A kulturális ágazatok nagyot fejlődtek az elmúlt tíz évben, nyitott, korrekt versenyhelyzetet teremtő intézmények alakultak, melyekben a kisebbségeket nem diszkriminálják. A sikeres életpályák ellenére a magyar fiataloknak mégsem mindig egyértelmű, hogy Románia lenne karrierambícióik horizontja. Sikertörténetek és kulturális különbségek a mérlegen.
Mialatt e cikket megírni készültem, makacsul vissza-visszatért a Facebook-feedemen egy link. Egy olyan kutatásról számolt be, mely szerint a kétnyelvű környezetben felnőtt személyek hajlamosabbak a tehetséget, a különböző képességeket és tulajdonságokat tanultnak és nem velünk születettnek érzékelni. Természetesen számos más érvet is fel lehet hozni a többnyelvűség előnyei mellett (kognitív képességek fejlettsége, rugalmas kategóriahasználat, fejlett empátia stb.), ennek a kutatási eredménynek azonban mindjárt
|
KÉPESSÉGEK
|
|
"Aki tanulhatónak érzi a képességeket, érzékenyebb a másságra, könnyebben elfogadja az emberi sokféleséget."
|
két pozitív következménye is van. Az, aki tanulhatónak érzi a képességeket,
módosíthatónak emberi tulajdonságainkat, érzékenyebb a másságra, könnyebben elfogadja az emberi sokféleséget, másrészt pedig szélesebbnek látja saját lehetőségeinek skáláját.
Fresh és friss
Optimista forgatókönyv szerint a határon túli, kétnyelvű környezetben felnőtt fiatalok előtt többféle lehetőség nyílik meg, több kultúrára, elvárásrendszerre, életvezetési gyakorlatra látnak rá. A kortárs román kultúra, mellyel a magyar mellett az erdélyi magyar fiatalok szembesülnek, nagyon fresh jelenség. És ezt az angol kifejezést most az annyira közel álló friss ellenében tudatosan használom, mert a kortárs román városi szleng is imádja: minden ami kreatív, újszerű, divatos, keresett, felkapott – a népszerűség csömörérzése nélkül: fresh.
|
FRESH
|
|
"A kortárs román kultúra, mellyel a magyar mellett az erdélyi fiatalok szembesülnek, nagyon fresh jelenség."
|
Ez a frissesség jellemzi a romániai fiatalok életgyakorlatait. Egy román kortárs táncművésztől olvastam néhány éve, hogy a romániai fiatalok életmódja körülbelül annyira különbözik szüleik életmódjától, mintha egy kommunizmuskori személyvonatot és egy TGV-t hasonlítanánk össze. És ez a hasonlat, bármennyire túlzónak is hangzik, pontos. Érzékelteti, hogy mennyire gyorsult fel a korábbi életritmus, hogy mennyire változott meg a (vágyott) életszínvonal, de azt is, hogy mennyire egyértelmű a nyugat-európai minta követésének igénye.
Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!
