyilkosság világát boncolgatja. A könyv H. G. Wells híres Emberistenek című utópisztikus művét parodizálja, és kifejezi az író megvetését az ifjúsági és piacvezérelt amerikai kultúrával szemben. Huxley regénye hatalmas felháborodást keltett, legutóbb 1993-ban akarta egy szülői csoport betiltatni Corona-Norcóban negatív hangvétele miatt.
Candide
A nagyhatású klasszikus francia szatíra kigúnyolt mindent, ami akkoriban szent volt: sereget, templomokat, filozófusok és az optimizmust. A világok legjobbjának keresése közben Voltaire örök bizakodó főhőse találkozik a legnagyobb tragédiákkal, amit csak az élet kínálhat, melyek tulajdonképpen a kor felnagyított jelenségei. A Genfi Nagytanács és Párizs vezetősége a könyv megjelenése után röviddel betiltotta, annak ellenére, hogy egy év alatt több mint 30 ezer példány kelt el. 1930-ban az Egyesült Államok vámhatósága lefoglalta a Harvard egyetem példányát is, 1944-ben pedig a U.S. postoffice követelte, hogy a Concord Books katalógusából távolítsák el.
