Manapság egyre többen panaszkodnak arra, hogy Olaszország a turistatömegek által megszállt területté változott. Nem véletlen, hogy amíg a nyaralás során a külföldiek többsége egyenesen Amalfi felé veszi az irányt, addig az olaszok inkább az érintetlen Cilento régió festői hegyeit és tengereit keresik fel szabadidejükben. Cilentót sokan csak Olaszország féltve őrzött kincseként emlegetik. A területet drámai hegyvonulatok, édeni tengerpartok, gazdag történelem, évszázados romok, apró falvak, és az ország legjobb gasztronómiai fesztiváljai jellemzik.
Cilento, az olaszok kedvence
A védett olasz Cilento régió Nápoly és az Amalfi nyüzsgő üdülési központjaitól nem messze található. A terület nagy része nemzeti park, mely több, az UNESCO Világörökségi listáján is szerepelő kincset rejt magában. Annak ellenére, hogy Cilento kicsi, három UNESCO-helyszínnel is büszkélkedhet, melyek közül Paestum régészeti lelőhelye a legismertebb. Az ősi várost, Poszeidónia néven Kr. e. körülbelül 600 körül alapították. Ma itt találhatjuk a világ talán legjobb állapotban fennmaradt görög templomait. Paestum különlegességét jelzi, hogy korábban olyan nagynevű írók, illetve költők merítettek belőle ihletet műveikhez, mint Goethe, Shelley vagy Hemingway.
Természetesen a régió sokszínűsége nem merül ki csupán a régészeti látnivalókban. Ha erre járunk, érdemes felkeresnünk Cilento számtalan strandjának egyikét is! A széles homokos strandoktól a tengeri barlangokon át egészen a rejtett kis öblökig, itt mindenki megtalálhatja az igényeinek megfelelő partszakaszt vagy fürdőhelyet. Pioppi sziklás kis öbleiről, Ascea Marina 6 km hosszú homokos strandjáról, Spiaggia della Marinella pedig híres kék vizes barlangjáról híres. A kirándulás szerelmeseinek sem kell csalódniuk. A régió szívében fekszik a Gole del Calore, mely pazar látványt nyújtó kanyonjairól, és drámai fehér mészkőszikláiról ismert. A különleges szépségű, vad tájat kenuval, vagy akár gyalog is felfedezhetjük. A hegymászók körében népszerű kirándulóhelynek számít az 1899 méter magas Monte Cervati és az 1705 méter magas Monte Gelbison, melyeknek turistaösvényei egészen a Cilentora lenyűgöző kilátást kínáló csúcsig vezetnek.
A régióban nagy hangsúlyt fektetnek az étkezésre, így nem csoda, hogy Cilentóban erős hagyománya van a gasztronómiai fesztiváloknak. Híresen finom a bivalymozzarella, a fehér füge és a soppressata di Gioi nevű helyi szalámi. A nyár a legtökéletesebb időszak arra, hogy részt vegyünk az eseményen, melyet az olaszok egyszerűen csak „sagré”-nak neveznek. Az említett fesztiválsorozat nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy kipróbáljuk a helyi ízeket és kulináris különlegességeket. A legnépszerűbb események között van a tápláló hüvelyesekből készült leveseiről ismert Ciccimmaretati, a zeneszeretők kedvence, a Festival degli Antichi Suoni és az utcai előadóművészek uralta Mojoca.
Ahol 100 évig élnek az emberek
A Cilento régióban található Acciaroli egy álmos kis falu, mely festői tengerparti sétánnyal, hosszú kristálytiszta vizű homokos stranddal és bájos óvárossal rendelkezik. Nem meglepő módon a legfontosabb üzletág a halászat. A falu azonban leginkább azzal érdemelte ki a ráirányuló nagyfokú figyelmet, hogy kiderült, lakosai között szokatlanul nagy számban fordulnak elő 100 év feletti emberek. Pontosabban az Acciaroli lakosság mintegy egyharmada 100 év fölött van, akiknek 20 százaléka már 110. életévét is beöltötte.
Állítólag ez a város ihlette Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című művét, a helyiek elmondása szerint ugyanis a második világháború után Acciaroliban vendégeskedett maga a híres író is. A helyi legenda úgy tartja, hogy egy öregedő halászember, Antonio Masaron mindennap kivitte halászni Hemingwayt csónakján a tengerre. Egyesek szerint Hemingway Masaronról formálta a történet főszereplőjét. Regényében az író így jellemezte a halászt: „Minden öreg volt rajta, csak a szeme nem, mert a szemepárja vidám volt és törhetetlen, s olyan kék, akár a tenger.”
A leírás egyúttal az Acciaroliban élő emberekre is tökéletesen ráillik. A kutatókat leginkább most az foglalkoztatja, hogy kiderítsék, minek köszönhetik a helyiek a hosszú élet ajándékát. A stilyt.com szerint a Kaliforniai Egyetem kutatóit leginkább az döbbentette meg Acciaroliba érkezésükkor, hogy a helyi emberek korántsem követik az orvos által egészségesnek mondott életvitel szabályait. „Egyáltalán nem láttuk, hogy a helyiek kocognának, vagy bármilyen egyéb komolyabb testmozgást végeznének, helyette viszont az idős lakosok közül sokan túlsúlyosak, és ennek tetejében még erős dohányosok is” – mondta a kardiológus dr. Alan Maisel az amerikai National Public Radiónak.
De vajon akkor mégis milyen tényezők állhatnak a háttérben? Egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy az okot a génekben, az étkezésben és a stresszmentes életmódban kell keresni. Az acciaroliak ugyanis nagy mennyiségben fogyasztanak szardellát, mely gazdag esszenciális omega-3 zsírsavakban, ezáltal jó hatással van a szív- és érrendszerre, a bőrre és az ízületekre. Emellett étkezéseikben jelentős szerepet játszik a rozmaring, mely bizonyos tanulmányok szerint jó hatással van a memóriára és a hangulatra, illetve hatásos fegyver lehet a kognitív diszfunkció (időskori leépülés) megelőzésében, valamint az öregedés lelassításában.
A kérdésben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a helyiek rendkívül kényelmes, nyugodt életmódot folytatnak. „Esténként és késő délután az éttermekben ücsörögnek, bort vagy éppen kávét kortyolgatnak. Rendkívül kiegyensúlyozottak – mondta dr. Maisel, majd hozzátette: – A városka közelében nincs túl sok gyár, így a levegő is sokkal tisztább, az enyhe időnek és a kellemes klímának köszönhetően az emberek pedig sok időt töltenek a szabadban, így jókedvűek és életerősek.”
