Nincs jó smink és varázslatos tekintet szempillaspirál nélkül! A különböző spirálok más-más feladatokat látnak el, az egyik dússá teszi a ritkás pillákat, a másik a világos, rövid szempillák helyére varázsol olyan hosszú, sötét pillasort, hogy a játék babák is megirigylik.

Szempillaszépítés az ókorban

A szempillaspirált ma sminkeszközként ismerjük, de eredetileg az ártó szellemek és rosszakarók elleni védekezésre szolgált. Az ókori egyiptomiak nagy szerepet játszanak a szempillaspirál történetében. Már a Krisztus előtti 4. évezredben is használtak krokodiltrágyával, vízzel és mézzel kevert szenet a szempillák festésére, a keveréket csonttal vagy elefántcsonttal vitték fel a pillákra.

Az egyiptomiak szénnel keretezték a szemüket, és arra használták a szempillaspirált, hogy hosszabb pillákat kapjanak. Mivel a szemet a lélekhez vezető ajtónak tekintették, fontosnak tartották az ártó szellemek és rossz energiák távoltartását. Az egyiptomi férfiak, csakúgy, mint a nők, használtak szempillafestéket. A Kleopátráról fennmaradt ókori rajzok alapján valószínű, hogy az arc- és testfestést egyaránt használták védelmi és ünnepi funkcióval, háborús és temetési rituálék részeként.

A viktoriánus korszak

Bár elsőként Egyiptomban használtak szempillaspirált, a pillák hosszabbá és sötétebbé varázslása csak az 1830-as évek környékén, a viktoriánus korszakban jött ismét divatba. A Viktória-korabeli nők nagyon elegánsak és precízek voltak, és órákat töltöttek azzal, hogy szépítgessék magukat. Sokféle receptet kipróbáltak, rózsás krémeket, szempilla- és szemfestékeket kevertek az öltözködő tükreik előtt ülve, kifejezett dívák voltak, és nagyon hiúk. A szempillafestékhez hamut és bodzát kevertek össze a tűz fölött, saját használatra, nem eladási céllal.

Az első igazi szempillaspirál

Azt a terméket, amelyet ma szempillaspirálként ismerünk, csak a 19. században fejlesztették ki. Sokáig próbálkoztak, amíg megtalálták a megfelelő keveréket. 1872-ben szabadalmaztatták a petróleumzselét, melynek felhasználásával Eugene Rimmel 1917-ben vezette be a szempillaspirált. A „Rimmel” szó számos országban egybeolvadt a „szempillaspirál” jelentéssel, és olaszul, portugálul, spanyolul, görögül, törökül, románul és a perzsa nyelveken a mai napig ezt jelenti.

Ezzel nagyjából egy időben, 1913-ban az Atlanti-óceán túlpartján T. L. Williams nagyon hasonló keveréket készített a testvére, Maybel számára. A ránk maradt történet szerint az ifjú hölgy azért vágyott csábítóbb tekintetre, mert szerette volna meghódítani szíve választottját, és ez – bár bizonyára nemcsak a szempillái miatt – sikerült is neki. Néhány évvel később, 1917-ben Williams postai úton is megrendelhetővé tette a terméket, és ezzel megszületett a későbbi Maybelline cég elődje. A vállalatot azért Maybelről nevezték el, mert ő volt az, aki a szempillaspirál ötletével eredetileg előállt. A Maybelline neve azóta is fogalom a sminkek világában.

Fekete, barna és tiritarka

Mikor szempillaspirált vásárlunk, rengeteg opcióból választhatunk, mind átlátszó, mind színezett variációból. Életstílusunk és szépségápolási szokásaink alapján könnyedén választhatunk, ha azonban mégis elbizonytalanodnánk: a fekete mindig beválik! Átlátszó spirált akkor válasszunk, ha természetes hatást akarunk kelteni, vagy el szeretnénk választani pilláinkat anélkül, hogy festéket használnánk. Ráadásul átlátszó spirálunk segítségével a szemöldökünket is könnyedén kordában tarthatjuk: ha néhányszor átkeféljük a szálakat az átlátszó géllel, garantáltan egész nap a helyükön maradnak.

A színezett spirálok közül a feketék és a barnák a legnépszerűbbek. Feketét bárki viselhet, a barna kevésbé feltűnő, természetesebb alternatíva. A kék, lila vagy bordó színű spirálok hol divatba jönnek, hol eltűnnek. Bár egy-egy parti alkalmával bevethetjük őket, a legtöbb nő napközben inkább a fekete vagy barna szín közül választ.