"Zafírkék víz, bájos kis falvak, túrázásra csábító hegyvonulatok, mediterrán napsütés. Ez Mallorca!"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A Baleári-szigetek királynője

Zafírkék víz, bájos kis falvak, túrázásra csábító hegyvonulatok, mediterrán napsütés. Ez Mallorca!

A Baleárok gyönyörű szigete, Mallorca a Földközi-tengeren az Ibériai-félszigettől keletre található. A sziget népszerű üdülőhely az európai turisták körében, hiszen a nappalok és éjszakák melegek, a csapadék kevés, a strandok pedig paradicsomiak. Ez az a sokszínű sziget, ahol heverészhetünk a homokos strandokon, gyönyörködhetünk az illatos narancsligetekben, vagy belevethetjük magunkat a pezsgő éjszakai életbe, és igazi kalandokban illetve kulturális élményekben lehet részünk. Jól járunk, ha az elő- vagy utószezont választjuk, ilyenkor mutatja meg ugyanis a sziget igazán csendes és nyugalmas arcát. Szeptember végéig bátran utazhatunk, a hőmérséklet októberig nem csökken jelentősen, a szigeten még ilyenkor is a nyár szelleme uralkodik.

Mallorca története a leletek és a romok tanúsága szerint egészen a paleolit időszakig nyúlik vissza. A sziget egy ideig római uralom alatt állt, mielőtt a mórok átvették volna az irányítást. A római és mór hatás még ma is érezhetően jelen van a szigeten. A turisták először a 19. században szerettek bele Mallorácba, később aztán művészek, hírességek és írók kedvencévé vált. A híres krimiíró, Agatha Christie például a 30-as években érkezett Pollensába, és azonnal ihletre lelt, Mallorcán tett látogatásának köszönhetjük A Pollensa-öböl című regényét.

 

Sokan azonban, különösen olyanok, akik sosem jártak Mallorcán, kételyeiknek adnak hangot a legnagyobb Baleári-szigettel kapcsolatban. A szigetet ugyanis gyakran mint tökéletes példáját emlegetik annak, hogy mi történik, ha turizmus rossz irányt vesz. A rosszallók Palma szállodarengetegéről beszélnek, vagy a részeg, tetovált fiatalok felháborító viselkedéséről. Mintha valaki valahol kifőzött volna egy kampányt annak érdekében, hogy távol tartsa az igényes embereket Mallorcától. Mert az igazság az, hogy a sziget magasan fejlett részein kívül Mallorca nagy része még mindig elbűvölő és nyugodt. Persze a 30-as évek óta sokat változott, de még a sziget fővárosának, Palmának is sikerült megőriznie kisvárosi báját.

 

Palma de Mallorca


Az út Palma de Mallorcára, a fővárosba megéri a fáradságot. A főváros egy védett öbölben fekszik, különlegessége pedig, hogy bár igazán kozmopolita, mediterrán kisvárosi jellegét is megőrizte. Palmát egykor a rómaiak alapították, de az arab és katalán hódítók is rajta hagyták nyomukat. Az óváros igazi szűk, macskaköves labirintus, mely a tapasbárok és hangulatos kiülős éttermek nagy választékát kínálja. Mindezek együtt összetéveszthetetlen spanyol hangulatot kölcsönöznek a városnak. Az óváros nem túl nagy, viszonylag hamar be lehet járni, és könnyen el lehet benne igazodni. A zegzugos utcákon sétálva mindenhol hangulatos belső udvarokkal, szökőkutakkal és citromfákkal találkozhatunk. A turisták többségének első útja az óváros szélén a La Seu nevű gyönyörű gótikus katedrálishoz vezet, mely uralja a városképet. A 121 méter hosszú, 55 méter széles katedrálist egy arab mecset helyére építették. A központi hajó magassága 44 méter, ezzel pedig a legmagasabb gótikus katedrális a világon. Katalán gótikus stílusban tervezték, de érezhetően jelen vannak benne észak-európai hatások is. Az építkezést 1229-ben kezdték meg, de csak 1601-ben fejezték be. A katedrálisból gyönyörű kilátás nyílik a Parc de la Marra és a Földközi-tengerre. 1901-ben, 50 évvel a helyreállítási munkák kezdete után, a híres Antoni Gaudí is felkérést kapott, hogy vegye át a projektet. Bár az olykor merész, modern elképzeléseiről híres építész számos ötletét elfogadták, 1914-ben Gaudí mégis ott hagyta a munkálatokat, miután összetűzésbe került a vállalkozóval. Az építész jellegzetes stílusa azonban érezhető a La Seun. A katedrális kívülről olyan, mintha csak a tengerből nőtt volna ki, és pálmafák, parkok, virágoskertek ölelik körül. A monumentális belső láttán pedig az embert elfogja az az érzés, milyen aprók és sebezhetők is vagyunk ebben a világban.

A város római gyökerei ellenére viszonylag modern hatást kelt. A pálmafákkal szegélyezett La Rambla és a Passeig des Born már a 19. században épült egy kiszáradt folyómeder helyén. Az eredeti falakat, amelyek megvédték a várost a megszállóktól, lebontották, hogy létrehozzák a Las Avingudas körgyűrűt. A városban útközben rengeteg galériával, múzeummal és érdekességgel találkozhatunk. Aki erre jár, érdemes megcsodálnia a királyi palotát, a 14. századi királyi erődöt, a Bellver-kastélyt és Joan Miró szülőházát, illetve grafikai műhelyét.

 

Hangulatos mediterrán narancsvidék


A Placa d’Espanyáról induló nosztalgiavillamossal mindössze egy óra alatt Sóllerben lehetünk. A villamos útját citrom és mandulafák, valamint festői hegyek szegélyezik. A hegyek között, buja narancsligetek sűrűjében fekvő Sóller népszerű a turisták körében, érdemes ide ellátogatni, legalább azért, hogy kiüljünk a Placa Constitucidra meginni egy kávét. Sóllerben sétálva tapasbárok, tészta- és fűszerboltok, helyi fagylaltkülönlegességek és frissen facsart narancslés standok széles kínálatával találkozhatunk. A városka pár kilométerre fekszik – a helyi vintage vasúttal könnyen megközelíthető – kikötőjétől, a Port de Sóllertől. Odaérve festői látvány fogad: a Port de Sóllert minden oldalról a Tramuntana-hegyek veszik körül. Miután megcsodáltuk a tájat, sétálgathatunk a kanyargós, szűk kis utcákon, vagy hajóval felfedezhetjük a helyi öblöket. Port de Sóller a közelmúltban kifinomult nyaralóhellyé avanzsált, mivel a Jumeriah Group megnyitotta luxusszállodáit a kikötőt övező hegyekben. Ennek köszönhetően a városka is kisebb ráncfelvarráson esett át. 

 

Édeni strandok


Mallorca leginkább édeni strandjairól híres, köztük számos fürdésre alkalmas, érintetlen partszakasszal. Bár a Platja de Muro egyike a zsúfoltabb strandoknak, mégsem érdemes kihagyni. A plázs – egy végtelennek tetsző, finom aranyszínű homokkal borított partszakasz, melyet fenyő- és borókaligetek szegélyeznek – Alcudia közelében található, sekély, kristálytiszta vize miatt nagyon népszerű a kisgyermekes családok körében. Fontos azonban, hogy aki inkább a nyugodtabb strandokat kedveli, ne ezt válassza, hiszen a Murót szinte végig szállodák szegélyezik, és mindig nagy a nyüzsgés errefelé.

 

Az érintetlen természet szerelmeseinek az Es trencre érdemes ellátogatniuk. A strand a fővárostól mindössze 20 percre fekszik, természetvédelmi területen. A parkolás egyszerű, azonban miután letettük az autót, még legalább 100 métert kell gyalogolnunk a strandig. Ez a tengerpart azonban minden fáradságot megér. A tenger zöldeskék árnyalatban pompázik, a partot pedig hófehér homok borítja. A víz itt néhány fokkal melegebb, és jóval sekélyebb is, mint például Platja de Murón. Kifejezetten lassan mélyül. Miután a partszakaszhoz nem tartozik szálloda, viszonylag elszigetelt és vad, természetes érzést kelt a látogatóban. A strand mögött nádkerítéssel védett homokdűnék és Salinasként emlegetett sós tavak találhatók, melyek számos madárnak és növénynek adnak otthont.

A nyugodt kis öblök kedvelői számára a Mal Pas strand a tökéletes választás. A strand Alcudiától 2-3 kilométerre található, kevesebb mint 100 méter hosszú, és körülbelül 60-80 méter széles. A homok rendkívül finom, a víz pedig kristálytiszta. Ha ide látogatunk, strandolás közben fantasztikus látványban lehet részünk, az öböl mindkét oldalát alacsony sziklák veszik körül, fürdés körben pedig rálátni a Formentor-félszigetre. Bár a strand viszonylag népszerű, mégis ritkán találkozni errefelé tömeggel, hiszen még mindig egyfajta titkos úti tippnek számít.

 

Bár Mallorcának is megvannak a maga szépséghibái, a szigeten tett látogatás után biztosak lehetünk benne, hogy visszavágyunk majd a Baleári-szigetek királynőjére.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2023. augusztus
címkék:
Történelem | Utazás
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.