Általánosságban kijelenthető, hogy a férfiak többségének a romantika puszta eszköz a cél elérésére. A nők számára azonban a romantika elhalványulása egyenlő a kapcsolat végével. A probléma ott kezdődik, hogy nőknek és férfiaknak teljesen más elképzeléseik vannak a romantikát illetően. Felmérések szerint az urak általában csak a kezdetre összepontosítanak, tehát amint megszerezték kiszemeltjüket, úgy érzik a munka véget ért, és a műszak végén elégedetten tehetik fel a lábukat az asztalra. Mi, nők azonban, úgy tűnik, képtelenek vagyunk hozzászokni a hirtelen jött szörnyű hiányhoz.
Ha pedig mindez nem lenne elég, egyfajta trendváltás figyelhető meg a párkapcsolatokban, és a változások szembetűnőek. Szociológusok és párkapcsolati szakértők szerint mára a nők helyzete megváltozott, és ezért már sokkal fontosabbak számukra az apró figyelmességek, mint a pénz. A kutatások azt találták, hogy jobban értékeljük az egyszerű, kedves gesztusokat, mint a nagy felhajtást, utóbbi sokkal inkább generál gyanakvást, mint rokonszenvet. Egy brit felmérés szerint a nők inkább egy közös emléket idéző ajándékra vágynak, mint drága ékszerekre vagy cipőkre.
Randevúzás a 21. században
Talán sokan emlékeznek még a Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével készült A szerelem hálójában című filmre. A történet érdekessége, hogy ez volt az első olyan film, amelyben kiemelt szerepet kapott az online társkeresés. Az 1998-as klasszikusban Ryan és Hanks e-maileket vált egymással az ikonikus AOL segítségével. Az interneten keresztül képesek beszélni a problémáikról, megnyílnak egymásnak, és erős érzelmi köteléket alakítanak ki. A film megmutatja, hogy a technológia nem is annyira ijesztő, mint gondolnánk, sőt elősegítheti az egészséges szerelmi kapcsolatokat.
Ugorjunk egy kicsit előre, és láthatjuk, hogy a technológia szerepe drámaian megnőtt a társkeresésben és a randevúzásban egyaránt. És úgy tűnik a jövőben egyre fontosabb lesz. Csupán az elmúlt 5 évben hatalmas változások mentek végbe, a randihonlapokról a hangsúly áthelyeződött a speciális társkereső mobilalkalmazásokra. 2011-ben felmérések szerint a felhasználók már több időt töltöttek ezekkel az alkalmazásokkal, mint a weblapok böngészésével. Bár elmondható, hogy ezeket az alkalmazásokat nem mindenki használja, hogy romantikára és szerelemre találjon, elterjedtségük gyorsan növekszik. Az internet forradalmasította a szerelmet és a romantikát is. A szerelmes levelek korszakának leáldozott, helyette megjelentek a szerelmes e-mailek, sőt újabban divat lett szerelmes twitter-üzeneteket küldeni. Egy kutatás szerint Nagy-Britanniában ma az egyik legelterjedtebb udvarlási forma a 140 karakteres tweet-üzenet.
Az udvarlásra szánt idő a felmérés szerint a fiatal generáció körében felére csökkent, összehasonlítva mondjuk az 55 év körüliekkel. A 25 év alattiak kevesebb, mint egy hónapot szánnak az udvarlásra és ismerkedésre, míg az 55 év körüliek körében ez több mint két és fél hónap volt. Ennyi idő kell tehát ahhoz, hogy valakiről azt mondhassuk, hogy a párunk. Kutatók úgy vélik, ez azt jelzi, hogy végleg érvényét veszíti a hagyományos „háromnapos szabály”, mely szerint 72 órát „illik” várni, mielőtt újabb randit egyeztetnénk kiszemeltünkkel. Ez az idő mostanra leginkább három, esetleg négy órára csökken. Tetszik vagy sem, a digitális kor új útmutatót írt a modern romantikához.
De hogyan tudjuk mégis becsempészni az életünkbe a romantikát? A technológia bizonyos mértékig összehozza az embereket. Az online társkereső oldalak például lehetővé teszik, hogy olyan emberekkel találkozzunk, akikkel egyébként sosem akadtunk volna össze. Könnyebben tudunk ismerkedni tehát, emellett azonban nem szabad elfeledkeznünk a romantikáról sem. Nem érdemes hosszú időn keresztül e-mail-háborút játszani, mert könnyen a virtuális térben ragadhatunk, ahelyett, hogy éjszakákat táncolnánk kedvesünkkel, vagy gyertyafényes vacsorát rendeznénk.
Napjainkban egyre többet SMS-ezünk, mint beszélünk, FaceTime-ot használunk face-to-face kommunikáció helyett, és ugyanazzal a sebességgel találunk társat, mint amivel pizzát rendelünk. Sokan úgy vélik, a technológia egyre inkább a romantika egyik gátja. A kérdéshez az is hozzátartozik, hogy mára eltűnt a misztikum, a rejtély, bárkit bármikor ellenőrizhetünk, akivel randevúzunk, két kattintással megtudhatjuk, kik a barátai, hova szokott járni, vagy milyen zenét szeret. Dr. Corinne Weisgerber, a St. Edward Egyetem professzora szerint mindennek az a hátulütője, hogy ilyenkor jó néhány korábban alapvető ismerkedési momentumot átugrunk.
Házasság, avagy a romantika halála?
De végül felmerül a kérdés, kinek mit jelent a romantika, és a fogalomban vajon benne él-e még a házasság? Ha jól belegondolunk, valahol ott van ma a levegőben, hogy a házasság a romantika végét is jelenti. Kutatások szerint a párok többsége azért nem akar oltár elé állni, mert fent szeretnék tartani a romantika érzését a kapcsolatban. Az elképzelés nem meglepő, elég csak sorra venni a történelem nagy szerelmeit, és láthatjuk, hogy nagyon kevés szenvedélyes kapcsolat végződött együttéléssel vagy házassággal. Kleopátra és Marcus Antonius, Beatrice és Dante, Catherine és Heathcliff, Hepburn és Tracy. Egyikük sem tudott valódi szoros párkapcsolatban élni a partnerével.
Azok, akik mégis házasságot kötöttek, sem voltak túl sikeresek. Említhetjük akár Rómeó és Júliát, Emma és Charles Bovaryt, vagy Anna Kareninát is. Az elmúlt 100 évben nemcsak a romantika, de a házassággal kapcsolatos felfogás is megváltozott. A mai nők egészen másképp gondolkodnak, mint korábban. A férj egykor anyagi hátteret, biztonságot jelentett a nő számára. Mostanra azonban a nők többsége dolgozik, fenntartja magát, így nincs rászorulva férfiak pénzére. Erről az oldalról nézve a helyzet egy picivel talán romantikusabb lett. Hiszen az emberek házasodhatnak szerelemből, de akár házasság nélkül is lehetnek szerelmesek, és a kérdésben az anyagi érdekeknek nem kell feltétlenül szerepet játszaniuk.
