"A La femme a döntéshozó, értelmiségi, véleményformáló nők magazinja. A La femme nekik és róluk szól. La femme magazin, la femme, lafemme.hu, lafemme"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

„Nagyon kell szeretni a hallgatókat”

Egyedülálló mentorprogramot hoztak létre a Zsigmond Károly Főiskolán, amely a hallgatóknak tanulmányaik közben és után is támogatást nyújt.

Míg a váratlan februári hóesésben kicsit lelassultak az emberek, csendesen poroszkálnak az autók, addig a budapesti Zsigmond Király Főiskolán lüktet az élet. Túl a vizsgaidőszak izgalmain és fáradalmain, a folyosón fiatalok sündörögnek, vagy a pihenőzóna hatalmas párnáin, matracain elnyúlva beszélgetnek, pihennek. Halk duruzsolás, meleg színűre festett falak, sok fény. „A campuson egy helyen, egy térben lehetnek a hallgatók – magyarázza Dr. Szatmári Péter, a ZSKF általános rektorhelyettese. – Az intézmény hangulata családias: a hallgatók ismerik egymást, a tanárok is ismerik a hallgatókat, és természetesen kollégáikat.”

 

A főiskolán évek óta sikerrel működik egy egyedi mentorprogram. Milyen gondolat hívta életre?

 

Úgy tapasztaltuk, hogy az Y-generációnak sokkal inkább szüksége van arra, hogy – a szó legjobb értelmében- valaki megmondja nekik, merre menjenek, vezesse őket, legyen egy világítótorony, amely eligazítja őket. Tartanak a döntéshozataltól, kevésbé biztosak döntéseikben, önmagukban, nem ismerik magukat eléggé ahhoz, hogy egyedül találják ki, merre érdemes elindulni. A munkaerőpiac és élet követelményei miatt nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy 21 évesen ne tudják, mihez akarnak kezdeni és tengjenek-lengjenek. A program segít abban, hogy önmagukkal tisztába jöjjenek, és legalább nagyjából tudják, merre szeretnének haladni. Ha már megvan az irány, a cél az, hogy megtanuljanak saját lábukon megállni.

 

Hányadik évfolyamon kezdődik a mentorálás?

 

Rögtön az első napon. Amikor a hallgatók bekerülnek a főiskolára, esküt tesznek, amely után kezet fogunk mindegyikőjükkel. Ennek nem pusztán szimbolikus jelentősége van: azt is jelenti, hogy gondolatban nem engedjük el a kezüket. Ha nehézségeik vannak, segíteni próbálunk akár szakmai, akár magánéleti kérdésről van szó. A mentorálás folyamatában a kettő amúgy is nehezen elkülöníthető. Nemcsak szakterületükön figyeljük a hallgatók fejlődését, hanem életvezetési vagy tanítás-módszertani tanácsokat is adunk nekik. Nagy intézményeknél erre nincs energia. Nálunk alacsonyabb a tanulólétszám, háromezer, ez ilyenkor kétségkívül előnyt jelent, hiszen bensőséges a légkör, több figyelem jut mindenkire. A hallgatók is jobban kötődnek az intézményhez, erős bennük az idetartozás érzése. A nappalisoknál különösen fontos, hogy biztos keretet adjunk, míg itt tanulnak.

 

Milyen mintákat vettek ehhez alapul?

 

A főiskola 13 évvel ezelőtti megalapításától kezdve fokozatosan alakult ki a program. Legelőször projektszerűen dolgoztunk rajta, öt éve már professzionálisan, és – büszkén mondhatom - egy-két éve a legjobbak vagyunk az országban. Piaci előnyünkké vált, hogy egyenként foglalkozunk a hallgatókkal, kiscsoportos formában oktatunk, minden szakon mentorok segítik a főiskolásokat. Figyelembe vettük a nyugati példákat, az életkori és generációs sajátosságokat, de az eredményesség sokkal inkább a mentoron múlik. Ha szakmailag elhivatott, jól kommunikál, képes csoportban dolgozni, tud közösséget építeni, szereti a hallgatókat, fáradságos munkával ugyan, de egy-két év után már látható az eredmény.

 

Mi vezet a sikerhez?

 

A diákok igényeinek megfelelően alakítjuk képzést, ügyelve arra, hogy mire fogékonyak, érzékenyek, és amennyire a főiskolai rendszer engedi, rugalmasan alkalmazkodunk ehhez. A magánintézményi lét nagy előnye, hogy ha kitalálunk valamit, gyorsan át tudjuk ültetni a gyakorlatba. Személyre szabott orientációt adunk nekik, hogy megismerjék, melyek az erősségeik, mely területen lehetnek sikeresek, és egyáltalán: megtalálják azt, amivel ténylegesen foglalkozni akarnak. A mentorálás segít az eddig nem hangsúlyos képességeket kihozni, az erősségeket kiemelni, fejleszteni. A tanulmányi versenyeken elért jó eredmények, a jó kifejezőkészség szóban –írásban, és a talpraesettség ennek bizonyítéka.

 

Ezek szerint mindenki csiszolatlan gyémánt?

 

Mindenkinek esélyt adunk arra, hogy megtaláljuk, miben tehetséges, de ez általánosan igaz mindenkire - illúzió lenne azt hinni, hogy bárkiből bármit ki lehet hozni. A hallgatók egy része úgy lesz sikeres, hogy bár nem kitűnő tanulmányi eredményei vannak, de megkapja azt az iránymutatást és támogatást, amely őt elégedetté és boldoggá teszi. Nekünk végül is ez a legfontosabb.

 

Mi mindent foglal magába a mentorálás?

 

Minden szakon mentorok fogják össze a csoportokat. Törekszünk arra, hogy egy mentor kísérjen végig egy csoportot, illetve azokon a szakokon, ahol sokan vannak, több a mentor is. Amellett, hogy megtanítjuk a diákokat tanulni, jól kifejezni magukat szóban és írásban, szemmel tartjuk, hová szeretnének eljutni, és hol tartanak éppen céljaik elérésében. Erre időről-időre visszatérünk, hogy visszajelzést adjunk, merre haladnak, mit értek el, esetenként kiigazítjuk az útirányt. Fontos, hogy aki a mentorprogramban részt vesz, úgy érezze, hogy amit csinál, hasznos, és a végén tud vele mit kezdeni.

 

Ilyen szoros mentor-tanítvány kapcsolat után mi lesz a sorsa az itt végzetteknek?

 

Nyomon követjük végzett hallgatóink sorsát, akik átadják tapasztalataikat. A diplomás pályakövető rendszer (DPR) keretén belül már a főiskolai tanulmányok közben mérjük a teljesítményt, állandóan monitorozzuk, hogyan változik a hallgató karaktere, fejlődik szóbeli, írásbeli kommunikációs készsége, ehhez képest változik a tanrend. Ez később segít az elhelyezkedésben, hogy a hallgató megtalálja a számára megfelelő területet, ahol érvényesülni tud. Nem biztos, hogy hosszútávon ott fog dolgozni, de nagyjából azzal foglalkozik, amivel akart és jól érzi magát. Kiemelkedő eredménynek tartom, hogy a hallgatók 97 százaléka három hónapon belül elhelyezkedik. Ez köszönhető a ZSKF széles kapcsolatrendszerének az állami és magánszféra képviselőivel az élet minden területéről a gazdaságtól a médián át a kkv-kig. Hétről hétre találkozunk munkaadókkal, akik azzal szembesítenek minket is, mire van szükség a munkaerőpiacon, hogyan a szerzett tudás a legjobban hasznosítható. A főiskola és a hallgatók folyamatos visszajelzést kapnak a munkáltatóktól, ezeket a tapasztalatokat beépítjük az oktatásba. Azt tartjuk szem előtt, milyen hallgatóra van szükség, és a hallgató mit akar tőlünk.

 

Nem ez a megszokott gondolkodásmód, legalábbis itthon.

 

Megtehetjük, hogy a piachoz alkalmazkodunk. Amellett, hogy a tudományt a lehető legmagasabb szinten képviseljük, a piac szereplőivel napi szinten kapcsolatban vagyunk.

Nem egy hallgatónk már a gyakorlat alatt megveti a lábát és állásajánlatot kap. Ez számunkra azt mutatja, hogy igazunk van. Ez mindennapos odafigyelést, rugalmasságot igényel. Természetesen nagyon kell szeretni a hallgatót, úgy, hogy a követelményekből nem engedünk, de az ő igényeinek megfeleljünk. Nagyon jól áttekinthető struktúrában dolgozunk kiváló mentorokkal és munkatársakkal.

 

Milyen egy jó mentor?

 

A jó mentor empatikus, elnyűhetetlen, kitűnő válságkezelő és konfliktusmegoldó, nagyon jó pedagógus. Megérteti magát egy 18 évessel, aki nagyon máshogy gondolkodik, mint ő, és lehet, hogy ezt a fajta szakmai-személyes támogatást máshol nem kapja meg családi, baráti körből. Külön tanulási és életvezetési tanácsadásunk is van, mivel a hallgatóknak nagy szükségük van arra, hogy beszélgethessenek. Ezen kívül a jó mentor élvezetesen át tudja adni a tudását, és ösztönöz az olvasásra, tanulásra. Elengedhetetlen, hogy - akár hagyományos, akár formabontó - az előadás nyelvezete ne legyen avítt, idegen, hanem vonja be a hallgatókat, szédítse el őket. Büszke vagyok arra, hogy ez nekünk sikerül.

La femme La femme cikke 2013. február
címkék:
Karrier | Tanulás | Tehetség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.