8 nő 8 élet

Verbőci Patrícia kamerája előtt olyan nők álltak modellt, akik kénytelenek együtt élni a foltos hajhullással járó betegséggel.

Nem is akárhogy hagyták magukat lefényképezni a haj nélkül élő nők: az 1950-es évek úgynevezett pin-up plakátstílusában. E színeket felerősítő, a csábos nőiességet hangsúlyozó stílust azért választotta alkalmi modellként nyolc nő, hogy feltűnőségükkel is hangsúlyozzák: másként is lehet tekinteni a női kopaszságra, a nőiesség nem haj függvénye. Ezek a lányok, asszonyok ugyanolyan embertársaink, mint bárki más, ők is szeretnének egészségesen élni. A képek segítségével szó szerint bepillantást engednek legintimebb szférájukba. A hétköznapokon általában kendőt vagy parókát viselnek, így sokukról még munkatársaik sem tudják, milyen betegséggel kénytelenek együtt élni. Alkalmi modellségüktől egyben azt remélik, hogy ezáltal sikerül elgondolkodtatniuk az embereket a nőiességről, az élet értékeiről. Elsősorban nem bátorságukat igyekeznek bebizonyítani, hanem azt, hogy a befogadás, az együttélés nem haj függvénye.

A fényképek kidolgozásában az alkotót Ugrai Judit sminkes-grafikus és Tartóczki Éva stílustanácsadó segítette. Verbőci Patrícia fotóművész nemrégiben így emlékezett vissza a La femme magazinban egyedülálló munkájára: „Annak idején még Drahos Zsuzsa – e tárlat főszervezője – keresett fel, aki saját magáról kért portréfotókat. Lelkileg készen állt arra, hogy szépnek lássa magát kopaszon. Idővel blogot hozott létre, a hasonló sorsú nők pedig sorra jelentkeztek nála. Olyanok, akik úgy érezték, bár nincs hajuk, szempillájuk, de attól még egészséges életet élnek, ám egyedül vannak problémájukkal. A fotózás közben buzdítottam őket: éljék meg nőiességüket! A fényképek pedig újra önbizalmat adtak számukra. Nekem is sok erőt adott gondjaim megoldásában a velük való együttlét.”

A modellt álló nők valamennyien a Magyar Alopecia Areata Közösség önsegítő, támogató csoport tagjai. A szakemberek a hajhullás (alopecia areata) több formáját különböztetik meg. Ezek egyike az autoimmun eredetű foltos hajhullás. Magyarországon becslések szerint tízezren lehetnek érintettek, ezen belül félezer lehet azok száma, akik teljes haj- és szőrzetvesztést (alopecia totalis, alopecia universalis) tapasztalnak magukon (olykor csak átmenetileg). Ha nem sikerül a hajhullás gócát felkutatni, megtalálni – ami lehet például mandula- vagy foggyulladás, belső fertőzés –, akkor a foltos hajhullás nevű (auto)immun betegségre lehet következtetni. Az autoimmun folyamat lényege, hogy a szervezet immunrendszere valamilyen oknál fogva megtámadja a saját hajhagymákat, így a haj-, illetve a szőrzet növekedése akadályozott. E folyamat jobb megismerése, valamint a gyógymód felkutatása érdekében jelenleg is számos kutatás van folyamatban, elsősorban külföldön.

A kaTARzis – 8 nő 8 élet haj nélkül című kiállítással a szervezők járják az országot. Eddig már kilenc helyen, legutóbb Tiszafüreden jártak, s legközelebb Budapestre, a Mozsár kávézóba (Nagymező utca 21.) költözik a tárlat: 2015. május 9-től 17 darab 50×70 cm-es színes és 19 darab A4-es méretű fekete-fehér kép látható a falakon. Ez utóbbiak közül tíz vadonatúj.

Drahos Zsuzsa, aki nemcsak a kiállítás főszervezője, hanem a Magyar Alopecia Areata Közösség vezetője is, közgazdász és mentálhigiénés szakember, így indokolja az új képek megjelenését a tárlaton: „A kisebb méretű fekete-fehér életképekkel a mindennapi életünkbe szeretnénk betekintést engedni a nézőknek. Szeretnénk megmutatni, számos módja van annak, hogy az érintettek megtalálják a számukra legmegfelelőbb stílust ahhoz, hogy ezzel az állapottal együtt is teljes életet éljenek: van, akinek ez kopaszsága felvállalása, míg másoknak a paróka, vagy a kendő viselése. Az új képeken ezért mindhárom megjelenési formára lesz példa. E fényképek azért is különösen kedvesek számunkra, mert már két olyan lány is szerepel rajtuk, akiket épp a kaTARzis kiállításnak köszönhetően ismertünk meg. Egyikük a legelső megnyitó látogatója volt, másikuk pedig egy tudósítást olvasva értesült a tárlatról, és közösségünkről. A fotókat Verbőci Patrícia készítette egy kávézóban, miközben felidéztük az eddigi kilenc kiállítási helyszín emlékeit is. A plakátokon szerepelő nyolc nő közül ketten épp az elmúlt két évben kötöttek házasságot, és gyermekük is született. Nagy örömünkre az új képeken mindketten szerepelnek, családjukkal együtt. Bízunk abban, hogy a fekete-fehér életképekkel kibővített kiállításunkkal szélesebb közönséghez tudjuk eljuttatni üzenetünket egymás különbözőségének természetességéről, és ennek elfogadásáról.”