Szeptember 6-án, Hymen című előadásával kezdi az évadot a Frenák Pál Társulat Budapesten, a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
Ünnep – a nagy nap, amikor mindenki a legjobb arcát szeretné mutatni, amikor mindennek és mindenkinek tökéletesnek kell lennie, amikor mindenki boldog… vagy mégsem?
Esküvő van, az alkalomhoz illően tehát mindenki fehérbe öltözött, ám hiába e civilizációs álca, valójában öt zilált, frusztrációkkal-örömökkel, vágyakkal-indulatokkal teli ember vívja harcait a kiüresedett térben. Közösséget kellene teremteniük, de összefogás és elfogadás helyett csak dulakodásra és pusztításra képesek. Hiába a szűziesen fehér tér, hiába a vidám összejövetelnek ígérkező esküvő, a koreográfus ezúttal is szembenézésre szólít fel: önmagunkkal és a minket körülvevő világgal, a saját civilizált rítusaink mögé rejtett agresszióval és előítélettel, a kapcsolatteremtésre való képtelenségünkkel.
Reprezentáció, megfelelési vágy, társadalmi és gender-kérdések, álomvilág, élethazugságok, Tom Jones és Brahms – ez az ünnepi menü Frenák Pál felkavaró esküvői ceremóniáján.
„A Hymen valahol a fantázia, az álomvilág és a kőkemény realitás határán egyensúlyoz. Meglepő szcenográfia - egy áttetsző, óriási plexi-medence áll a tánctér közepén - valamint erős fizikalitás és dinamika jellemzi. Egy családi struktúrán belül mutatja be a társadalmi rétegek közti fertőzött kapcsolatrendszert, ám mégsem a család a lényeg, hanem az öt egészen különböző karakter viszonya, az el nem fogadás, a megfelelési kényszer, a kitaszítás, a visszautasítás. Ez pedig egy esküvő keretében talán még érdekesebb, hiszen ott két mikroközösség köti össze az életét. Ma megtörténhet, hogy akár a saját családunkon belül sem beszélhetünk, vitatkozhatunk például lelki, erkölcsi, vagy politikai szemléletkülönbségekről…” - vall Frenák Pál koreográfus az előadásról és annak hátteréről.
Frenák Pál 1957-ben született Budapesten. Gyermekkora meghatározó mozzanata, hogy szülei siketek és nagyothallók voltak, így első elsajátított kifejező eszköze a jelnyelv lett, ami különleges fogékonyságot fejlesztett ki benne az arcjáték és a gesztusok, az emberi testtel kifejezhető tartalmak iránt. Frenák útkeresésének első állomása Párizs, ahová az 1980-as évek derekán távozott. Itt a klasszikus balett több illusztris személyiségével dolgozott, valamint Cunningham, illetve Limón tánctechnikát tanult. Francia feleségének, Catherine Frenák építésznek köszönhetően betekintést nyert a kortárs művészetek világába, és megismerte a rendhagyó forma- és térhasználatot. Pier Paolo Pasolini olasz rendező filmjei, Francis Bacon munkái, Gilles Deleuze francia filozófus írásai nagy hatást gyakoroltak későbbi alkotásaira. 1999-ben a már tízéves múltra visszatekintő Compagnie Pal Frenakot fiatal magyar táncosokkal kibővítve párizsi és budapesti székhellyel működő magyar-francia társulattá alakította, mely egyedülálló táncnyelvet hozott létre. Ennek fontos jellemzője a mimika, a jelnyelv és a test mozgásának integrált használata csakúgy, mint társműfajok (cirkusz, színház, divatbemutató, kortárs zene) beemelése az alkotásokba. Frenák Pál a hazai táncéletben radikálisan új stílust hozott a maga dinamikus mozgásvilágával, újfajta érzékenységével, a verbális üzeneteken túlmutató kifejezési formáival. Innovatív tér- és testhasználata meghatározó hatással volt a hazai kortárs tánc fejlődésére. Koreográfusi, alkotó munkája mellett rendszeresen ad szakmai workshopokat, a társulattal beavató előadásokat tart középiskolások részére, közönségtalálkozókon és szakmai beszélgetéseken vesz részt, nagy hangsúlyt helyezve a más művészeti ágakkal és a közönséggel fenntartott folyamatos párbeszédre. A legismertebb európai kortárs zeneszerzőkkel dolgozik együtt. Koreográfiáihoz a zenét komponált többek között Kurtág György, Patrick Schneider, Francois Donato, Fred Bigot és Fabrice Planquette is.
A produkció szeptember 6-8 között a a Trafó Kortárs Művészetek Házában látható, szeptember 30-án a VI. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó programjában szerepel, majd november közepén nemzetközi turnéra indul, melynek első állomása a Normandiai Őszi Fesztivál és Evreux városa.
