Egy történelemversenyen nyerte Bánki M. Csaba Agyunk fogságában című könyvét, s az akkor hatással volt rá, hogy úgy döntött, szeretne komolyabban foglalkozni a biológiával és részt venni az agykutatásban. Biológiatanára közvetítésével 2013-ban csatlakozhatott egy őssejtekkel foglalkozó projekthez a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont alkalmazott embriológia és őssejtkutató csoportjában. Szárnyai alá vette Dr. Nyíri Gábor, az MTA Kísérletes Orvostudományi Kutatóintézet agykéreg kutatócsoportjának témavezetője is.
„Fantasztikus látni, amikor a mesterségesen létrehozott szívizomsejtek dobogni kezdenek. A kutatás szerintem vizuális élmény is: sejteket festünk, olykor egy nagy színkavalkád az egész” – meséli Flóra, hozzátéve: nagyon sokat köszönhet a középiskolai tanárainak. Inspiráló biológiatanára nélkül például, aki versenyekre vitte, folyamatosan ösztönözte, soha nem jutott volna el oda, ahol most tart. Jelenleg Törökországba készül, az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciájára, ahová kutatási projektjével jutott ki. „Néha persze fárasztó iskola után nekilátni a kutatásnak, de úgy érzem, valami építőt csinálok, és ez sokkal jobb, mint minden délután a tévé előtt ülni.”
Mielőtt a természettudományok felé fordult volna, több alkalommal is kiemelkedő eredménnyel szerepelt történelemversenyeken. Elvégezte a Mathias Corvinus Collegium középiskolás programjának közgazdaságtan, nemzetközi kapcsolatok és társadalomismeret moduljait is. Az 1996-ban Tombor Balázs által alapított szervezet Magyarország legnagyobb, kiemelkedően tehetséges fiatalokat támogató multidiszciplináris kollégiuma.
Takács Flóra feladatorientáltnak tartja magát, addig ismétel egy-egy kísérletet, amíg el nem jut a megfelelő eredményig. Szakmájukért lelkesedő emberek, rövid beszélgetések tanulságai, frappáns mondatok hajtják és persze családja megkérdőjelezhetetlen támogatása. Idén érettségizik, és a University College Londonban szeretné folytatni tanulmányait, neurobiológia szakon.
Sokoldalú tehetség: 11 éve csellózik, 8 éve tagja a gödöllői premontrei kórusnak, egy népdalokat éneklő együttessel pedig számos koncerten lépett föl itthon, de Lengyelországban és Szlovákiában is. Tízéves kora óta vív, tagja volt a tőr korosztályos (U14-es) keretnek is. Tavaly kezdett kardozni. Rendkívüli módon vonzzák a nyelvek, szívesen tanulna japánt, kínait. Sokat olvas történelmi témájú könyveket, különösen a diplomáciai titkokról szóló történetek fogják meg. „Mindazonáltal biztos vagyok benne, hogy kutató szeretnék lenni – mondja -, különösen a molekuláris neurobiológia, ezen belül a traumák okozta agyi és molekuláris változások érdekelnek.”
