Horváth Danival, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mechatronika szakos hallgatójával 2015 tavaszán beszélgettünk először, akkor még az ösztöndíj előtt. „Hasznos volt az a csaknem fél év, amit ösztöndíjasként a világ másik felén, Ausztráliában töltöttem. Még önállóbb lettem, kapcsolatokat teremtettem, belerázódtam az ausztrál angolba, üzleti tantárgyakat tanultam a University of Technology sydney-i egyetemen. Közben pedig sikerült kikeverednem olyan ördögi körökből is, mint amilyen az, hogy nem tudsz bankszámlát nyitni, mert nincs telefonod, és nem tudsz telefont venni, mert nincs bankszámlád…”

Tudását fizikából és matematikából még a fővárosi Fazekas Mihály-gimnáziumban alapozta meg, s amikor egy nyáron megtanulta az egyik egyetemi matematikakönyvben foglaltakat, arra gondolt, megoszthatná másokkal is tanulási folyamatát. Egy monitoron is látható digitalizáló táblára írt, miközben szöveggel egészítette ki a látottakat, mindezt rögzítette, majd feltöltötte a YouTube-ra. Végzősként kétszáz videót tett fel a netre. Ennek folytatása lett az EduBase weboldal, melyet Hives Áronnal és Takács Mártonnal hárman hívtak életre. Ez a lap már rendszerezetten kínált több mint ezer videót, amelyen matematikával, informatikával, programozással, szoftverhasználattal összefüggő digitális magyarázatok voltak, s egy rövid idő után már több ezer regisztrált felhasználó követte figyelemmel.

A sydney-i egyetemen is sikerült megismertetnie az EduBase-t, egyaránt tetszett tanároknak, hallgatóknak. Annál is inkább, mert a hatalmas távolságok országában különös jelentősége van a távoktatásnak. Az hátrányt jelentett azonban, hogy akkor még nem volt kész a weboldal angol változata.

Cégalapítás

Dani 2015. decemberi hazaérkezését követően megírta szakdolgozatát, majd megszerezte diplomáját. „Mindössze huszonnégy órán át voltam diplomás munkanélküli, mert másnap mentünk társaimmal vállalkozást alapítani: létrehoztuk az EduBase Kft.-t” – meséli mosolyogva. A céget öten alapították, köztük Hives Áron, aki vele együtt szintén résztvevője volt az 50 tehetséges magyar fiatal programnak. Sőt, alapítóként csatlakozott hozzájuk Áron mentora, Walitschek Csilla is, akinek kapcsolatrendszere és tapasztalata is sokat segített az indulásban. Dani mentora Heal Edina volt, a Google Magyarország korábbi első embere, akivel a programban elsősorban online üzleti tervekről beszélgettek, ám ő inkább nonprofit megoldást látott a fiatalok ötletében.

A cégalapítás óta csaknem két év telt el, ma már nyolctagú a vállalkozás. „Minden pénzt visszaforgatunk a cégbe – magyarázza Dani. – Weboldalunkon (www.edubase.net) már minden szolgáltatásunk használható angolul, kivéve a tartalomszolgáltatást. Ennek oka, hogy nem tartalmat, hanem oktatási platformot kívánunk adni: egy könnyen használható felületet ahhoz, hogy valaki hatékonyabbá tudja tenni oktatási folyamatát. Rendszerünkkel a tanítás, a gyakoroltatás, a számonkérés és a visszajelzés is mind digitalizálható. Ha valaki például online egyetemet szeretne létrehozni, a mi platformunk segítségével megteheti. Oldalunkat bizonyos korlátozásokig bárki ingyenesen használhatja.

Prémiumszolgáltatásainkért sem a tanárok fizetnek, hanem az oktatási intézmények, cégek, vállalkozások, amelyek tudásmenedzsmentjébe tudjuk beépíteni szolgáltatásunkat.”

Lelkesen, egyben büszkén mondja, hogy kész technológiájukkal az ország teljes matematikaérettségijét biztonságosan le tudnák vezényelni online környezetben, a feladatkészítéstől a javításig. Akár százezer diák feladatait egy percen belül, hibamentesen képesek lennének kiértékelni, nem kellene a tanároknak sok ezer munkaórát bajlódniuk a javítással. A BME-n rendszerükkel már írtak rendszeres házi feladatokat, zárthelyiket és még szigorlatot is.

A legfőbb gondnak azt tartja, hogy Magyarországon a digitális oktatás még gyerekcipőben jár: „Az ausztrál egyetemen rengeteg modern számítógép áll a diákok rendelkezésére, nem kérdés számukra, mikor és hol lehet elérni az internetet. A tanulmányi folyamatok során is szerves részét képezte az oktatásnak a digitális eszközökkel folytatott interakció. A házikat például rendszeresen egy online platformon kellett leadnom.”

Furuta-inga

A céges feladatok mellett a BME matematika mesterszakát végzi. 2018 nyaráig letudja tárgyait, s tervei szerint év végéig megírja diplomamunkáját, amelyben folytatja mérnöki tanulmányai során megkezdett szakdolgozattémáját. „Készítettem egy egyensúlyozó robotot, Furuta-ingának hívják. Megterveztem, megépítettem, programoztam, és készítettem hozzá egy matematikai modellt. Egy függőlegesen elhelyezkedő motorra rákapcsoltam egy tengelyt, amit forgatni tud a motor. A tengely végén lóg egy másik tengely, melyet nem tudunk közvetlenül pozicionálni. A motornak úgy kell mozognia, hogy függőlegesen kiegyensúlyozza ezt a másik tengelyt. Sok jelenséget lehet vele vizsgálni az egyensúlyozás problémakörében.”

Első hallásra igencsak elvontnak tűnik a téma, de ha utánagondolunk, hogy már itt a negyedik ipari forradalom, s ha egyre több helyen két lábon járó humanoid robotokat akarnak gyártani és termelésbe állítani, azoknak ugyanúgy kell egyensúlyozniuk, mint egy embernek. „Egy ember folyamatosan egyensúlyoz, ahogy áll: a lábában állandóan mozognak az izmok, ahogy egyensúlyoz a bokáján keresztül – elemez Dani. – A mai két lábon járó robotok nagy része nagyon természetellenesen mozog, mert a szerkezetek úgy haladnak, hogy közben folyamatosan stabil egyensúlyi helyzetben próbálják tartani magukat. Az egyensúlyozással kapcsolatban sok érdekes jelenség van, amit akár magunkon is megfigyelhetünk: például azért nem tudunk egy bizonyos hosszúságúnál nagyobb pálcát egyensúlyozni, mert az emberi idegrendszerben van némi időkésés. Látja ugyan mozogni a pálcát, de amíg feldolgozza az agya a képet, és visszaküldi a parancsot az ujjába, miként egyensúlyozzon, eltelik egy kis reakcióidő. Ez az idegrendszeri késés pedig már elég ahhoz, hogy ne tudjon egyensúlyozni. Az időkésésre visszavezethető stabilitásvesztés amúgy ezenkívül még rengeteg területen megjelenik, és nagyon izgalmas téma.”

Magyarázatával mindenki számára egyszerűen megérthető, milyen bonyolult dologgal is foglalkozik.

A mérleg nyelve

Ezek után stílszerűen tesszük fel zárókérdésünket: élete vajon egyensúlyban van-e? Ami a magánéletét illeti, azt feleli, hogy egyensúlyban van, négy éve boldog párkapcsolatban él. Ha tanulmányaira és vállalkozására terelődik a szó, arra már azt feleli: „instabil egyensúlyban”. Még keresi az utat, vajon az üzleti élet felé billenjen-e a mérleg nyelve, vagy az akadémiai elismertséget tekintse fontosabbnak. Szeretné publikálni kutatásai eredményét a tudomány nemzetközi világában, ráadásul úgy látja, sok felfedeznivaló rejlik még a témakörben. Mindenesetre, bármerre is billen a mérleg nyelve, az biztos: Horváth Dani tele van energiával, motivációval.