Minden építésznek legalább minimális szinten érzékenynek kell lennie a társadalom problémáira, hiszen ők alakítják az emberek környezetét, és a lehető legjobbat kellene kihozni a munkájukból, nemcsak az öncélú luxust megalkotni – ez Sághegyi Adél fiatal építész meggyőződése. 2016-ban beválasztották a top 50 sikeres magyar közé. Kínában egy rangos nemzetközi építészhallgatói versenyen kreatív megoldású szobrászműhely tervével hozta el az első helyet, jelenleg pedig a diplomamunkáján dolgozik, amelyben egy szemétből újrahasznosított bútorokat gyártó épületet tervez. Olyan megoldásokban gondolkodik, amelyek egyszerre elégítik ki a vizuális igényeket, és társadalmilag is hasznosak.

Már gyermekkorában lenyűgözte az építészetben a művészet és a tudomány összefonódása. Rajztanfolyamra, művészeti szakköre járt, de kimagaslóan teljesített a reáltudományok terülén is. A mai napig az építészet művészeti, problémamegoldó része érdekli. Szerinte egyre nyitottabbak az emberek a hasznos designra, és úgy gondolja, hogy a La femme 50 tehetséges magyar fiatal program segítségével talán még több emberhez eljuthatnak az általa képviselt értékek, és így, ezáltal is, a világ jobb hellyé válhat.

Emellett fontos missziójának tekinti, hogy népszerűbbé tegye a vidéket a fiatalok körében. Szülővárosában, Kaposváron interaktív köztéri bútorait, illetve a közterek revitalizációjával kapcsolatos munkáját második díjjal jutalmazták, valamint az Új Nemzeti Kiválóság Programba is egy olyan városfejlesztési koncepcióval került be, amely a fiatalok vizuális és építészeti igényeire épít. „Azért tartom fontosnak, hogy újra népszerűvé tegyük a vidéket, mert jelenleg Budapest sokkal vonzóbb a fiatalok számára, hiszen sokkal több lehetőséggel is kecsegtet, mint bármelyik másik település az országban. Viszont hosszútávon elengedhetetlen lenne, hogy az egyetlen központot több kisebb központra bontsuk, hogy ne legyen ennyire centralizált a fiatalok eloszlása az országban, és fejlődésben se szakadjon le a vidék” – foglal állást.

Rengeteg eddig elért sikere ellenére arra a legbüszkébb, hogy leküzdötte saját lustaságát, hogy mindent megtett azért, amit elért és hitt abban, hogy mindez létrejöhet – vallja be. Korábban nehéz volt elfogadnia, ha kudarc érte – mondja –, de megtanulta, hogy nemegyszer rajta kívül álló körülmények is közrejátszanak abban, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt tervezte. Szerinte a siker kulcsa az lehet, hogy nem szabad megállni az első buktatónál, hanem fel kell állni és aztán továbbmenni.