Az egészségpszichológia legújabb ismeretei szerint nem a stresszel van a baj, hanem a jó és a rossz stressz arányával. Ha életünkben sikerül több jó stresszt „begyűjtenünk” mint rosszat, akkor vélhetően talpon maradunk, tudtuk meg cikkünk szakértőjétől, Dr. Bagdy Emőke pszichológustól.

Mi is a jó stressz?

Minden, ami örömet okoz, bekapcsolja az agyadban található örömközpontot, ami az úgynevezett örömhormon, az endorfin felszabadulásához és az immunrendszer erősödéséhez vezet. Az olyan örömteli érzések, események, mint a nevetés, a társas együttlét, a szeretet különböző kifejezési formái (az ölelés, simogatás, kellemes érintések), belefeledkezés bármibe, amit szívesen csinálsz, kincset érnek. 

Ide tartozik minden aktív tevékenység is, amit szívesen végzel, legyen az kirándulás, gyaloglás, teke, vagy akármi. A ritmikus mozgások is hozzájárulnak az ártó stressz kivédéséhez. Ráadásul a fokozott aktivitás növeli a szervezet oxigénellátását, ami hatékony fiatalító is egyben.

Az „ajtónálló” hipokampusz

Az agynak van egy szeglete (hipokampusz), ami egy kis önálló „tudományos világ”. Ez a terület vizsgálja meg először azt, hogy a szervezetedet ért esemény mennyire fontos számodra, másrészt, hogy jó-e neked. E kapufunkció mellett összehasonlító szerepe is van: memóriád feneketlen mélységében kutakodva összeveti az új élményt  a meglévővel. Örömöt az okozhat, ha talált a múltunkban hasonló helyzetet, amivel már megbirkóztál. Ha nem bukkan ismerős emlékre, nincs minta, ami megmutatná, mi a tennivalód.

Megkülönböztetjük tehát az „eustresszt”, ami görögül helyeset, jót jelent, a rossz, ártó „distressztől”. Ha megvan mit kell tenned, kihívásként éled át az eseményt, míg distressz esetén nem tudsz  mit kezdeni az új helyzettel, kétségbeesel, tehetetlennek érzed magad, és képtelennek arra, hogy elviseld az életet.

Mit tehetsz a distressz ellen?

A minél több jó stressz megélésén túl, tudatosan meg kell tanulnod a megküzdési stratégiákat. Ehhez a probléma-, és az érzelemközpontod nyújt segítséget. Az előbbi akkor lép működésbe, amikor családi, életvezetési problémákkal kell megbirkóznod, valamilyen visszafordíthatatlan veszteséggel kell szembe nézned: válás, szeretett személy, állás elvesztése. A jóvátehetetlen veszteség olyan megküzdési módokat is aktivizálhat (például az alkohol vagy a drog), amelyek csak átmeneti enyhülést hoznak, de olyan függőséget alakítanak ki, amely szinte megeszi a szervezetet.  Ehelyett meg kell tanulnod úgy küzdeni a veszteség ellen, hogy ne kerülj saját színvonalad alá. Ilyen a felülemelkedési coping, azaz megküzdés, amikor el tudsz távolodni mentálisan a problémától, és tágabb perspektívából tekintesz a bajra.  Ha ez sikerül, oldódik a feszültségörvény, és képessé válsz végiggondolni, mit tehetsz a túlélésért.

Egészséged titka

Szintén az utóbbi idők egészségpszichológiai felfedezése, hogy minden belső út, lelki befelé fordulás, meditáció vagy más spirituális dimenzió megnyitása hatalmas energiákat szabadít fel, és egészségmegtartó erővel bír. Életcélod, életed értelmének megtalálása és követése nemcsak a legfontosabb egészségmegőrző út számodra, hanem élettartamod meghosszabbító haditerve is. Az orvostudomány „üldöző” stratégiájával szemben - amely mindig a beteg szerv, a kórokozó vagy a fájdalom kiirtására törekszik - a helyes út, kapcsolat- és szeretetorientált.

Bagdy Emőke szerint addig nem lehetnek jó barátaid sem, amíg magaddal nem leszed jó barátságban. Így kommunikálhatsz szervi folyamataiddal is, a jobb agyféltekéd sajátos, képtudatú nyelvén keresztül. Mindezek derűs, kiegyensúlyozott, és a problémák fölé emelkedő lelki állapothoz segítenek.