"Szabó Magda könyvei szinte minden lányos ház könyvespolcán megtalálhatóak. Egy legendás életpálya története."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A lányszobák kedvenc történetei

Szabó Magda könyvei szinte minden lányos ház könyvespolcán megtalálhatóak. Egy legendás életpálya története.

Régimódi történet, Abigél, Bárány Boldizsár – csak néhány cím a Kossuth-díjas író, költő és műfordító életművéből. Szabó Magda az irodalmi pályát költőként kezdte, később fordult a dráma- és regényírás irányába. Sokszor emlegetjük a lányszobák egyik kedvenc írójaként, pedig Szabó Magda nem csak lányregényeket hagyott az utókorra. Hihetetlenül sokrétű író, több műfajban alkotott maradandót, műveit számtalan nyelvre lefordították.

 

Egy mindent átfogó életút

 

Szabó Magda 1917-ben született, Debrecenben, szigorúan nevelt szülők szabad gyermekeként. Szülei iránti szeretete és tisztelete egész életét és műveit is áthatotta. Fiatal éveiben latin és magyar szakos tanárként kereste kenyerét, később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársaként tevékenykedett. Irodalmi hírnevét versekkel, verseskötetekkel alapozta meg, és ekkortájt ismerte meg későbbi férjét, Szobotka Tibor írót, akivel 1947-ben házasságot kötött (és akivel hosszú évekig boldog, harmonikus kapcsolatban élt). Kezdeti sikereire átmeneti árnyékot vetett a politika, egészen 1958-ig nem publikálhatott, ahogyan férje sem. Szabó Magda a fájdalmas hallgatás időszakában fordult a regényírás felé, de ekkortájt írt műveit csak később adták ki. A nem várt sikert a Freskó, majd az Az őz című regények hozták meg számára, ekkortól vált szabadfoglalkozású íróvá.

 

 

Írt gyermekkönyveket, talán nincs is gyerek, akinek ne olvasták volna fel a Bárány Boldizsárt vagy a Tündér Lalát. Szabó Magdát hajlamosak vagyunk leginkább a női lelket, illetve a családi viszonyokat, a gyermeki létet boncolgató műveivel azonosítani, utóbbiak egyik klasszikus példája a Katalin utca, amelyben a halál tematikája is megjelenik. A sokoldalú írónőnek több önéletrajzi ihletésű műve is megjelent, az Ókút és a Régimódi történet a szerző saját gyermekkorából merít ihletet. 1982-ben elveszíti imádott férjét, utána már semmi sem a régi. Szabó Magda 2007-ben lelt végső nyugalomra, és ha hinni lehet a legendának, a sokak által szeretett írónő éppen olvasás közben hunyta le örökre a szemét. A hihetetlenül produktív szerző munkásságát számtalan díjjal jutalmazták (Kossuth-díj, Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje, József Attila-díj…), és külföldön is nagy sikereket aratott.

 

Irodalomból filmes sikerek

 

Szabó Magda több művét a filmművészet is feldolgozta. Egyik leghíresebb regénye az Abigél, amelyből Szerencsi Éva főszereplésével 1977-ben tévéfilmsorozat is készült, Zsurzs Éva rendezésében. A történet szerint Vitay tábornok a II. világháború idején gimnazista lányát, Georginát, leánynevelő intézetbe küldi, amit a kislány nehezen tud feldolgozni. Gina sokáig nem találja helyét a szigorú intézetben, egészen addig, amíg édesapja be nem vallja neki, hogy ő a polgári ellenállás egyik vezetője, és reméli, hogy az eldugott, zárt intézményben senki nem bukkan rá a lánya nyomára, hogy aztán őt vele megzsarolhassák. Az iskola falai között a növendékek és Gina számára az egyetlen megnyugvást a kertben álló, Abigél névre keresztelt szobor jelenti. A legenda szerint, aki Abigél korsójába segélykérő üzenetet rejt, annak a szobor segíteni fog. Az Abigél egy fiatal lány hirtelen felnőtté válásának története, amelyben a háború borzalmai mellett jut hely barátságnak, szerelemnek, kamaszlányos ábrándozásoknak. Az Abigél mellett a közelmúlt egyik nagy Szabó Magda-mű adaptációja a nemzetközileg is sikeres Az ajtó. Szabó István 2012-es rendezésében nem kisebb színésznő alakította a főhősnőt, mint Helen Mirren. A történet két nő hierarchikusnak induló kapcsolatáról szól, amelyből végül barátság lesz. A Szabó Magda alteregóját megtestesítő írónő fel akarja fogadni magához házvezetőnek a Helen Mirren által megformált Emerencet. Az alá-fölé rendelt viszonyból végül nem várt fordulatok kerekednek ki, régen eltemetett titkok kerülnek napfényre.

 

Szabó Magda szövegei persze önmagukban is remekül megállják a helyüket, de a fenti (és még egyéb) filmeket elnézve kijelenthetjük, hogy egyben tökéletes alapot jelentenek jövőbeni mozgóképes alkotások számára.

Hernádi-Bozi Eszter Hernádi-Bozi Eszter cikke 2016. május
címkék:
Irodalom
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.