Ha kell, merész színekkel és elegánsan tűnik ki a tömegből, a szürke hétköznapokon azonban Lipcsei Betta is a letisztult formákat, az egyszerűséget, a kényelmet és az új kihívásokat keresi.

- Nagyon fiatalon, mondhatni kislányként kezdted el a modellkedést. Mindig ez volt az álmod?

- Egyáltalán nem. Fiús kislány voltam, mindig a bátyámékkal fociztam. Tizenöt éves lehettem, amikor Szarvasról feljöttem Budapestre meglátogatni a keresztanyámat, és az egyik bevásárlóközpontban odajött hozzám egy hölgy, hogy lenne-e kedvem modellkedni. Akkor még nem gondoltam volna, hogy egyszer műsorvezető leszek.

- Modellként rengeteg stílust magadra kellett öltened, de valójában milyen a te sajátod?

- Nagyon egyszerű. Inkább a kényelmes, sportos darabokat kedvelem, de természetesen én is szeretek szépen felöltözni, magas sarkúba bújni, és úgy elmenni egy buliba vagy egy rendezvényre. A hétköznapokon nem viszem túlzásba: csak felkapok egy pulcsit pólóval. Szerintem ez azért is alakult így, mert kiskoromtól kezdve annyi mindent aggattak rám, hogy az életem különlegesen divatos és nőies része megmaradt a fotózásokra, a reklámfilmekre, tehát a munkára.

- Az alkalmi ruhák terén mi áll közel hozzád?

- A feketét és a fehéret kedvelem az alkalmi ruhákban is. Az letisztult, klasszikus, picit szexis estélyik tetszenek. Mindig megkapom a stylistoktól, hogy hordjak színeket, merjek öltözködni. Aztán ha rám adnak élénkebb színeket, nagyon jól érzem magam, még ha magamtól eszembe sem jutna felvenni mondjuk egy citromsárga felsőt.

- Van kedvenc ruhadarabod vagy kiegészítőd?

- Az órákat és a karkötőket nagyon szeretem, és hétköznapokon is viselem. Imádom a magas sarkút, tényleg, meg tudok őrülni érte. De volt olyan is, például amikor egy hónapos munka után hazajöttem Spanyolországból, hogy heteken keresztül egy boltba nem tettem be a lábam, annyira elegem lett. A fotózásokon annyi ruhát vettem föl és le, annyiszor öltöztem át, hogy próbafülke környékére sem mentem, nem hogy vásároltam volna magamnak valamit.

A teljes cikk a La femme 2012. tavaszi számában olvasható.