"Mára a tudomány bebizonyította, hogy melegség és fizikai érintés hiányában testi-lelki bajokkal kell számolnunk."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Az érintés varázsa

Mára a tudomány bebizonyította, hogy melegség és fizikai érintés hiányában testi-lelki bajokkal kell számolnunk.

 

A mai napig emlékszem az árva kismajom és a műanya történetére, pedig sok év eltelt azóta, hogy olvastam róluk a biológiakönyvemben. Az egyik képen anyátlan majomgyerek bújt hozzá egy szódásüveg formájú, bozontos szőrrel borított anyapótlékhoz, míg a másikról egy üres drótváz mellől bámult ránk nagy bánatosan egy másik öklömnyi majom. A képaláírás szerint az előbbi, akinek legalább némi műszőrme jutott vigasztalásul, viszonylag ép majomlélekkel jutott el a felnőttkorba, a másik, a csupasz drótos műanya mellett felnevelkedett viszont lelki beteg lett egész életére. Mindebből az a tanulság adódott, hogy legyünk bár emberek vagy kismajmok, mindannyian melegségre vágyunk, és ha nélkülöznünk kell az érintést, a simogatást, a dédelgetést, annak következményeit óhatatlanul megszenvedjük.

 

 

Úgy kell, mint egy falat kenyér

 

A szakemberek szerint nem a látásunk vagy a hallásunk, hanem a tapintás a legfontosabb érzékszervünk. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az ember megszülethet és életben maradhat vakon vagy süketen, de senki nem születik a tapintás készsége nélkül. Az érintés képességének hiánya ugyanis sokkal komolyabb következményekkel járna, mint bármely másik érzékszerv kiesése. Amikor a kisbaba megszületik, elsőként testi kontaktus révén veszi fel a kapcsolatot az őt körülölelő világgal. Önálló lénnyé válva, az anyjától testileg elszakadva egy sor feladatot egyedül kell megoldania a légzéstől az emésztésig. Ehhez az alkalmazkodási és fejlődési folyamathoz létfontosságú a tartós és szeretetteljes testi stimuláció, amit a körülötte lévő többi embertől kap meg. Ha az újszülött egyáltalán nem, vagy nem kielégítő mértékben jut hozzá a testi érintéshez, akkor a szervezete azt érzékeli, hogy létfontosságú jeleket nem kap meg. Ilyenkor a csecsemő fejlődése lelassul, vagy a legrosszabb esetben akár le is áll, és a baba elpusztul. Ez a helyzet akkor is kialakul, ha az újszülöttnek egyébként elegendő táplálékot adnak, és fizikailag is megfelelő módon gondozzák. Az érintés tehát ugyanolyan fontos a kisbaba, de végső soron mindannyiunk számára, mint az ennivaló – nem csak a költő állítja, valóban úgy kell az érintés adta boldogság, mint egy falat kenyér.

 

Ha a csecsemő nem jut hozzá a megfelelő fizikai kontaktushoz, akkor először sírni kezd. Ha ezzel a figyelmeztetéssel nem éri el a célját, akkor előbb-utóbb felhagy a kísérletezéssel, és a külvilág helyett egyedül, úgynevezett önstimulációval próbál megoldást találni, például szopja az ujját vagy hintáztatja magát. Az érintés tartós hiányára a baba depresszióval reagálhat, eltűnik természetes kíváncsisága, visszahúzódik önmagába. Azt a végzetes leckét tanulja meg, hogy a világ kitaszítja, ez pedig helyrehozhatatlan károsodáshoz vezethet.

 

Felnőttként a kora gyerekkorban elszenvedett érintéshiányt sokan beszéddel és értelmi szinten próbálják meg kompenzálni. Ez azonban nem működik, ha ugyanis valakit szeretünk, azt meg akarjuk érinteni. Ez a vágy nagyon mélyen él bennünk, és ha nem teljesül, akkor egész életünkben a beteljesedést fogjuk keresni. Ennek iskolapéldái azok az emberek, akik folyamatosan váltogatják a partnereiket, mert szakadatlanul keresnek valamit, amit nem találnak: a nyugalom, a béke és meghittség utáni vágyukat beteljesítő érintést. Mások, akik gyerekként ugyanezt a nélkülözést élték át, teljesen feladják a testi kontaktus keresését, mert úgy vélik, úgysem kaphatják meg. Megint mások erőszak útján keresik a fizikai közelséget, mivel a kölcsönös testi meghittségre nem képesek, hiszen soha nem is tapasztalták meg.

 

Felszabadulnak a boldogság hormonjai

 

Amikor megérintenek, simogatnak, masszíroznak minket, akkor a szervezetünkben komplex folyamatok játszódnak le. Az érintés hatására információk sokasága áramlik át a testünkön. A bőr teljes felületén kétmilliárd szabad idegvégződés található, és ezek csak egyik típusát jelentik az emberi testben rejtőző tapintási szenzoroknak. A látásunkhoz vagy a hallásunkhoz mérve a tapintásérzékünk sokkal komplexebb. Ezeket a tapintási receptorokat – szemben mondjuk a szaglással – nem tudjuk figyelmen kívül hagyni vagy teljesen kikapcsolni, sem alvás közben, sem éber állapotban.

 

Azt ma már jól tudjuk, hogy az érintési ingerek hatására hormonok egész sora választódik ki. Közéjük tartozik például a kötődés hormonjaként is emlegetett oxitocin, amely lelassítja a szívfrekvenciát, azaz csökkenti szívünk percenkénti összehúzódásainak számát, ellazítja az izomzatot, serkenti a növekedési folyamatot, és depresszióellenes tulajdonsága is van. Nem csoda, hogy olyan népszerűek manapság a különféle masszázstechnikák, hiszen jóvoltukból is ezeket a hatásokat tapasztaljuk meg.

1 | 2 | 3 | tovább
Mörk Leonóra Mörk Leonóra cikke 2015. április
címkék:
Egészség | Lélek | Tudomány
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.