Nem kérdés, a tehetséggondozás minden állam, valamennyi kontinens számára stratégiai feladat. Épp ezért meglepő, hogy az Európai Unió – a kontinensen működő számtalan szakmai kezdeményezés és sikeres program ellenére – mindeddig nem foglalkozott átfogóan a kérdéssel, és egyik tagállam sem vetette fel átfogó koncepció és hosszú távú stratégia kidolgozásának szükségességét. Úgy tűnik, Magyarország ezúttal jó időben, jó ügy mellé állt.

 

 

A magyar Országgyűlés 2008-ban döntő többséggel fogadta el a húsz évre szóló, az állami és a civil szféra által is támogatott Nemzeti Tehetség Programot. Ez az országos együttműködési hálózat uniós szinten is figyelmet kapott, ezért a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének égisze alatt idén júliusban elkezdte működését a Budapesti Európai Tehetségközpont (ETK). Az Európában ma még egyedülálló központ létrehozásának igényét 2011-ben, a magyar uniós elnökségi program részeként megrendezett nemzetközi tehetséggondozási konferencián fogalmazták meg. Távlati célja – a magyar együttműködési modell sikeréből kiindulva –, hogy hozzájáruljon az európai tehetségtámogatók nyitott, rugalmas, Európa országain átívelő hálózatba szervezéshez.

 

Kapcsolat: a magyar és az európai tehetséggondozás

 

A tehetség támogatásának számtalan módját ismerjük. Országonként, kultúránként mást látunk értékes képességnek, eltérő módon törekszünk arra, hogy kiemeljük, érleljük az átlagnál jobb adottsággal rendelkező gyerekeket. Ugyanakkor másképp támogat a család, másképp az iskola, a munkahely, a társadalom, de a támogatás ténye mögött mindig ott van a kiválóságnak értékként való – akár hagyományból fakadó, akár tudatos, vagy éppen öntudatlan – felismerése, elismerése és tisztelete.

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY

…az emberi értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a tehetség fejlesztése…

Európai viszonylatban a magyar tehetséggondozás – különösen, ha az elmúlt pár év eredményeire tekintünk vissza – kiemelkedő jelentőségű. Megszületése óta komoly európai figyelem kíséri a hazai hosszú távú, húszéves tehetséggondozási stratégiát, és az úgynevezett tehetségpont-hálózatmodellt. A magyar tehetséggondozók már az EU-hoz való csatlakozásunk előtt is bekapcsolódtak a tehetséggondozás gyakorlatával foglalkozó közös európai műhelymunkákba. Ez a kapcsolat később felerősödött, és Magyarország vezető szerepre tett szert benne. Ennek a közös munkának az eredményeként értékelhetjük a szakmailag meghatározó jelentőségű, Magyarországon rendezett európai tehetséggondozó konferenciákat, a Magyar Géniusz Programon belül működő, külföldi jó példákat gyűjtő és a hazai jó gyakorlatot terjesztő tevékenységeket, továbbá az eddigi külkapcsolati munkák folytatásaként megalakuló Budapesti Európai Tehetségközpontot is. A központ létrehozásának kezdeményezésében kiemelkedő szerepe volt a nemzetközi hírű magyar hálózatkutatónak, Csermely Péter professzor Academia Europaea-tagnak, akit aaz ECHA (European Council for High Ability – Európai Tehetségtanács) elnökének választottak.

 

Mivel foglalkozik a központ?

 

A központ fő tevékenységei közé az európai tehetséghálózat megteremtésének elősegítése tartozik, aminek megvalósult, gyakorlati példáját a magyar együttműködési tehetséghálózat-modell adja. Az ETK célja, hogy keretet és lehetőséget adjon az elszigetelten, rejtetten vagy már hálózatosan működő szervezeteknek, egyéneknek a közös munkához, és ezzel előmozdítsa, hogy

• a tehetségek támogatásának fontossága megfelelő hangsúlyt kapjon minden európai államban;
• Európán belül a tehetségvesztés a minimálisra csökkenjen;
• az oktatási szektor átalakulásakor a tehetséggondozás kiemelt szerepet kapjon, egy-egy tehetséges fiatal minden tagállamban a számára legmegfelelőbb oktatáshoz férjen hozzá;
• Európa vonzóvá váljon a tehetséges fiatalok számára;
• Európa minden országában tehetségbarát társadalmak jöjjenek létre.

A központ célja továbbá, hogy az európai tehetségsegítő hálózat révén

• a témához kapcsolódó információk megosztása felgyorsuljon;
• a tehetségek számára több és hatékonyabb tehetségtámogatási forma jöjjön létre, valamint
• a tehetséggondozásban érdekelt társadalmi szereplők könnyebben megtalálják egymást.

Hosszú távon különösen fontos, hogy a budapesti Európai Tehetségközponthoz hasonló célokat kitűző hálózati csomópontok száma gyarapodjon.

Az első félév az európai tehetségsegítő hálózat kialakítását megalapozó munka első szakaszaként zárult. Az elmúlt hónapokban a legfontosabb cél egy olyan európai önkéntes szakértői csoport összeállítása volt, amely a jövőben tevékenyen hozzájárul az európai tehetséghálózat kialakításához, valamint segít az európai tehetségtérkép megrajzolásában. További feladat lesz a magyar példa külföldi megjelenítése és a külföldi kapcsolattartás, a külföldi jó gyakorlatok összegyűjtése és publikálása online és könyv formában.

 

Eredmények

 

Az elmúlt hónapok bővelkedtek eredményekben. Elkészült a talentcentrebudapest.eu oldal, amely már most több információs felületnél. A fejlesztéssel a Budapesti Európai Tehetségközpont megalkotta az európai tehetségtámogatói térkép (Talent Support Map) informatikai alapjait. A honlap kiterjedt, folyamatosan épülő adatbázisai, jógyakorlat-gyűjteménye, publikációi és a nemzetközi tehetséggondozással kapcsolatos friss hírei hasznos segítséget nyújtanak a nemzetközi szakmai kapcsolattartás és az európai tehetséggondozást támogató együttműködési hálózat kiépítésében.

 

 

 

Az ETK szakemberei a Nemzeti Tehetségprogramról és a hazai eredményekről öt nemzetközi (európai és Európán kívüli) konferencián adtak elő, két nemzetközi workshopot szerveztek, valamint megrendezték az első Kárpát-medencei Tehetségnapot. Ezzel párhuzamosan kiadták a Kárpát-medencei jó gyakorlatok bemutatását megcélzó kötetet, amelynek tanulmányai a magyar nyelvű kiadás mellett angol nyelven is megtalálhatók lesznek az ETK honlapján.

 

 

Magyar tehetségek Strasbourgban

 

A projekt működésének másik nagy eredménye, hogy november 21-én és 22-én az Európai Parlamentben a Budapesti Európai Tehetségközpont szakemberei fiatal, tehetséges kutatók csapatával lobbiztak azért, hogy a tehetségtámogatás kiemelkedő szerepet kapjon az Európai Unió stratégiájában.

– Bízunk benne, hogy február 19-ig a magyar kezdeményezéssel megszületett 34/2012-es sz. írásbeli nyilatkozatot a képviselők fele, vagyis legalább 377 képviselő aláírja – mondta Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója, aki arról is beszélt a témában szervezett sajtótájékoztatón, hogy az ETK munkatársai nyolc diák kíséretében hivatalos látogatócsoportként érkeztek Strasbourgba Gál Kinga képviselő asszony vendégeiként. „A diákok két nap alatt gyakorlatilag az összes képviselői irodát végigjárták, hol a képviselők, hol az asszisztenseik figyelmét hívták fel a tehetségtámogatás fontosságára. Nagy érdeklődéssel fogadták a magyar tehetségeket, amit a nyilatkozatot aláírók magas száma is jelez” – fogalmazott az igazgatónő.

Az európai tehetséggondozás ügye mellett a beadást követő néhány napban már 84 képviselő tette le voksát.

 

A tehetségek támogatása az Európai Unió közös ügye

 

A magyar soros EU-elnökség programjának részeként megrendezett budapesti nemzetközi tehetségkonferencia 24 országból érkezett résztvevői a rendezvény zárónyilatkozatában hívták fel az unió figyelmét arra, hogy a tehetségek támogatása az Európai Unió közös ügye. A zárónyilatkozat nyomán számos uniós ország vezető tehetségügyi és oktatáspolitikai szakemberének közreműködésével és a budapesti Európai Tehetségközpont koordinálásával megkezdődött egy lehetséges uniós ajánlás szövegének kidolgozása. Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament utoljára 1994-ben foglalkozott a tehetséggondozás témájával, több EP-képviselő is időszerűnek látta az Európai Unió versenyképessége és gazdasági stabilitása szempontjából jelentős téma ismételt fölvetését a parlamentben.

 

CSÍKSZENTMIHÁLYI MIHÁLY

Óriási különbséget jelent a gyerekek szempontjából, hogy olyan környezetben élnek-e, ahol a tehetséget értékelik, és mindent megtesznek a fejlesztéséért, vagy olyanban, ahol a tehetséget hagyják parlagon heverni.

Az Európai Parlament eljárásrendje szerint ennek egyik lehetséges formája egy legfeljebb 200 szóból álló írásbeli nyilatkozat kibocsátása, amelynek kezdeményezője dr. Gál Kinga magyar képviselő asszony volt. Az írásbeli nyilatkozat elfogadásához arra van szükség, hogy a benyújtástól számított három hónapon belül a dokumentumot legalább a képviselők fele, vagyis minimum 377 képviselő aláírja. A tehetséggondozással kapcsolatos írásbeli nyilatkozat benyújtására 2012. november 19-én került sor, a csatlakozásra 2013. február 19-ig van lehetőség. Az írásbeli nyilatkozathoz elsőként Mojca Kleva szlovén, Barbara Lochbihler német és Hannu Takkula finn képviselő csatlakozott.

 

Az írásbeli nyilatkozat abból indul ki, hogy az Európa 2020 stratégia nagy hangsúlyt fektet a tehetségekre mint a kreativitás és az innováció letéteményeseire, akik nélkül elképzelhetetlen az unió versenyképességének megőrzése. Emellett kiemeli, hogy az Európai Parlament aggódva figyeli az Európában kialakult tehetséghiányt, érzékeli a felfedezett tehetségek iránti megnövekedett igényt. Kitér arra is, hogy a tehetség kibontakoztatásának támogatása javítja az unió polgárainak önbecsülését, munkaerő-piaci pozícióit, elősegíti a társadalmi mobilitást, és hozzájárul a társadalmi kohézió erősödéséhez, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében.