"Számos fajtát ismerünk, akár kávébabról, akár a kész italról beszélünk. De honnan is származik, és hogyan készül?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Betekintés a kávé világába

Számos fajtát ismerünk, akár kávébabról, akár a kész italról beszélünk. De honnan is származik, és hogyan készül?

Miközben reggelente álmosan kavargatjuk a kávéscsészénk tartalmát, aligha gondolunk bele, honnan is érkezik az ébredést garantáló, a szavakat mondatokká formáló rejtélyes ital. Mielőtt pedig a boltban rábökünk az egyik vagy a másik zacskóra, ki kell választanunk, hogy melyik áll közel a szívünkhöz.

 

Nem kell azonban sokáig törnünk a fejünket, ugyanis csak három választási lehetőség kínálkozik: az arabica, a robusta és a kevert. Nézzük is meg, mi a különbség! Kelet-Afrikából, Közép- és Dél-Amerikából, a Karib-szigetekről és Új-Guineából származik az arabica, Nyugat-Afrikából és Indonéziából a robusta. A két fajta közötti alapvető különbség, hogy míg az előbbi az édes, puha és lágy ízéről ismert, addig az utóbbi kesernyés, magasabb savtartalmú, durvább állágú. Előbbi előnye még, hogy pörkölés után is gyümölcsös marad, és édes az illata, ezért általában lágyabb pörköléshez használják. A robusta kevésbé nemes – leginkább sötétebb eszpresszót érdemes belőle készíteni –, viszont ellenállóbb, s mivel alacsonyabb vidékeken, olcsóbb termőterületen is megterem, nagyobb mennyiségben termeszthetik, s ez az árat is lejjebb viszi. A termése is több, mint az arabicáé, viszont a kávészemek kisebbek. A szubtrópusi éghajlaton, magasabb hegyvidékeken termeszthető arabica érzékenyebb, könnyen válik a kártevők áldozatává.

 

 

Nem csak kávé fajtája számít ahhoz, hogy igazán kiváló ízvilágot kapjunk, számos fázison kell túljutnia, mielőtt az asztalunkra, a bögrénkbe kerül. Először leszüretelik – ezt kézi erővel végzik, mert figyelni kell arra, hogy csak a piros, érett bogyókat szedjék össze, miután pedig megtisztították, és megérlelték a babot, jöhet a kávé feldolgozásának utolsó fázisa: a pörkölés. Ekkor dől el a minőségi besorolás, amit az íz-, az aroma- és az illatanyagok alapján döntenek el, majd őrölt és egész babok formájában zacskókba öntik – utóbbi hátránya, hogy a felbontás előtt gyorsan elveszíti aromáját.

 

Nem véletlenül lesznek többen a koffein rabjává, amely a központi idegrendszerben fejti ki hatását: átmeneti energiát nyújt, ezzel növeli az éberséget, és javítja a kedélyállapotot. Gyors eredményt hoz, hiszen egy bögre kávé öt percen belül érezteti hatását, a koffein eljut testünk szöveteibe, hogy aztán a hatást 20-30 perc múlva csúcsra járassa, és csak órák múlva csökkenjen a koncentráció.  

 

Persze az energia mellett az ízéért is fogyasztjuk. Hogy pontosan milyen kávé készül aztán a kávéfajtákból, az már tényleg a kedves vásárlótól függ, vagy éppen az otthon fellelhető gépektől. Ha kávézóban fogyasztjuk, széles skálából választhatunk: az eszpresszó minden kávéspecialitás alapja, krémes-habos felső rétegéből tudhatjuk, kiváló minőséggel van dolgunk. Habár sokaknak már az eszpresszó is túl intenzív, még egy árnyalattal rátesz az a ristretto, amely a szokásos 30-35 mennyiség helyett 20-25 milliliteres, a legfontosabb jellemzője azonban az, hogy a kávét még finomabbra darálják a készítés előtt az aromásabb íz eléréséhez. A nagyon álmosak választják a doppiót, vagyis a dupla kávét, itthon a legnagyobb kedvenc pedig talán az olasz cappuccino és a latte, vagyis a tejeskávé – utóbbi a sok gőzölt tejjel csábítja a kávéfogyasztókat, előbbi pedig azzal, hogy a kávé mellett ugyanannyi tej és ugyanannyi tejhab kerül rá. Az édesszájúak nagy kedvvel fogyasztják a mélange-ot is, amelynek elkészítésekor az üvegpohár aljára egy kis méz is kerül, amit aztán felhabosított tejjel spékelnek meg, na meg nagy kedvenc a frappuccino, amikor az eszpresszót folyékony tejszínnel és cukorral keverik el, majd lehűtve, üvegpohárban tálalják. Nem csak a kávé és az elkészítés fontos azonban, egy valamire való barista azt is megnézi, milyen vízből készül a kávé, és igényes a kávéba kerülő tejhabra is, melyet szigorúan tilos ugyanis 100 fokra felforralni, ami nem tesz jót sem a tej állagának, sem az ízének.

 

Persze a különlegességek sora itt még nem ér véget. A világ legdrágább kávéja ugyanis egy igen különleges fajta, amelynek az elkészítése sem mindennapi: a Bakancslista című filmből már itthon is jól ismert Kopi Luwak Indonéziából származik, egyediségét pedig az adja, hogy a kávébabot nem egyszerűen megpörkölik, hanem megetetik az ott élő cibetmacskával, majd csak a macskából ürülékként távozó kávébabokat szedik össze az ültetvényen dolgozók, akik aztán enyhén pörkölve viszik azt a piacra. Öröm az ürömben, hogy szerencsére a macska csak a kávébab puha héjat emészti meg.

Takács Erzsébet Takács Erzsébet cikke 2017. március
címkék:
Italok
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.