A Fiatal Filmesek Találkozója mára Jameson Cinefest néven az európai művészfilmek és amerikai függetlenek legfrissebb alkotásait bemutató nemzetközi filmfesztivállá nőtte ki magát. A hazai kulturális élet példaértékű sikertörténetét mind a magyar és külföldi szakma, mind a közönség elismerése és szeretete övezi. A tíznapos fesztiválon (szeptember 12–22.) minden vetítés ingyenes, kísérőprogramok – köztük szakmai fórumok, találkozók, konferenciák, a tavalyi évtől nemzetközi filmvásár – színesítik a rendezvényt. 2007-től a Cinefest névadó szponzora a világ legnagyobb ír whiskymárkája. A Jameson-sátorban esténként fergeteges bulik, ingyenkoncertek várják az érdeklődőket. 2009-től a fesztivál központjává az újonnan megépült Művészetek Háza vált. A nagyjátékfilmes versenymezőny évről évre erősödött. 2010-ben például a fődíjat a Nők férfiak nélkül című alkotásnak ítélték oda (amely Velencében Arany Oroszlán-díjat nyert). Shirin Neshat rendező elkísérte a filmet Miskolcra, és attól kezdve a nemzetközi szakma komolyan felfigyelt a rendezvényre. Szintén abban az évben indították el hivatalosan is a CineClassics filmtörténeti sorozatot, amelynek fókuszában olyan magyar származású mozilegendák álltak, mint Emeric Pressburger, Korda Zoltán, Kertész Mihály, vagy idén Trauner Sándor.
Sztárrendezők is megfordultak a Cinefesten, köztük 2011-ben a Sundance-fődíjas A messzi dél vadjainak alkotója, Benh Zeitlin, vagy a Golden Globe-életműdíjas lengyel rendezőnő, Agnieszka Holland. A Jameson Cinefest attól is válhatott Magyarország kedvenc nemzetközi filmfesztiváljává – megelőzve a Titanicot –, hogy Sundance-fesztiválslágereket, Cannes és Berlin legjobbjait hazai premierben, hónapokkal a külföldi premierek előtt vetíti. Mi sem bizonyítja jobban a miskolci moziünnep tekintélyét, mint hogy nemzetközi zsűrivel működik, vagy hogy néhány jelentős film alkotója idén is elkísérte a filmjét, mint például az Iron Sky szinte teljes alkotógárdája.
Kevéssé ismert, hogy a Borsod megyei székhely és a mozgóképművészet kapcsolata hosszú időre tekint vissza. 1938-ban a velencei Mostra mintájára a lillafüredi Palota Szállóban rendezték meg a legelső hazai filmfesztivált. A hatvanas évektől pedig Miskolcon zajlott a televíziós dokumentumfilm-fesztivál. A másik fontos kötődés, hogy számos világhírű, ám idehaza elfeledett filmes származik erről a vidékről. A 20th Century Foxot alapító William Fox a közeli Tolcsván született, a Paramount alapítója, Adolph Zukor Ricsén. Az Oscar-díjas forgatókönyvíró, rendező Emeric Pressburger Miskolcon látta meg a napvilágot. Idén a jubileumi fesztiválon a Diadalmas szerelem című filmje felújított kópiájának vetítésével emlékeztek meg róla, valamint az ő nevét viseli a Jameson Cinefest legrangosabb, pénzjutalommal járó elismerése, az Emeric Pressburger-díj. Ugyanakkor 2013-ban a CineClassics ünnepeltje Trauner Sándor, a Legénylakás Oscar-díjas látványtervezője, a hetvenöt esztendős Szabó István pedig a fesztivál idei életműdíjasa. Az elismerés újabb filmvetítésekre adott okot: a fesztivál a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussen műsorra tűzésével tiszteleg a magyar film élő klasszikusa előtt.
Az évforduló ellenére 2013 tematikáját tekintve nem nevezhető könnyed, ünneplős évnek, túlsúlyban vannak a nehéz, provokáló filmek, a témák között markánsan képviseli magát a szexualitás, az útkeresés, a háború vagy a családi dráma. Az egyik nagy közönségkedvencnek a gumiarcú Joseph Gordon-Levitt számított. Első rendezésében, a Don Jonban pornófüggő modern Don Juanként „rohangál” a feszes testű szexbomba, Scarlett Johansson és a lelki sztriptízt végző Julianne Moore között. A tiniket vonzó Daniel Radcliffe a meleg beatköltő Allen Ginsberg bőrébe bújt az Öld meg kedveseidben. A legnagyobb „dobásnak”, egyben a legreménykeltőbb alkotásnak a Nebraska számít. Bruce Dern, az alkoholista öreg vagány szerepéért már megkapta a legjobb férfialakítás díját Cannes-ban, emellett az Oscar nagy esélyese. Robert Redfordot az Indiai-óceánon látjuk reménytelenül hánykódni, küzdeni, majd az elemekkel eggyé válni a Minden odavan című egyszemélyes katasztrófafilmben. A romantikus komédia műfaját a bolondos Greta Grewig színésznő képviselte a Frances Hával. Remek sztori, furcsa, bizarr képi világ jellemzi az Iron Sky című ausztrál–német sci-fi szatírát, amelyben egy amerikai űrhajó személyzete náci városra bukkan a Holdon. A Führer leszármazottjai a Föld elfoglalására készülnek.
A valóságról, az érzelmi és az érzéki szélsőségekről leginkább az európai fiatal filmek szóltak a Jameson Cinefesten. Szerepelt közöttük az első lengyel melegmoziként beharangozott Tiltott szerelem; egy fiatal pár és transzvesztita alkalmazottjuk édeshármasa a provokatív Béatrice Dalle, Anthony Delon és Eric Cantona tolmácsolásában (Te és az éjszaka); egy vak remete (Rutger Hauer) oldalán a testi-lelki elfogadást megtaláló olasz lány története A jövő című chilei–német–olasz–spanyol drámában. Ibsen és Ingmar Bergman között helyezkedik el lélektani mélységeiben A múlt című iráni–francia darab A némafilmesből ismert Bérénice Bejóval, aki tavaly Cannes-ban a legjobb női alakítás díját nyerte a két férfi között vergődő feleség szerepéért. A francia film nagy kaméleonja, François Ozon a Fiatal és gyönyörűben egy tizenhét éves lány prostituálódását, kötődésképtelenségét járja körül. A téma sikamlós, a főhősnő kellőképpen buja és titokzatos. A Jameson Cinefest fő szenzációja a 2013-as Cannes-i Arany Pálmát nyert Adèle élete 1–2. fejezet, amelyet világszerte leszbikus szerelmi történetnek kiáltottak ki. Lényegében egy kapcsolati függőségben szenvedő kamaszlány érzelmi és érzéki tapasztalatszerzése húzódik meg a hangzatos címkézés mögött. A film nem önmagában fűszerezte a fesztivált, a tunéziai rendezőnő, Abdellatif Kechiche alkotása köré retrospektív sorozatot is szenteltek a szervezők.
Fotó: MTI
