A mesekastélyok nem korlátozódnak kizárólag a regényekre és a gyermektörténetekre, bizonyos építmények láttán úgy érezhetjük, hogy nagyon vékony határ húzódik álom és valóság között. A kastélyok építése Európában 1500-ra szinte megállt, az ezt követő 300 évben már csak kevés új várat emeltek. 1820-tól aztán ismét új lendületet kaptak az építkezések, ekkoriban a kastélyok reneszánszukat élték. Az 18. század második felében a gyors iparosodásnak és technológiai fejlődésnek köszönhetően sokan vágytak vissza a régi idők romantikájába. A várak, paloták és kastélyok jelentették a kapcsolatot a mítoszokhoz, legendákhoz és a középkori értékekhez. Bár számos építményt megrongáltak a háborúk és az évszázadok megpróbáltatásai, még ma is akad jó néhány, amelyben kedvünkre gyönyörködhetünk.
Neuschwanstein-kastély, Németország
A bajorországi Neuschwanstein-kastély valószínűleg a leghíresebb kastély az egész világon. A festői hegyi tájban az épület lélegzetelállító látványt nyújt, főképp, amikor a környékre köd ereszkedik. Ezt a bámulatos palotát, amely különböző építészeti stílusok egyvelege, a 19. században terveztette II. Lajos, az „őrült” bajor király, aki megszállottan rajongott a német mitológiáért és Wagner zenéjéért. A kettő kombinációjából született ez az egyedülálló építmény. Neuschwanstein 1862 és 1892 között épült, bár technikailag még mindig befejezetlen, a vártorony és a lovagi fürdő ugyanis sosem készült el. Az eredeti terv az volt, hogy egy középkori lovagi vár mását építsék fel, ezzel szemben a kastély végül erősen túldíszítettre sikerült. Egy kapuházból, az előkelő hölgyek lakórészéből, a királyi lakhelyéből és egy négyzet alapú toronyból, valamint a nyugati végén két toronnyal szegélyezett Palasból, azaz a fellegvárból álló kastély főkapujához meredek csigalépcsőn keresztül vezet az út. A belső terek és a homlokzat kialakítása a híres udvari díszlettervező, Christian Jank műve, aki Wagner két operájából, a Lohengrinből és a Tannhäuserből merített ötleteket. A lélegzetelállító épület több mint egymillió turistát vonz minden évben. A kastély ihlette Disneylandben a Csipkerózsika-kastélyt, maga Walt Disney is ez alapján tervezte Hamupipőke mesepalotáját.
Segoviai Alcázar, Spanyolország
A vár a 12–13. század fordulóján, egy római kori erőd maradványaira épült, mészkősziklák tetejére, hogy kiválóan védhető legyen a folyók, erdők, dombok irányából. Bár a kastély első ránézésre réginek tűnhet, mai formáját 1882-ben érte el, miután az évszázadok során egy része összedőlt, más része tűzvész martaléka lett. Az eredeti kastély egy sor uralkodó otthonául szolgált, akik mind hozzáadták saját elképzeléseiket, köztük európai és mór elemeket is. Az Alcázarba egy felvonóhídon keresztül vezet az út. A belső udvarból nyílnak a ma már kiállítóhelyiségként szolgáló hatalmas belmagasságú termek, ahol megcsodálhatjuk a középkori fegyvereket, lovagi öltözeteket, felszereléseket, bútorokat, trónszékeket. A vár egy része ma a spanyol katonai levéltárnak ad otthont.
Hluboká Nad Vltavou, Csehország
A 13. században épült gótikus várat Csehország egyik legszebb kastélyaként tartják számon. Története során többször is átépítették, először reneszánsz stílusban bővült, majd barokk kastéllyá alakult Ádám Franz von Schwarzenberg megrendelésére a 18. század kezdetén. Jelenlegi formáját a 19. században érte el, amikor II. Johann Adolf von Schwarzenberg elrendelte, hogy építsék át neogótikus épületegyüttesé a windsori kastély mintájára. A Schwarzenberg család 1939-ig élt a Hluboká-kastélyban, az utolsó tulajdonos ekkor emigrált a nácik elől a tengerentúlra, az épületet pedig a Cseh Köztársaság nemzeti műemlékké nyilvánította. A vár, amely több mint 140 fényűző szobából, kápolnából, színházból, ebédlőteremből és lovardából áll, csodálatos angolpark közepén fekszik, szebbnél-szebb virágok, egzotikus bokrok, fák között. Hluboká rendkívüli műgyűjteményét 19. századi trófeák, ezüstnemű és 17. századi kárpitgyűjtemény alkotja: legértékesebb műtárgyainak az ebédlő falait díszítő 17. századi gobelinek számítanak.
Peles-kastély, Románia
A neoreneszánsz Peles-kastély a Kárpátokban Románia egyik legfontosabb történelmi műemléke, I. Károly román király építtette 1873 és 1914 között. Miután elkészült, a királyi család nyári rezidenciája lett, ahol a kor híres személyiségeit látták vendégül. Többek között I. Ferenc József is ellátogatott ide, a császári lakosztályt az ő tiszteletére rendezték be Mária Terézia stílusában. A kastély több mint 160 szobával rendelkezik, melyekben értékes képgyűjtemény kapott helyet. A 60 férőhelyes színháztermet XIV. Lajos korabeli stílusban alakították ki. A kastélyban egészen modern megoldásokkal is találkozhatunk, így például a díszterem érdekessége a mozgatható üvegtető, amely elektromotorral működik, a király vendégei innen fürkészhették a csillagokat. A fegyverterem a kastély egyik legértékesebb része, több mint 400 tárgy található benne, melyek között akadnak 16. századi kincsek is.
