"Énekesnő, előadóművész"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 
Palya Bea

Palya Bea

Minden, csak nem tipikus

Énekesnő, előadóművész

Remélem, a páromnak én vagyok a legbefolyásosabb nő, a többi másodlagos – mondja. Kapolcsra és könyvének kéziratára koncentrált éppen, amikor megkapta a hírt, hogy benne van a legbefolyásosabb ötvenben.

 

Voltaképpen nem tudná pontosan megmondani, milyen az, ha valaki befolyásos, de készségesen felajánlja, megosztja velem, hogy az ő életében ki volt a legbefolyásosabb ötven. Némi gondolkodás után mond is néhány nevet, nem erősorrendben: „Amália Rodrigues, Joni Mitchell, Ljudmilla Ulickaja, anyukám, a barátnőim, hú de nehéz. Az a helyzet, hogy rám leginkább pasik hatottak: Faludy, Weöres és Hamvas.”

 

Palya Bea élete hihetetlen sikertörténet. Minden, csak nem tipikus. Gyerekkorának helyszíne egy Pest környéki kis falu, Bag, szülei parasztemberek, anyai ágon cigány származású. Otthon magyar nóta vette körül, a népzenével falujában a Muharay Elemér Népi Együttesben ismerkedett meg, a rádióból pedig Whitney Houston és Michael Jackson szólt, azt hallgatta szívesen – mesél az őt ért korai zenei hatásokról. Kisgyermekkora óta mindene az éneklés és a tánc, ezért is adták be a szülők az együttesbe.

 

A népzene az anyanyelvévé vált. A gyakorlatban tanulta, nem a grammatikája felől közelített, viszonya hozzá természetes. Zeneileg amúgy poliglott, a magyar, cigány, székely és szefárd zsidó dalokon kívül saját dalait énekli. A sokféle külön-külön világot képviselő zene szervesül, személyessé válik benne. Világzene? Nem szívesen szuszakolja magát egyetlen kategóriába sem. „Több hagyományt követek, a népzenein túl a dalíróit, az improvizált zenék örökségét, de a dzsessz és a keleti zenék is sokat formálnak rajtam.” Számára a népzene is improvizatív, soha nem énekli kétszer egyformán ugyanazt, mint mondja, döntő a pillanat inspirációja.

 

Palya Bea bölcsészkart végzett Pesten, néprajzot, antropológiát és magyart hallgatott. Néprajzos múltja jól hasznosul a mindennapi munkájában. Egyetemi éveiben a Bartók táncegyüttesben ropta, de akkoriban már létezett a Zurgó együttes is, amelyben sokáig énekelt.

 

Az őt ért irodalmi hatások közül az egyik legerősebb Weöres Sándoré. A Psychéből Gryllus Samuval lemezt is csinált. „A Psyché nagyon közelről érint, az a csaj pont olyan, mint én. Nagyon kellett volna hadakoznom, hogy ne olvadjak egybe a figurájával. Egy sor azonosság is van az életünkben, a cigány származás, a szenvedélyesség. Ahogy olvastam a szöveget, elkezdtem hallani a hangját, elkezdtem dudorászni a dallamait. A Psyché mélyfúrás volt a történetbe és mélyfúrás saját személyiségembe. Csak a végkifejletet változtattam meg. Weöres végez Psychével. Harminchat éves, amikor a lovak halálra tapossák. Ezen összevesztem Weöressel: úgy döntöttem, nem hagyom magam, nem fogok meghalni, hanem átgyúrom magam és a környezetem a dalok és szavak alkímiájával.” A lemezen Psyché confessiójával cseng ki a történet, Szerelemre vált a Lélek, s Lélekre vált a Szerelem.

 

Mint mondja, mindig is szívesen írt. „Négy éven keresztül reggelente szűretlenül jött ki belőlem a szöveg.” Volt egy zöld füzet, abba írta le az álmait – ébredéskor többnyire emlékszik rájuk. A számítógép fegyelmező és egyben inspiráló hatással van rá, a képernyő serkenti a kreativitását. Októberben új szerepkörben debütál: megjelenik első könyve, most fejezte be. „Az előbb küldtem el a szerkesztőnek a kézirat legeslegutolsó változatát... Ezt az énekesnős játékot nem hagynám abba, de az írás is nagyon nagy öröm. Gyönyörűség, ahogy a szövegből lassan kiemelkedik egy ember alakja. Ez az öröm volt a fő inspirációm, ugyanabból az áramlásból írtam, mint amiből énekelni is szoktam, gyakran ugyanúgy folyt rólam a víz, pedig hűvös volt a szobában.”

 

Hogy mi a könyv műfaja, azt épp úgy nem tudná meghatározni, ahogy dalait sem tudja kategorizálni. Az biztos, hogy többé-kevésbé önéletrajzi, és hogy inkább valóság, mint költészet. De azért nagyon álomszerű is. Persze, hogy mi a valóság, azt nehéz megmondani. „Átírtam az egyik történetet, amelyikben szerepel a bátyám is. Így jobb, de nem teljesen valósághű. A szerkesztőm azzal nyugtatgatott, hogy nem baj, holnap már ő is így fog rá emlékezni.” A könyvnek „Ribizliálom” a címe. Ne tessék találgatni, ahogyan én tettem, a cím a gyerekkori játszó- és álmodozóhelyre utal, két ribizlibokorra a bagi kert végében.

Énekes, előadóművész, és (legfrissebben) író. A Magyar Kultúra Nagykövete, 2009-benPrima Primissima-díjat kapott. A nyári Művészetek Völgye Fesztiválon, Kapolcson tíz napig Palya-udvar nevű saját helyszínén van jelen zenével, tánccal, színházi, zenei improvizációval, daltanulással és minden egyéb jóval.

J. Győri László J. Győri László cikke