A kérdésre, hogy miért is tartják fontosnak a szervezők, hogy ez a műfaj is megmutatkozzon a Szabadtéri programjában, Bán Teodóra balettművész, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője válaszolt. “Az opera műfaja hagyományosan jelen van az immár nyolcvanéves Margitszigeti Szabadtéri Színpad repertoárjában. Esztendőnként az operairodalom más-más remekét választjuk, hogy a visszatérő hazai és külföldi nézők kedvében járjunk” – mondta el. Hozzáteszi, a Salome véres zenedráma, amely hiteles történeten és Oscar Wilde drámáján alapul, amelyben Salomét a remélt mennyei öröm helyett a beteljesületlen szerelem a pokolba taszítja. Gyilkossá válik. „Kérésemre Szikora János kifejezetten a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra újrarendezi a korábbi előadást, klasszikus formában. Keresztelő Szent János sorsának drámaiságát hangsúlyozza színpadi eszközökkel, új technikai és látványelemekkel, miközben Richard Strauss pszichoanalitikusnak is nevezhető zenéjére is ráirányítja a filgyemet. A szenvedélyes, sodró lendületű, katarzist hozó kompozícióra” – tudtuk meg Bán Teodórától.
Azt is elárulja, Salome szerepét nemcsak az énekszólam teszi rendkívül nehézzé, hanem az is, hogy gyakorlatilag bő másfél órás szüntelen színpadi jelenlétet követel – árulta el az ügyvezető. „A címszerepet éneklő művészen áll vagy bukik az előadás sikere. Boldog vagyok, hogy sikerült megnyernünk a szerepre a csodálatos fiatal operaénekest, a Bécsben élő, a világ neves színpadain örömmel várt Sera Göscht. A török származású szoprán most mutatkozik be Magyarországon. Olyannyira autentikus előadója lesz az operának, hogy nem kizárt: a történelmi Salome vére folyik az ereiben” – mesél nekünk az ügyvezető, aki azért a többi színészére sem panaszkodhat: Heródiás szerepében ugyanis Komlósi Ildikót láthatja a közönség, aki a tavalyi évad nagysikerű A trubadúr bemutatóján Azucenát énekelte.
Sera Gösch titkos álma vált valóra ezzel a szereppel. „Kislányként nagyon sok operát hallgattam a nagyszüleimmel és persze boldogan utánoztam, különösen a szoprán szólamokat. Mindez teljesen természetes volt nekem. Otthon mindig opera szólt, ebben éltünk” – mesélte a szervezőknek. Pár évvel később, már tinédzserként elmúlt ez az érdeklődése és egyáltalán nem foglalkozott volna operával, ha az iskolában nem erőltetik az operairodalom tanulmányozását. „Igazából akkoriban színésznő akartam lenni. Most leginkább azt a zenét hallgatom, amelyiket éppen meg kell tanulnom, de jazz-t, popzenét és bármilyen műfajú muzsikát szívesen hallgatok, ha jó.”
Igazi mindenevő tehát, aki az operairodalomban is otthon van, a Salome történetét is ő meséli el nekünk: Salome egy olyan fiatal nő, vagy elkényeztetett tinédzser, aki pontosan tudja, hogy hogyan manipulálhatja a többieket és megszokta, hogy mindig megkapja, amit akar, de Jochanaan nem viszonozza a közeledését. „Csodálatos belső utazás volt, ahogy próbáltam megérteni Salome lelkiállapotát. Művészként számomra ez a legnagyobb szerep, amit valaha játszottam! Ráadásul egy fizikailag és érzelmileg is nagyon nehéz szerep. Rengeteg energiát követel, de csodálatos. És van egy történeti dimenziója is: Heródes Antipás, Salome apja kétszeresen is házasságtörő a bibliai történetben. Ez napjainkban is elfogadhatatlan! Az eredeti Salome-történetet egyébként Márk és Máté evangéliumából ismerjük, Oskar Wilde azonban megváltoztatta a Biblia történetét: Wilde-nál Salome nem egyszerűen anyja áldozata, hanem az író egy másik, egy erősebb személyiséget adott neki. Ő egy valóságos szörnyeteg!” És mint megtudjuk, nemcsak az operákért, hanem Budapestért is rajong, imádja a várost, amit csodaszépnek tart: „az emberek nagyon kedvesek és nagyszerűek az ételek. Mindig öröm fellépni itt, és remélem, hogy a jövőben gyakrabban lesz részem ebben.”
A Salome című operabemutató június 22-én és 24-én, két alkalommal látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon! További információk itt.
