Nem utolsó-, hanem inkább elsősorban pedig jól megértették egymást mentorával, Rúzsa Magdi énekesnővel, akivel rendszeresen tartja a kapcsolatot.

Laposa Julcsi nagyon kedves, tehetséges lány, ragaszkodik a gyökereihez, ami még elbűvölőbbé teszi. Érdeklődési köre rendkívül széles és sokszínű. Mentorként célom, hogy segítsek neki megtalálni azt a területet, amelyen hosszú távon kiteljesedhet – mondta mentoráltjáról Rúzsa Magdi egy évvel ezelőtt. Ez a cél lebeg előttük manapság is, mivel kettőjük kapcsolata valójában némi késéssel, csak nyár vége óta vált szorosabbá. A mentor 2017-ben sokat utazott, koncertezett, férjhez ment, Julcsit pedig negyedik államvizsgájának megszerzése foglalta le a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, romanisztika–francia mesterszakon.

Húsz esztendő után lépett ki az iskolarendszerből a nagybetűs életbe Laposa Julcsi, ekkor ült le először hosszasan beszélgetni Magdival, hogy aztán újabb és újabb beszélgetések, telefon- és e-mail-váltások következzenek. „Julcsi, neked a zene az életed, ez fogja meghatározni mindennapjaidat” – csengenek benne ma is mentora szavai. „Sok bennünk a közös, szakmailag rengeteg dolgot tudok meríteni a kapcsolatból annak ellenére is, hogy más műfajban dolgozunk – mesél Julcsi a mentor-mentorált viszonyról. – Fel tudok nézni rá, példakép számomra. Jó mentor, fiatalos lendülettel éli pezsgő életét, amellett jó szívvel adja át nekem tanácsait, tapasztalatait.”

A nagybetűs élet

Rúzsa Magdi azt is megértette, amikor mentoráltja – némi meglepetésére – 2017 őszén hirtelen váltott, és beállt dolgozni egy multicéghez. Egy olyan négydiplomás zenész – és egyben az ország egyetlen felsőfokú végzettséggel rendelkező zenei mediátora –, aki már gyermekkorában hegedült, furulyázott, énekelt egy apró zalai faluban, Tekenyén. Majd népzenekart alapított, tizenegy éve tagja a Zala zenekarnak, rendszeresen koncertezik, s Aranypáva Nagydíjjal is jutalmazták. Később volt a Sorbonne népzenekarának szólistája is, örömmel dalolt párizsi tanulmányai idején francia, spanyol, török, görög népdalokat, ljubljanai tanulmányai alatt pedig szlovénokat.

Ilyen háttérrel egy fogászati magánklinikán vállalt angol és francia nyelven tolmácsfeladatokat. Részben anyagi alapot akart teremteni fővárosi életéhez, részben ki akarta próbálni magát, miként állja meg helyét egy multinacionális cégnél, multi vállalati környezetben. „Bebizonyosodott számomra, hogy meg tudnám állni a helyemet” – összegez ma, de azért örömmel töltötte el, amikor három hónap elteltével beadhatta felmondását… „Szerencsére egyre több zenei fellépési lehetőség adódott, anyagilag nincs már szükségem fix munkahelyre. Ráadásul jobban megbecsülöm az életemet a multis lét után…”

Pillérek

Zenészként már ismert Szlovéniában, a Muravidéken, szülőföldjén, Zalában, de Budapesten még csak a szűkebb szakma ismeri. Közben azért még elvégzett egy néhányhetes, vállalkozói ismeretekről szóló kurzust (már megint iskolapad…), hogy önálló lábra állhasson, és végre a zene, a zenei mediátorság kerüljön élete középpontjába: 2018 tavaszától elindítja saját kis vállalkozását, számlaképes előadóművész és mediátor lesz, hogy abból tudja fenntartani magát, amit igazán szeret.

„Úgy gondolom, van igény zenei mediátorságra, a kultúraközvetítésre a népzene segítségével – kezd magyarázatba, nagy lelkesedéssel. – Párizsban megtanultam, hogy ennek a szakmának három alappillére van. Az első: zenei események szervezése, menedzseri feladatok ellátása, ezt a zenekarom esetében el tudom végezni, emellett pedig gyerekeknek népzenei táborokat szervezek. A második alappillér az iskolai kereteken kívüli zenepedagógiai oktatási tevékenység. Ezt is teljesítem, amikor kulturális intézményekben, művelődési házakban bölcsődékben, óvodákban tartok zenei foglalkozásokat, elsősorban Zalaszentgróton, ahol felnőttem. Ettől az évtől Ljubljanába is hívtak, ahol angol, szlovén és magyar nyelven tartok baba-mama zenebölcsiket. A harmadik alappillér a kapcsolattartás művész és közönség között. Amikor színpadon állok, egyszerre érzem magam művésznek és mediátornak, ahogy szavakkal és a zenémmel próbálom közelebb vinni az adott népzenei stílust a laikus nézőkhöz. Missziómnak tekintem, hogy a népzenét – nemcsak a magyart – közelebb vigyem a közönséghez, akár egyszerű daltanulással, ritmizálással, koncertek előtt tartott rövid beszédekkel. Fontos számomra a személyes kapcsolat a közönségemmel, melynek tagja lehet egy anyuka vagy pici babája is. Jó megélni, hogy fiatal korom ellenére tiszteletben tartanak, figyelnek, s Zalában átélni azt, hogy büszkék is rám.”

Mindezek szellemében 2018-ra Julcsinak nagy tervei vannak. Például saját zenekart hív életre, a népzenéből merítkezve. A gyerekeket és szüleiket tekinti célközönségnek. Első fellépésüket, a premiert májusra, a gyereknapra tervezi. Együttesét egy részben változó összetételű baráti társaságnak képzeli el, mely alkalmanként kiegészülhet, ha a muzsika éppen fúvóst vagy cimbalmost igényel. „A jó zenészek jó emberek, könnyen együtt tudnak zenélni.”

A zenei mediátor

Egy évvel ezelőtti beszélgetésünkben Julcsi már megemlítette, hogy NÉPI hang-színek címmel egy formabontó, CD-t is tartalmazó énekes-kifestő füzetet kíván publikálni. 2017 novemberében meg is jelent az új szemléletű kiadvány, tervei szerint 2018 telére jön a sorozat következő darabja.

Az ifjú zenei mediátor nemrégiben felkérést kapott a Muravidéki Magyar Rádiótól, hogy szeptembertől népzenei, világzenei tartalommal heti negyven percben rádióműsort vezessen. A műsorok idővel visszahallgathatók lennének Julcsi weboldalán is, ahol már megrendelhető interaktív, játékos füzete. A www.laposajulcsi.eu honlap pedig többnyelvű lesz: a magyar mellett hamarosan angol, szlovén és francia nyelven is olvasható. A franciára azért is szükség lesz, mert nyárra gyerektáboroztatásra hívta a Franciaországi Magyarok Szövetsége, ahol francia anyanyelvű gyermekekkel, szülőkkel is találkozni fog.

S ha már digitália: Facebook-oldalára füzetéből gyakran kap szülőktől a gyermekeik által kiszínezett rajzokat, melyeknek nagyon örül. A digitalizációt elsősorban arra kívánja felhasználni, hogy közvetítse kulturális értékeinket, de mint mondja, mediátorként és népzenészként „inkább az alkalmat szeretném megteremteni ahhoz, hogy abban az egy-két órában, amíg foglalkozást tartok táncházban, vagy fellépek koncerten, az emberek felejtsék el mobiltelefonjukat…”

Julcsi szeretné, ha mentorával továbbra is szoros maradna a kapcsolata függetlenül attól, mikor zárul le a mentorprogram. Kíváncsian várjuk, zenél-e majd egyszer együtt pódiumon Rúzsa Magdi és Laposa Julcsi.