"Nem könnyű megtörni a krónikus késés átkát, de a tudomány szerint erre is van megoldás. "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A késés pszichológiája

Nem könnyű megtörni a krónikus késés átkát, de a tudomány szerint erre is van megoldás.

Vannak emberek, akik sokadik figyelmeztetés ellenére is szinte mindig minden találkozóról elkésnek, hosszú percekig váratják barátaikat, ismerőseiket, és a többnyire képtelenek betartani a határidőket. Őket hívjuk krónikus későknek. És lássuk be, kevés dolog idegesítőbb, mint amikor valaki megvárat minket. Ilyenkor magunkban többször is elátkozzuk az illetőt udvariatlan viselkedése miatt, és bosszankodunk, amikor 15, vagy akár 20 perc késés után szíveskedik megjelenni. Bármilyen kellemetlen is azonban számunkra ez a helyzet, a krónikus késés szindrómában szenvedő barátunk mentségére szóljon, hogy nagy valószínűséggel nem önzésből vagy rosszindulatból nem érkezik meg időben a megbeszélt helyre. Elég csak egy rövid betekintés a késéssel kapcsolatos pszichológiai kutatásokba, és láthatjuk, hogy erre a dühítő szokásra több elfogadható indok is létezik.

 

Késés = lustaság?


A pontatlanságukról ismert embereket általában elítéljük, még ha olykor nem jogosan is. Könnyű őket rendezetlennek, figyelmetlennek, nemtörődőmnek bélyegezni, pedig elképzelhető, hogy valójában időérzékelési problémák, a szervezet belső órájának nem megfelelő működése, vagy esetleg koncentrációs nehézségek állnak a háttérben. A krónikus késés általában nem csak a várakozó fél számára kellemetlen, hiszen az is, aki elkésik, tudatában van hibájának és annak, hogy viselkedése milyen súlyos károkat okozhat kapcsolataiban, hírnevében, karrierjében. És bár kétségtelen, hogy léteznek olyan emberek is, akik örömüket lelik abban, ha a pontatlansággal hatalmat gyakorolhatnak mások felett, a legtöbben távolról sem élvezik ezt a helyzetet.

 

 

A pontatlanság persze nem feltétlenül a mi hibánk. Elképzelhető, hogy egyszerűen csak a személyiségünk része, illetve más egyéb tulajdonságaink hozadéka. Egyes kutatások szerint ugyanis az állandó késés gyakran szoros összefüggést mutat az olyan karakterjegyekkel, mint például az optimizmus, az alacsony önkontroll, a szorongás vagy az adrenalinvágy. 2001-ben Jeff Conte, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora egyik kutatása során meglepő eredményre jutott. Azt találta, hogy a személyiségkülönbségek miatt eltérően érzékeljük az idő múlását. A pszichológus két, „A” (erősen ambiciózus és versengő) és „B” (kreatív, reflektív, felfedező) személyiségtípusba sorolta a kísérleti alanyokat. A kutatásvezető arra kérte a résztvevőket, hogy óra segítsége nélkül becsüljék meg, mennyi ideig tart egy perc. Míg az „A típusba” sorolt alanyok átlagosan 58 másodperc elteltével állapították meg az egy percet, addig a „B típusú” személyek által becsült egy perc, valójában átlagosan 77 másodperc volt - írja a bbc.com. 

 

Harriet Mellotte kognitívviselkedés-terapeuta egyik bbc.com-nak adott interjújában azt mondta, hogy a késés időnként mentális problémák, illetve bizonyos neurológiai állapotok következménye is lehet. Az alacsony önbecsüléssel rendelkező személyek például hajlamosak kritikusan viszonyulni önmagukhoz, ezért több időt töltenek munkájuk ellenőrzésével.

 

Más tanulmányok szerint a késés sokszor írható a multitasking viselkedés számlájára, hiszen az idő csak úgy repül, amikor az ember egyszerre több feladatot próbál elvégezni. Egy 2003-as kutatásban a New York-i metró dolgozóinak szokásait vizsgálták, és arra jutottak, hogy azok, akik a multitasking hívei voltak, általában nagyobb valószínűséggel késtek el a munkából, mint azok, akik egyszerre csak egy tevékenységre koncentráltak. A jelenséget a metakogníció képességével magyarázták, amely egyfajta öntudatosságot, illetve önszabályozást jelent. Ennek köszönhetően saját viselkedésünket észleljük, kielemezzük és szabályozzuk. A kutatás szerint a multitasking mindezt sokkal nehezebbé teszi, így nem vesszük észre, hogy az, amit éppen csinálunk, késéshez vezet. 

 

És a megoldás?


A krónikus késéssel kapcsolatban az egyik legjelentősebb tanulmányt Diana DeLonzor készítette, aki Never Be Late Again címmel még könyvet is írt a témáról. A szerző szerint ahhoz, hogy változtassunk ezen a kellemetlen szokáson, fontos, hogy felismerjük, mi az, ami a pontatlanságunkat okozza. DeLonzor szerint érdemes értékelni saját személyiségünket, illetve viselkedésünket, és végiggondolni a késéshez kapcsolódó helyzeteket: Mindig vagy csak bizonyos helyzetekben késel? Mi okozza a késést az egyes szituációkban? És hogyan érzed magad, ha éppen késésben vagy?

 

A szaktanácsadó hétféle késő személyiségtípust állapított meg, ám azt találta, hogy a többség mindössze három kategóriába besorolható. A deadliner, vagyis a határidőfüggő egyszerűen élvezi az utolsó pillanatok izgalmát, ő az, aki azt állítja magáról, hogy csak nyomás alatt képes igazán hatékonyan dolgozni. Az ilyen személyek számára a krízishelyzet jelenti a motivációt.

 

A producer célja, hogy a lehető legtöbb teendőt végezze el a lehető legrövidebb idő alatt. Attól érzi jobban magát, ha hirtelen sok feladatot végezhet el egyszerre. Utálja vesztegetni az időt, ezért ha teheti, a napja minden egyes percét beosztja. A probléma csak az, hogy a producer hajlamos alábecsülni a feladatok teljesítéséhez szükséges időt, így sokszor megtörténik vele, hogy elkésik, és nem tartja be a határidőket.  

 

Ott van továbbá a szórakozott professzor, akinek rendkívül könnyű elvonni a figyelmét. Szórakozottságának nagy valószínűséggel genetikai alapja van, ami az egyszerű szétszórtságban vagy akár teljes körű figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban is megmutatkozhat. A szórakozott professzorokkal gyakorta megesik, hogy elveszítik időérzéküket, vagy elfelejtenek egy előre megbeszélt találkozót.

 

A fent említett típusok mellett DeLonzor további kategóriákat is meghatározott: a racionalizálót, aki soha nem ismeri el teljesen a késését, és folyton megpróbálja kimagyarázni, a szabadelvűt, aki általában kevés önuralommal rendelkezik, az elkerülőt, aki szorongását és alacsony önértékelését próbálja kontrollálni azáltal, hogy elkésik, és végül a lázadót, aki azért érkezik mindig későn, hogy hatalmat gyakoroljon mások felett.

 

Ha változtatni szeretnénk rossz szokásainkon, ebben az állandó várakozással sújtott szeretteink is sokat segíthetnek. "Fontos, hogy ismerőseink kijelöljék a határokat" - tanácsolta Dr. Linda Sapadin bbc.com-nak adott interjújában.  Jó megoldás lehet például, ha különböző „büntetéseket” helyeznek kilátásba pontatlanságunk esetére. Így például mondhatjuk a krónikus későnek, hogy ha 10 percnél többet késik, nem várjuk meg, vagy ha nincs ott időben a mozi előtt, nélküle ülünk be a filmre. Ezek a figyelmeztetések segíthetnek felnyitni a pontatlan ember szemét, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezután nagyobb figyelmet szenteljen az időnek.

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2017. április
címkék:
Lélek
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.