"Ahogy mindennek, a fogyókúrának is megvan a maga történelme. Nem is akármilyen főhősökkel. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A fogyókúra ikonjai

Ahogy mindennek, a fogyókúrának is megvan a maga történelme. Nem is akármilyen főhősökkel.

Az önsanyargató hírességek egyik első mintapéldánya Lord Byron (1788-1824) volt, aki kétszersülten, szódavízen, olykor ecetbe áztatott burgonyán tengette egyetemi éveit, és meggyőződéssel vallotta, hogy a nőknek kizárólag homársalátát és pezsgőt szabadna nyilvánosan fogyasztaniuk. Életmódjával az angol romantikus költő jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközönség ma már szinte megszállottan követi nyomon a sztárok kilókkal vívott küzdelmeit - állítja Louise Foxcroft történész.

 Byron költői oldalát a könnyed légiesség, alkatát azonban - legnagyobb bánatára - sokkal inkább a hízásra való hajlam jellemezte. A brit poétának a mai hírességekhez hasonlóan keményen meg kellett dolgozni alakjáért. A kövérségtől való rettegés olyannyira elhatalmasodott rajta a Cambridge-i Egyetemen folytatott tanulmányai során, hogy drasztikus diétába kezdett: részben karcsúságának megőrzése, részben elméjének frissen tartása végett.

 

Mérleg a borkereskedésben

 

Leginkább kétszersültet, szódavizet és ecetbe áztatott burgonyát evett. Gyapjú alsóruhákba tekerte testét, hogy leizzadja magáról a kilókat, és megszállottan méregette a súlyát. Kiadós étkezéseit jókora adag magnézium-karbonáttal zárta. A London szívében működő Berry Bros & Rudd nevű borkereskedés feljegyzései szerint Byron 1806-ban 88 kilogrammot nyomott, öt évvel később azonban már alig érte el az 57 kilogrammot. Az üzletben gyakran megfordultak a kor stílusos, magukra sokat adó férfijai, hogy otthoni mérleg hiányában - amely csak a 20. század elején jelent meg - a bolt függőmérlegén ellenőrizzék a súlyukat.

1816-ban Byron a Genfi-tónál álló Diodati villában vendégeskedett. Ott-tartózkodása alatt mindössze egy vékony szelet kenyeret és egy bögre teát fogyasztott reggelire. Zöldségből álló könnyű ebédjét sörrel ízesített egy-két üveg szódavízzel kísérte, esténként pedig egy bögre zöld teát engedélyezett magának, szigorúan tej és cukor nélkül. Az elkerülhetetlen éhségrohamokat szivarozással nyomta el. Az állandó éhezés miatt 1822-re rettenetes egészségügyi állapotba került, pedig jól tudta, hogy "a betegségek mintegy feléért" éppen a megszállott fogyókúrázás a felelős.

A költő jelentős kulturális befolyása miatt sokan aggódni kezdtek, hogy étkezési szokásai is átragadnak a kor fiataljaira. George Beard (1839—1883) amerikai ideggyógyász ezért élesen támadta azt a viktoriánus korban népszerű elképzelést, amely szerint összefüggés van az elégtelen táplálkozás és az agy kifinomultsága között. Az elmélet jegyében ugyanis a "könnyen befolyásolható romantikusok" ecetre és rizsre korlátozták étrendjüket, hogy elérjék az áhított vékony és sápadt küllemet.

 

Sissi és az ő saját tehene

 

A 19. század másik híres karcsúsága a gyönyörű Elizabeth von Wittelsbach, ismertebb nevén  Sissi, az osztrák-magyar császár és király I. Ferenc József felesége volt. Erzsébet császárné és magyar királyné rendkívül szigorú diétát és mozgásban gazdag életmódot írt elő magának, hogy megfeleljen a nagyközönség kritikus tekintetének. A férjénél jó pár centiméterrel magasabb Sissi mindössze 48 kilogrammot nyomott, és ha a fodrásza által naponta ellenőrzött derékbősége meghaladta a 49,5 centimétert, akkor egy falat ennivalót sem volt hajlandó lenyelni. Megszállottan tornázott: a gyűrűhintán lógva azonban leginkább egy furcsa madárkára emlékeztetett fekete, strucctollból készült ruhájában. Étrendjét gyakorlatilag hánytatók, hashajtók, narancsok alkották, némi erőlevessel vagy saját tehenének egy pohárnyi tejével kiegészítve.

 

A 19. század folyamán szinte mindenkit magával ragadott a tudatos táplálkozási láz: volt akit a fogyás, volt, akit a hízás iránti vágya vitt rá a szigorú étrendre, orvosi italokra és porokra - olvasható a BBC brit közszolgálati médium internetes oldalán. Még Friedrich Nietzsche és Henry James is beállt a diétázók sorába: a német filozófus egy hagyományos kalóriaszabályozó diéta, míg az angol író és kritikus az amerikai Horace Fletcher táplálkozási szakértő (1849—1919) által kidolgozott "rágcsáló módszer" híve volt: minden falatot több százszor megrágott, mielőtt lenyelt volna.

 

Étel, szexualitás és pénz

 

Az 1920-as években Hollywoodban tömegjelenség lett a fogyókúra. Mint azt Gayelord Hauser, Los Angeles-i táplálkozási guru és egyben Greta Garbo szeretője megjegyezte: "Jól fizetett filmsztárjaink többsége állandó rettegésben él amiatt, hogy elveszíti vonzerejét, és ennek következtében a népszerűségét is. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy elhízzanak."

Egyetlen fogyókúrás módszer sem volt túl drága vagy túl drasztikus a korszak hírességei számára, ahogy a kedvenceiket utánozni kívánó közönség számára sem. A dollármilliárdokat forgató globális szórakoztatóiparban ma sem áll másképp a helyzet. A drasztikus fogyókúrák utánzása az egyik legfőbb példája annak, hogy a sztárokra mint példaképekre való felnézésnek megvannak a maga hátulütői, ám ezeket hajlamosak lebecsülni az emberek.

La femme La femme cikke 2012. március
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.