"Elfejthetjük a self-help könyvek jó tanácsait. Problémáinkra a megoldás ott lóg a galériák falain. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az önsegítő művészet

Elfejthetjük a self-help könyvek jó tanácsait. Problémáinkra a megoldás ott lóg a galériák falain.

Az önsegítő könyvek piaca virágzik, annak köszönhetően, hogy megszállottan kutatjuk a világ és az élet értelmét, miközben különféle szorongásokkal és önértékelési problémákkal próbálunk megküzdeni. De mi van akkor, ha a válasz, amit keresünk, ott van az orrunk előtt, csak eddig nem tudtuk, hol keressük? A filozófus és író Alain Botton szerint éppen ez a helyzet. Az Art as Therapy című új könyvében azt állítja, hogy a festmények által közvetített érzelmek, illetve a műalkotások tanulmányozása segíthet, hogy idővel megoldást találjunk életünk problémáira.

 

Botton új megközelítése jelentősen eltér attól a képtől, amely szerint fel-alá járkálunk egy hideg galériában, miközben próbálunk műveltnek látszani. „A legfontosabb dolog a művészetben az, hogyan reagálunk rá. Nem kell amiatt aggódnunk, hogy a többi ember szemében tudatlannak látszunk. Nem kell tudnunk, honnan származik a műalkotás. Sokkal inkább azt a kérdést kell feltennünk magunknak: Milyen hatással van rám ez a kép? Hogyan érzem magam tőle?” – magyarázza Botton.

 

 

Inspiráció


Szóval a művészet segíthet kibogozni az érzelmeinket. De mégis hogyan? Bár Botton könyve és a benne megjelenő gondolatok elsőre bonyolultnak tűnhetnek, valójában egyszerű az üzenet. A művészetnek inspirálnia, ezáltal pedig segítnie kell bennünket az életben. Csakúgy, mint a kedvenc dalunknak, melyet ha meghallunk, visszarepít bennünket az időben, amikor izgatottan és boldogan vártuk, mit tartogat még számunkra a jövő. A művészet emlékeztethet a jobb időkre, és arra, hogy ha most nehéz is az életünk, nincs minden veszve.

 

Ha a dolgok nem alakulnak jól, sokszor állandó önostorozásban élünk, és sikeres barátainkhoz hasonlítgatjuk magunkat; Botton szerint kedvenc műalkotásunkat nézve vigaszt lelhetünk. Emlékeztethetjük magunkat arra, mi a fontos az életben, amikor úgy érezzük, kicsúszik a lábunk alól a talaj.

 

Képzeljük el a helyzetet: éppen egy nagy munka közepén tartunk, amely nagyobb kihívást jelent, mint először gondoltuk – elkezdünk aggódni, vajon elég tapasztaltak vagyunk-e ahhoz, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. Mindeközben a lakásunkat eladásra kínáljuk, és az ingatlanos percenként hív, hogy egyeztessen velünk. Ha pedig mindez nem volna elég, a legjobb barátunk épp most szakított az élettársával, és szüksége van a támogatásunkra. Mindenki akar belőlünk egy szeletet, és a stressz hatására elképzelhető, hogy egy pohár bor után nyúlunk, a feszültséget levezetendő. Felmerül azonban a kérdés, az ital helyett miért nem időzünk el inkább egy csodálatos Matisse-litográfia előtt, melyen az élet világos és színes, és arra a mediterrán utazásra emlékeztet minket, amikor gondtalannak éreztük magunkat. „A művészet pillanatokat rögzít, érzéseket tárol el, melyeket, ha problémánk van, elővehetünk és energiaforrásként használhatunk.” Botton maga Agnes Martin amerikai művész munkáit használja, ha stresszesnek érzi magát. „Az absztrakt festő képei láttán azonnal úgy érzem, ellazulok, és megnyugszom” – mondja a filozófus.

 

A művészet célja


A legtöbbünknek az első művészettel kapcsolatos élménye általában az iskolai kirándulásokra vezethető vissza, amikor 30 fős csoportban száguldottunk végig egy múzeum végtelennek tűnő termein. És bár Botton maga nagy műkedvelő, az ő múltja sem más, mint a miénk. „Ismerem az élményt, amikor a művészet unalmas, kiszámítható módon van találva, és nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Szerintem mindenki ismeri ezt az érzést. És ha véletlenül azt találnánk mondani ezek után, hogy nem értjük a művet, valószínűleg úgy érezzük, hogy bolondot csináltunk magunkból” – mondja Botton.

 

 „A művészetnek ma a pszichológia szolgálatában kell állnia, éppen úgy, ahogy régen a vallás szolgálatában állt. Azért kell festményeket nézegetnünk, hogy megnyugodjunk és megbékéljünk, hogy felébresszék az érzékeinket, és megértsünk másokat. Legtöbbször azonban inkább csak zavarban vagyunk, mert nem tudjuk, mit kell gondolnunk vagy tennünk. Ezért kihagyunk dolgokat – mondja Botton, aki azt vallja, hogy a legtöbb múzeum rosszul van szervezve és berendezve. – Minden műalkotás mellett apró táblácskát találunk dátummal, művészettörténeti információkkal, ami teljesen haszontalan. A múzeumok ezzel épp a művészet lényegétől fosztják meg az embereket. A múzeumokat terápiás céloknak megfelelően kellene átszervezni, a legalsó szinten foglalna helyet a szenvedés és a bánat, az emeletek pedig az önismeret felé vezetnének. Olyan lehetne, mint Dante pokla.”

 

 

„Képzeljünk el egy impresszionista festményt. Rajta egy szép tavaszi táj Észak-Franciaországban, mindenhol virágok és kék ég. Sokan a kép láttán azt kérdezik: Ez egy Manet vagy Monet? De valójában nem ez a lényeg. Ha azt kérdezzük az emberektől, mi a művészet, hirtelen mindenki kényelmetlenül érzi magát. Ha azt mondjuk: ez a kép azért fontos, mert ez és ez készítette, az már régen rossz, ez még nem ok arra, hogy szeressünk egy festményt” – mondja Botton.

Felmerül azonban a kérdés, vajon mitől kelt el rekord 142 millió dolláros áron nemrégiben Francis Bacon Három tanulmány Lucian Freudról című festménye a Christie’s New Yorkban tartott aukcióján? Ezzel ugyanis ez a kép lett az aukciókon valaha elárverezett legdrágább műalkotás. „A pénzügyi és a művészeti érték két külön dolog. Vermeer néha nagyon értékes, néha pedig nem, de a festményei mindig ugyanazok maradnak. Mindebből nagyon sokat lehet tanulni a társadalomról, a gazdaságról és a változó ízlésről. Művészeti szempontból azonban ez nem jelent semmit.”

 

A filozófus világában egy látogatás a múzeumban nem arról szól, hogy elmondhassa, látta a kiállítást, és vett egy szép új hűtőmágnest ennek emlékére, sokkal inkább terápiaként szolgál. Mindannyian találhatunk olyan műalkotásokat, amelyek valamit megmozgatnak bennünk, legyenek akár Monet Vizi liliomai, akár Rembrandt Éjjeli őrjárat című képe. Mindannyian felhasználhatjuk a művészetet mint önsegítő erőt, mely segít átlendíteni bennünket a nehéz időszakokon. 

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2014. augusztus
címkék:
Művészet
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.