Persze megvannak a színes, sárga, piros, kék házacskák meg a gyarmatosítás korát idéző, fából ácsolt villák, de csak az óvárosban, Casco Viejóban. Panama City új része sokkal inkább hasonlít Miamira. Egymást érik a felhőkarcolók, a luxushotelek, modern, nyüzsgő metropolis tárul elénk a libegőről. A tengerparti szakasz mellett menő autók araszolnak a dugóban, és persze a sofőrök dudálnak, hogy azért ne feledjük, Közép-Amerikában vagyunk.
Panamázni tudni kell
|
PANAMA CITY
|
|
"Panama City új része Miamira hasonlít, de a gyarmatosítás korának színes villái még állnak az óvárosban."
|
Panama gazdagsága a híres csatornának köszönhető. Vasco Núñez de Balboa kapitány volt az első európai, aki átjutott a földnyelven a másik óceánhoz. (Balboa neve igazi Jolly Joker manapság, így neveznek középületeket, plázákat, még a helyi pénz is balboa.) Építtetett egy 60 kilométeres utat, szétszedette a hajóját, és a másik parton újból összerakatta. Mivel ez a módszer kissé nehézkes, ezért később csak a Csendes-óceánon szállított aranyat és egyéb árut rakodták ki és szállították át a karibi partokra, maga a jármű maradt a saját tengerén. Az 1800-as évek közepén már vasút kötötte össze a két nagy kikötővárost, Panama Cityt és Colónt. Ekkorra Kolumbia már felszabadult a spanyol uralom alól, a mai Panama lényegében Kolumbia része volt. Aztán a Szuezi-csatorna sikerén felbuzdulva a franciák szerződést kötöttek az állammal a csatorna megépítésére.
Csakhogy itt nem a sivatagba, hanem sziklába kellett utat vájni, úgyhogy a költségek egyre csak nőttek. Ráadásul sokan látszólag szabályos, valójában túlárazott szerződésekkel komoly összegeket vettek ki a kasszából (ezt hívjuk azóta is panamázásnak). Emiatt a csatornaépítő cég
|
CSATORNÁK
|
|
"Panama gazdagsága a hírhedt-híres csatornának köszönhető. Igazi látványosság a Miraflores zsilip."
|
tönkrement. Ráadásul kiderült, hogy az amerikaiak Nicaraguán át építenek konkurens csatornát. Végül egy konzorciumé lett az építő cég – az amerikaiak bábáskodása mellett. A gyámkodás olyan jól sikerült, hogy arra biztatták a helybélieket: legyenek önállóak.
A zsilip a látványosság
Így született meg 1903-ban, a sikeres forradalom után a kétharmad Magyarországnyi Panama, ahol ma három és fél millióan élnek. Az USA megszerezte a csatorna bérletjogát, ez csupán 1979-ben járt le, de komolyabb jövedelme a helyieknek csak 1999 óta van belőle – akkor lanyhult az amerikai befolyás. Komoly bevételt jelent viszont a csatornaturizmus. Hatalmas látogatóközpont épült, a turisták megnézhetik a csodás építmény történetét és működését is. A Miraflores zsilipnél megfigyelhető, ahogy emelkednek és süllyednek a hajók. A szintkülönbség több mint 16 méter! Nem messze a zsiliptől találjuk a monumentális Amerika-hidat.
Jelenleg vadul építkeznek a csatornánál. Nem elég széles ugyanis ahhoz képest, milyen óriási konténerhajók léteznek mostanság. Így elkezdték tágítani, hogy a nagy monstrumok is átférjenek. A történelem ismétli önmagát: máris újabb botrányokról hallani. Az azonban szerencsére biztos, hogy a munkavédelmi szabályok szigorodtak, mert az eredeti építkezésnél csaknem harmincezren haltak meg, többségük a járványok miatt.
A teljes cikk a La femme 2014. őszi számában olvasható.
