Amikor egy cégnek két hasonlóan kvalifikált pályázó közül kell választania, akkor a külső megjelenés billenti el a mérleg nyelvét. A legújabb szociológiai kutatások arról is beszámolnak, hogy a munkahelyi kiközösítés legfőbb forrása a nem trendi ruházat. Kimutatták továbbá, hogy jobb eredményeket érnek el a hivatásukban azok, akiknek kifogástalan a viseletük. Akik tudatosabban öltözködnek, azok szerepüket is elhivatottabban élik meg.
A tehetség nagyon fontos, de ha valóban komolyan szeretnénk érvényesíteni, akkor ezt a ruhatárunknak is tükröznie kell. Karrierünk során lehet, hogy nagyközönség előtt kell megjelennünk, adódhat úgy, hogy interjút kérnek tőlünk, esetleg meghallgatásokra kell járnunk, tárgyalnunk kell vagy prezentálni. Ilyenkor minden egyes alkalommal a lehető legjobb formánkat kell hoznunk.
Ameddig nincs szponzor a hátunk mögött, az alapruhatár összeállítására úgy kell tekinteni, mint hosszútávú befektetésre. A divat gyorsan változik, követni szinte lehetetlen, így a klasszikus és örök darabokba kell költeni. Egy pár szép bőrcipő, egy öltöny, egy elegáns kabát akár évekig is jól szolgálhat.
Állásinterjú
Az első benyomás egyszeri és megismételhetetlen. Néhány másodpercünk van rá. A másik személy, ez esetben egy emberi erőforrás menedzser, netán maga a leendő főnök a külső megjelenésünkből von le következtetéseket belső, személyes tulajdonságainkat illetően, ez a szociálpszichológiából jól ismert halo-effektus, vagyis holdudvarhatás. A jó külsejű embereket pozitívabban ítélik meg olyan skálákon, amelyek nem függnek közvetlenül össze a megjelenéssel (például: intelligencia, személyiség). A holdudvarhatás mellett az információk sorrendje is befolyásolja viszonylagos „súlyukat” a benyomás alakulásában: a kérdezőt érő elsődleges benyomás erősebb lesz az utána következőknél. Könnyen a szterotipizálás áldozatai is lehetünk, mert úgy könnyebb lesz minket besorolni valahová (például: a túlságosan izmos testfelépítés nem az intelligenciánkat helyezi előtérbe). Ezért, ha fontos állásinterjú előtt állunk, fordítsunk kellő figyelmet az első benyomásra, hiszen a velünk szemben ülő interjúztató személy némileg képes túllátni ezeken a nem verbális jeleken. Nem árt hangsúlyozni előnyös adottságainkat és elrejteni azt, amire nem vagyunk túl büszkék.
Írásunk folytatása a La femme Az 50 tehetséges magyar fiatal című különszámában olvasható!