"A magyar zsidók hétköznapi élete 1867–1940, 2.kötet"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Hogyan éltek?

A magyar zsidók hétköznapi élete 1867–1940, 2.kötet

„Ez a hozzánk időben viszonylag közeli, ám elpusztítása révén mégis annyira távoli világ – ha csak gondolatban is –, de újra életre kelhet.”


Körner András szerencsésnek mondhatta magát: könyveihez a családi archívum gazdag kép- és szöveganyagából is válogathatott, s a családi emlékek, szóban öröklődött történetek is segíthettek megfogalmazni és papírra vetni a nem is oly régmúltat. Azt, miként is élt a hétköznapokban a magyar zsidóság 1867-től, a kiegyezéstől – amely megteremtette a gyors fejlődés, az iparosodás, a modernizáció lehetőségét –, egészen 1940-ig, a vészkorszak előtti utolsó pillanatokig.
Szerencsés helyzetéről is beszélt a szerző könyve bemutatóján, 2015. október 8-án, a Rózsavölgyi Szalonban. Művének öt–tíz százalékában ugyanis tud hivatkozni családja tárgyi emlékeire, dokumentumaira, elbeszéléseire, hagyományaira, így személyes hitelesség is átszövi e második kötetet. Csakúgy, mint a két esztendeje megjelent elsőt. Míg az első könyv középpontjában a magyar zsidóság mindennapi életének fizikai körülményei álltak (külsejük, öltözködésük, lakhelyük, munkahelyük), e második kötet a családi, a vallási és társas életre, a a nyaralásra, a sportolásra fókuszál, valamint a tanulásra, mely különösen fontos helyet foglalt el életükben, Kitér a jótékonyságra is, mely szintén fontos volt a zsidóság életében. Körner András hangsúlyozta, hogy ezúttal is az átlagemberekről kívánt írni; életmódjukról tematikusan számol be, életük politikai hátterének kronologikus bemutatását pedig továbbra is a történelemkönyvek bízza.
A könyvpremieren Závada Pál író mutatta be az építészmérnök szerzőt, aki 1967-ben hagyta el Magyarországot, majd nyugdíjba vonulásáig szakmájában, az Egyesült Államokban dolgozott. Kiemelte, hogy mindkét kötetében gazdag fotóanyag segítségével csak mesél és mesél – viszont igencsak lényegre törően. Látszik, hogy a sorok mögött alapos kutatómunka rejlik – fogalmazta. A korabeli fényképek remek kiindulópontot adtak a szerzőnek, hogy azok alapján értő módon, könnyed stílusban elemezze a fotók tartalmának társadalmi-történeti hátterét, átfogó képet adva a magyar zsidóság mindennapjairól.
Körner András arról szólt, úgy érzi: sikerült bemutatnia, hogy a magyar zsidók sokszínű életformát honosítottak meg a Kárpát-medencében, gazdag kultúrát teremtettek, és rendkívüli teljesítményeket értek el a hétköznapok során. Néhányuk különösen kiemelkedőt nyújtott a magyar bank-, ipar- és gazdaságtörténetben (Kornfeld Móric, Chorin Ferenc, Weisz Manfréd), a tudománytörténetben (Gábor Dénes, Neumann János, Kármán Tódor, Polányi Mihály), az irodalomban (Arthur Koestler, Karinthy Frigyes, Rejtő Jenő), az újságírásban (Falk Miksa, Bálint György), a sportban (Hajós Alfréd, Kabos Endre, Elek Ilona), színészként (Salamon Béla, Kabos Gyula) vagy ügyvédként, orvosként. Külön kiemelte, hogy mindezek bemutatásában sokat köszönhet a Centropa Magyarország szervezet összegyűjtött életútinterjúinak, és a hozzájuk tartozó fényképeknek.
Az első és a második kötet nem tételezi fel a másik ismeretét, mégis a kettő együtt adja egyfajta panorámáját az egykori magyar zsidó életnek. Ahogy Körner András könyvében írja: „…ez a hozzánk időben viszonylag közeli, ám elpusztítása révén mégis annyira távoli világ – ha csak gondolatban is –, de újra életre kelhet”.
A könyv egyben tizennegyedik kötete a Corvina Kiadó Mindennapi történelem című sorozatának. E második kötettel egy időben, az első rész angol nyelven is megjelent, a CEU Press gondozásában.

 

Falus Tamás Falus Tamás cikke 2015. szeptember
címkék:
Irodalom
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.