"Nyelvtanár, oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője volt. Múzsa, szerelem, hűséges hitves. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Meghalt Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye

Nyelvtanár, oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője volt. Múzsa, szerelem, hűséges hitves.

Gyarmati Fanni utoljára négy évvel ezelőtt szerepelt a nyilvánosság előtt: 2009 decemberében tüntették ki a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével több évtizedes oktatói munkásságáért és Radnóti Miklós hagyatékának gondozásáért, közrebocsátásáért. Akkor hajlott korára tekintettel a lakásában vehette át a kitüntetést, abban a házban, ahová a férjével házasságuk után beköltöztek a Pozsonyi úton, és a lakáson még mindig kint van Radnóti névtáblája.

 

 

 

 

Fanni 14 éves volt, amikor megismerte a 17 éves Miklóst. Négy évvel a második világháború előtt házasodtak össze. Fanni nemcsak szerelme, hanem igazi társa, barátja és kritikusa is volt a költőnek, kapcsolatuk a férfi és nő közötti egyenrangúság elfogadásán alapult. Alakját férje számos költeményben megörökítette. Róla szól az Erőltetett menet halhatatlan sora: „és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt”.

 

A költő 1940-ben kezdte meg első munkaszolgálatát, a feleségéhez a harmadik munkaszolgálatból írott levelei a neten is olvashatók. A költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt.

 

Gyarmati Fanni összesen kilenc éven át volt Radnóti kedvese, a költő 1944-es halála után sosem ment férjhez, tanított, és férje hagyatékát gondozta. A nyilvánosságot kerülte. 2008-ban ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának Radnóti Miklós teljes kézírásos hagyatékát, amelyet ezután digitalizáltak.



Bächer Iván azt írta róla, Fanni nélkül nincs Pozsonyi út: „A hölgy úgy része a Pozsonyi útnak, mint a Palatinus-házak vagy a Szent István park. A Pozsonyi úton persze a kutyát is sokan ismerik, sokan tudják erre azt is, hogy tizenhét éves már a kis, öreg eb, süket, beteg és egyetlen társa a hölgynek, nevét is tudják sokan a kutyának, errefelé még akad csodabogár is, akiknek mond ez a név [valamit]: Dido. Lakik erre még polgár, ki tudja, hogy Dido a hűség és önfeláldozás mitológiai asszonya, akinek mellesleg férjét megölték.”


Gyarmati Fannira a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákjai is emlékezhetnek, hiszen egy időben franciát tanított a hallgatóknak. Ennek kapcsán mesélte egyszer Tiszeker Lajos, a főiskola (majd egyetem) kollégiumának egykori igazgatója: „A diákok között keringett egy legenda, hogy még a kutyája, Madame Didó is négy nyelven ért. A diákok szerették, noha nagyon szigorú tanár volt.

FANNI ÖRÖK
Nem hatotta meg, ha valamelyik felvételiző Radnóti versét mondta, a hibáit pontosan megjelölte. Viszont mindig úgy emlegette, a férjem.
 Gyakran jártunk nála családostul, gyermekeim rajongtak érte. A lányoknak sokat mesélt utazásairól. Élénk társasági életet élt, nem volt magányos. Nagyszerű asszony, és meg lehet érteni a hallgatását, mert nem lehet könnyű ez a hat évtizede tartó özvegység. Annyira csöndesen élt, hogy sok irodalomkedvelő sem tudja, hogy még él. Egyszer elmesélte, hogy évekkel ezelőtt, amikor egy hivatalban megmondta a nevét, az asztalnál ülő kislány meglepődve kérdezte: Valóban az érettségi tétel feleségének tetszik lenni?”

 

„A versek szeretete áthatja életét” – vallotta tanítványa, Gyabronka József színművész, aki hetente feljárt Gyarmati Fannihoz, hogy verseket olvasson neki.

 


 

„A megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példányának láttam [Gyarmati Fannit]. Okos lány volt, őszintén érdekelte nemcsak az irodalom, de minden műveltséganyag, s közben elegáns, sőt, tündöklően szép lány is volt” – írta anno Vas István Gyarmati Fanniról.

 

Ferencz Győző a Radnóti Miklós élete és művészete című könyvében úgy fogalmazott: Fanni méltó szellemi társa, értő kritikusa volt a költőnek, a kapcsolatuk az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten alapult.

 

 

Október, délután


Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni,
s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról,
hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, -
mikor átkarolt, kérte, őrizzem pihenését.

De nap kacsintgat át fodrán a lombnak,
vad darazsak dudolnak körül haraggal.
És a lomb makkal felel és feleselget,
hulló makk makkot kerget, nem tud a fán maradni.

Fanni fölébred és álmos szeme kék,
keze oly szép, mint szentkép keze és gonddal
békít a lombbal, végigsimít a számon
s ujját ott tartja három harapós fogamon még,

hogy ne beszéljek. Így készül az új csend
és a csendből odafent sziszegve eső
hatnapos esső, mely elmossa a makkot
s mint fekete szallagot, úgy köti ránk a novembert.

(1934)


Forrás: Színház.hu, kötvefuzve.postr.hu, 168 óra, MTI


Iván Viktória Iván Viktória cikke 2014. február
címkék:
Irodalom | Költészet
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.