John Cage sokoldalú művész volt: performanszai, előadásai, írásai és képzőművészeti alkotásai is jelentősek. Pályája során a világ minden táján tartott koncerteket és előadásokat. A vasfüggöny mögötti országokba tett látogatásai idején fellépéseivel (például az 1963-as Zágrábi Zenei Biennálén, vagy a Varsói Őszi Fesztiválon, 1964-ben) nem csak zeneszerzőkre, hanem számos fiatal képzőművészre is nagy hatással volt Kelet- és Közép-Európában. A kiállításon képzőművészeti munkái és kottái, valamint a műveiből rendezett koncertek mellett John Cage kelet-európai utazásainak és fellépéseinek a dokumentumait is bemutatjuk, feltérképezve a helyi művészeti közeggel való kapcsolatait, és máig tartó hatását ebben a régióban, kortárs kelet- és közép-európai művészek munkáin keresztül.
Cage a művészi alkotás részévé tette a véletlen és az előre meghatározatlanság elvét, olyan elveket, amelyek a politikailag és ideológiailag determinált kelet-európai mentalitásban nem csak művészeti értelemben jelentettek egyet a szabadsággal. Ezért Cage mindig is fontos hivatkozási pontja volt mindazoknak a művészeknek, akik kikezdték a hagyományos műtárgy-fogalmat, megkérdőjelezték a szerzőség fontosságát, és elutasították, hogy lemondjanak művészi szabadságukról a hivatalos politika nyomására.
„Minden hang a Csend rokona, buborék a Csend felszínén, mely gyorsan szétpattan, az alant zúgó áramlatok gazdagságának és erejének jeleként” – mondja másutt Thoreau, és ez a gondolat Cage számára is kulcsfontosságúvá vált, hiszen ő volt az, aki megszabadította a hangot mindenfajta zenei kötöttségétől. Ez a szabad hang, melyet zenéje képvisel, mind a mai napig visszhangzik számos kortárs művész munkásságában.
Cage legismertebb, 4’33” című darabja maga a csend: pontosabban nem áll másból, mint azokból a környezeti zajokból (a közönség köhécseléséből, izgéséből-mozgásából, a koncertterem gépészetének hangjaiból stb.), melyek a darab előadása alatt hallatszanak. Konrad Smoleński mikrofon-installációján és Esterházy Marcell vagy Ciprian Mureşan filmjeiben ugyanez a csend köszön vissza, és mutatja meg egy helyszín, egy helyzet vagy egy korszak valódi arcát.
A hang szabadsága. John Cage a vasfüggöny mögött
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
2012. november 23. – 2013. február 17.
Fotó: Boda Ágnes / Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum Adattára
