Sokadszorra fut össze Pesten a szivárványszínekbe öltözött férfivel, nap mint nap látja, mégsem ismeri a kerekesszékes rockert vagy a csergeárus erdélyi nénit? Nézzen fel a Budapest Katalógusra, hátha többet is megtudhat róluk. Szöllősi Mátyás és Tóth Gábor budapesti arcokat gyűjt, hogy megmutassa a főváros emberi, barátságosabb oldalát, ahol -Lovasi Andrást idézve -' élni lehet is, nem csak muszáj.'
Az előbb Facebook-oldalon, majd Tumbrl-en futó oldalt alkotói - Mohai Balázs, Szöllősi Mátyás és Tóth Gábor _- azért hozták létre, hogy megmutassák magyaroknak és külföldieknek egyaránt, hogy a fővárosban érdekes emberek élnek, érdekes történetekkel. A pesti nő című bloghoz hasonló koncepció szerint egy portréfotó és egy-egy rövid szöveg szerepel a legkülönfélébb emberekről, a főváros ezerarcú közösségéről.
Szöllősi Mátyás a budapesti éjszakában dolgozik, és már régóta próbál megoldást találni a fővárosi éjszakai életről kialakult, sokszor negatív társadalmi kép árnyalására. “Fotósorozatot és kis interjúkat képzeltünk ehhez, de munka mellett ezt kicsit nehéz lett volna. Ennek hozományaként alakult ki az a gondolat, hogy a Budapest Katalógust elkezdjük, hogy budapesti arcokon keresztül bemutassuk a várost. Van már ilyen külföldön, a Humans of New York; az egyik munkatársam vetette fel, hogy mi lenne ha ezt megcsinálnám itthon” – idézi fel a kezdeteket az ötletgazda.
Szándék és alkotói kedv találkozott, azonban még hiányzott némi grátisz szakértelem, így Szöllősi Mátyás társakat is bevont a projektbe: a szintén fotós Mohai Balázst, az arculatterveket készítő Tóth Gábort. A webfejlesztésben Wolf Zita, a bemutatkozó szövegek angolra fordításában pedig Kovács Kata segített. “Mátyással 8 éve tartó barátságunk során több közös folyóiratban dolgoztunk együtt. Szerintem elég inspiráló hatással vagyunk egymásra, ezért eshetett rám a választása. Elsősorban az arculat kialakítása volt a feladatom” – mesél az indulásról Tóth Gábor.
Az oldalakon jelenleg a fotóé a főszerep, a szöveg tudatosan kevés, mert az alkotók szerint a Facebook-közönséget sokszor inkább elriasztja a sok szöveg, minthogy felcsigázná. “A cél persze egy önálló honlap elkészítése lesz, ahol minden anyag és egyéb járulékos dolog hozzáférhető” – magyarázza Szöllősi Mátyás. Az elsődlegesen megjelölt cél mellett így, akárcsak A pesti nő című blog esetében, szépen lassan azért világossá válik egy másik is. “Nem is feltétlenül az a lényeg, hogy minden részletében megismerjünk valakit. Egyszerűen csak legyen egy olyan mondat, inspiráló dolog vagy érdekesség, ami elgondolkodtat, inspirál, hatással van. Ez inkább egy ilyen közvetlenséget, az egymás közötti kommunikációt, elfogadást, toleranciát erősítheti.” A kiválasztás szempontjai egyszerűek: legyen valami érdekes, inspiratív, szokatlanul őszinte.
Az oldalon időnként az alkotók ismerősei is feltűnnek, de a szereplők általában az utca emberei: külföldi diák, hajléktalan vagy éppen idős humorista, aki frappánsan foglalja össze a fővárosi lét esszenciáját. Az alkotók általános tapasztalata, hogy 10-ből csupán 1 ember mond nemet, és szinte kivétel nélkül szeretnek Budapesten élni. “Én úgy érzem, hogy amellett, hogy sokszor depresszívek, vagy befelé fordulnak, hogyha megszólítjuk őket, és elkezdjük beszéltetni önmagukról, a városhoz fűződő viszonyukról, akkor az jön le, hogy szeretnek itt élni. Hogy szeretik az épületeket, szeretik azokat a helyeket, ahova járnak, szeretik a vendéglátó egységeket. Rengeteg olyan egyedi épülete, helyszíne van Budapestnek, ami Európában más városaira nem jellemző.”
Szöllősiék egyik álma egy önálló, többnyelvű, interaktív honlap létrehozása, amelynek készítése már folyamatban van. “A munkámból adódóan is látom, Nyugaton hogyan gondolkoznak Budapestről. Ezért is döntöttünk úgy, hogy talán angolul is megjelenítjük az oldalt, szeretnék nyitni a külföldiek felé, nekik is megmutatni, hogy milyen is ez a város, hova érdemes eljárni, mit érdemes megnézni” – mondja az ötletgazda. Ezért a honlap egyik legfontosabb eleme egy interaktív térkép lesz, amelyen pontok formájában szerepelni fog az összes feltöltött anyag, mini-interjú, utalásokkal az adott környék érdekesebb intézményeiről, negyedeiről. Olyan adatbázist szeretnénk kialakítani, ahol a látogató el tud veszni és órákat el tud tölteni” – teszi hozzá Tóth Gábor designer. Egy ilyen térkép akár kifizetődővé is teheti az alapvetően civil kezdeményezést, hiszen nagy népszerűség esetén bizony érdemes lesz szerepelni rajta.
A lényeg azonban mégsem elsősorban a profitszerzés. “Az is elég, ha az oldal önfenntartó lesz, és nem nekünk kell erre költeni. A lényeg munka és a találkozások öröme megmaradjon, és mindez ne váljon teherré” – mutat rá Szöllősi Mátyás, aki szerint Budapest Katalógus nem csak az egyént mutatja be: véleményt és viszonyokat formál, megtanít helyesen kérdezni, látni és láttatni a másik embert.
