„A legtöbb esetben a nemzetközi gyártók magyar szervizcégeken keresztül, bérmunka-konstrukcióban forgatják a filmeket, előfordul azonban, hogy a magyar fél koprodukciós partnerként beszáll az adott produkcióba” – mesél a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az itthon forgatott filmekről. Jellemzően egyébként a nagy élőmunkát kívánó, jelentős díszletigénnyel rendelkező produkciók jönnek Magyarországra, hiszen a magyar szakembergárda a filmgyártás minden ágában nemzetközi szinten is kiváló minőségű munkát tud felmutatni. Ahogyan a stúdiók is, melyek, ha kell, Mars-expedíciót rekonstruálnak hangárjaikban.
Ennek az együttesnek köszönhető, hogy időről időre hírességek tűnnek fel ismerőseink Facebook-oldalán, de nemcsak a megszokott, retusált filmplakátok vagy reklámok arcaként, hanem hús-vér emberként, Budapest utcáin sétálva, egy kávézóban olvasgatva, vagy éppen a Margitszigeten futva. Ryan Gosling, Harrison Ford, Tom Hanks és még hosszan sorolhatnánk, kik látogatnak el filmjük forgatása során Magyarországra.
A Szárnyas fejvadász 2, egy 1982-es film folyatása költött egyébként a legtöbbet eddig itthon: az éppen Ryan Gosling és Harrison Ford főszereplésével forgó mozi összesen 28,5 milliárd forintot hagy a hazaiak kasszájában. A lista második fokára a Dwayne Johnson főszereplésével forgó Hercules került (15,3 milliárd forint), a bronzérmes pedig az Óz történetét feldolgozó Emerald City (12,6 milliárd forint). A sorozatok is hoznak azonban a konyhára, a Marco Polo televíziós sorozat második évadát ugyanis szintén 12,6 milliárd forintból hozták tető alá, már ami a magyarországi költségeket illeti, és nagyon várjuk az októberben mozikba kerülő Infernót (11,2 milliárd) is, amely a Dan Brown-könyvtrilógia harmadik részét viszi vászonra, ismét Tom Hanks főszereplésével. A fentiekben felsorolt filmek egy része még forog, vagy éppen bemutatásra vár, az összegek pedig a közvetlen magyarországi filmgyártási költség tervezett összegét jelentik.
Hogy miért ez a hatalmas dömping? A filmek adókedvezményét nemrég 20 százalékról 25 százalékra emelték – és ez olyan növekedés, amely semmiképpen sem nevezhető hátránynak. A Magyarországon gyártott filmek után ugyanis az adó 25 százaléka igényelhető vissza, ezzel előnyhöz jutva a régióban. Csehországban például megmaradt a 20 százalékos támogatás, Szlovákiában pedig nincs is hasonló kedvezmény.
Bár a csökkentés csak 2014-től lépett életbe, már előtte is szívesen forgattak itt a filmesek. Az Európai Audiovizuális Obszervatórium felmérése szerint 2010 és 2014 között a Magyarországon filmgyártásra fordított költések elérték a GDP 0,15 százalékát, amely arány az európai átlag két és félszerese. Ezzel az említett időszakban Magyarország az első helyen áll Európában, azaz a filmipar hazánkban járul hozzá legnagyobb mértékben a gazdaság növekedéséhez.
Nem a pénz és a szakembergárda azonban az egyetlen tétel, amely ide vonzza a külföldi mozisokat, Magyarországon egyúttal a filmek forgatásának adminisztrációja is egyszerűsödött. Most már nem kell végtelen hivatali köröket futniuk azoknak, akik Budapest Belvárosában forgatnának. Ez a fajta haladás hívta életre egyébként a Filmipari Képzési Program első lépéseként, hogy a Filmalap kiírta a filmszakmai képzési pályázatot, melynek célja a hazai filmiparban mutatkozó szakemberhiány hatékony és gyors orvoslása, valamint hosszú távon a hazai filmgyártás versenyképességének fokozása és a munkahelyteremtés.
Úgy fest tehát, hogy érdemes a filmes szakmában hosszú távon gondolkodni, és figyelni, milyen képzések pályáztak és élhetnek a Filmalap támogatásaival, hogy még több profit állíthassunk ki a piacra. A stúdiók ugyanis az említett új filmtámogatási rendszer óta teljesen lekötötték kapacitásaikat. A Kordában két-három nagyfilmet tudnak ugyanis forgatni, amelyek mellé még néhány kisfilmet és reklámot is elvállalnak, és bár a stúdiók kapacitásának nagy részét az amerikai produkciók kötik le, az Origo Film Group Zrt. dolgozik például orosz, holland, német és kanadai megrendelőknek is. 2013-ban például a magyar részvételű koprodukciós produkciók több mint 11,5 milliárdot költöttek a magyarországi filmgyártásra, amely összeg tavaly 14 milliárd fölé emelkedett, idén június 30-ig pedig elérte a tízmilliárdot. Sokan örülhetnek tehát a filmipari bummnak, és érdemes utánanézni, ki mikor érkezik hazánkba.
