"Azukibab, umeboshi, wakame, wasabi, schichimi - a japán konyha kellékei, amelyek ma már mindenütt ismertek."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A szusirizs titka

Azukibab, umeboshi, wakame, wasabi, schichimi - a japán konyha kellékei, amelyek ma már mindenütt ismertek.

Manapság, amikor a szupermarketek és a delikáteszboltok polcairól is bármikor leemelhetünk egy doboz szusit, nehéz elképzelni, hogy a japán konyha népszerűsége viszonylag új keletű.

 

 

Huszonöt évvel ezelőtt még a nemzetközi gasztronómiában sem volt olyan erőteljesen jelen, mint ma. Kérdezzenek csak meg egy séfet vagy egy gasztronómiai szakembert, hogy melyik világkonyha van rá a legerősebb hatással, vagy melyik kulináris úti cél inspirálja a leginkább, tízből kilenc biztosan Japánt fogja mondani. Nem volt ez másképp a hetvenes években sem, amikor a francia nouvelle cuisine irányzat felfedezte magának a távoli szigetországot. A századforduló művészeihez hasonlóan a séfek számára is teljesen új perspektívát nyitott, japán utazásukról visszatérve radikálisan átgondolták a konyhaművészetüket. Semmilyen más konyha nem volt olyan erős hatással a mai modern gasztronómiára, mint a japán.

 

A japán konyha lényege valójában egyfajta gondolkodásmód: az egyszerűség és az alapanyag-központúság, a minőség tisztelete, odafigyelés a részletekre és a pillanat fontossága - ezek határozzák meg leginkább filozófiáját. A japán konyha gyakorlatilag az évszakok sodrásában él, de sokkal intenzívebben, mint mások. Két legfontosabb eleme a dashi (algából és szárított halpehelyből főzött alaplé), valamint a shoyu (szójaszósz) - mindkettő készítése művészi szintre emelve.

 

Amíg nálunk legtöbben a szusival és a nyers hallal kötik össze a japán konyhát, tárháza természetesen sokkal szélesebb ennél. Minden helynek megvan a maga specialitása, a yakitori bárokban nyársra húzott hús- és zöldségfalatokat grilleznek, másutt kizárólag tésztákat főznek: sobát (hajdinalisztből készítik, hidegen tálalják) vagy udont (búzalisztből készülő, rágós állagú, vaskosabb tészta), a tempura-vendéglőkben vékony, ropogós bundában sütik a garnélát és cukorborsót.

 

A japán konyhában mind az esztétikának mind a rituáléknak fontos szerepük van, ezt talán a kaiseki testesíti meg legjobban. Ezernyi apró fogásból álló extravagáns vendéglátás, ahol egy-egy étel egy antik edénybe foglalt vers. Minden gasztronómiával foglalkozó szakember álma, hogy egy ilyenen egyszer részt vehessen. Tokióban van a világ legtöbb Michelin-csillagos étterme, ha még további érvet keres valaki, hogy miért is induljon el azonnal egy japán gasztrotúrára.

 

 

Szusirizs főzése (4 adag)

 

40dkg szusirizs

1,2 dl rizsecet

4 dkg cukor

3 teáskanál só

 

A rizsszemeket először nagyon alaposan átmossuk. Többször, legalább 5-6 alkalommal, annyira, hogy ha kézzel megkavarjuk, akkor a víz teljesen tiszta maradjon. Konyharuhára terítjük, és megszárítjuk. Lábasba tesszük, ráöntünk 7 dl vizet. Erős lángon felforraljuk, egy-két percig után levesszük a hőt takarékra, és a rizst lefedve 15 perc alatt puhára főzzük. Közben összekeverjük a rizsecetet, a sót és a cukrot, hogy felolvadjon. (Ha nagyobb mennyiségben készítjük, egy kis lábasban felmelegíthetjük a rizsecetet, így könnyebben feloldódik benne a cukor és a só.) Amikor a rizs megfőtt, levesszük a tűzről, hozzákeverjük az ecetet, majd fedő alatt 15 percig pihentetjük

Mautner Zsófia Mautner Zsófia cikke 2013. február
címkék:
Gasztronómia | Japán | Recept
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.