"Hősünk 23 éves zongoraművész és író. Elsőkötetes. Egy kicsit hűtlenkedett: zeneakadémiai tanulmányait megszakítva, egy évig filozófiát, vallástudományt és andragógiát tanult,..."

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Szilágyi Roland

Aki szerelmes a létezésbe

Hősünk 23 éves zongoraművész és író. Elsőkötetes. Egy kicsit hűtlenkedett: zeneakadémiai tanulmányait megszakítva, egy évig filozófiát, vallástudományt és andragógiát tanult, aztán visszatért a Zeneakadémiára, ahol negyedéves.

Szülei Erdélyből jöttek. Új életüket egy apró, komfort nélküli lakásban kezdték, Roland oda született 89-ben. Családjában az első muzsikus, négy-öt éve zongorázott, amikor egy versenyen biztató visszajelzéseket kapott: érdemes próbálkoznia a zenei pályával.

„Nyolc-kilenc éves koromig még láttam annyira, hogy a gyengénlátókhoz kezdtem iskolába járni, írni-olvasni, sőt kottát olvasni is megtanultam még rendesen. Azután nagyon gyorsan elvesztettem a látásomat. A vakok iskolájában folytattam. De ha az ember vakként egy látó társadalomban él, meg kell próbálnia integrálódni, nem szabad falakat építenie maga köré. Átmentem a konziba, ott is érettségiztem.”

 

A konzi meghatározó élménye, a nemritkán estébe nyúló közös zenélések erős köteléket jelentenek: „tök normális tinédzserek voltunk, de a zene olyan kapocs volt közöttünk, ami egy átlagos iskolában nincs meg a gyerekek között”. Roland számára a komolyzenén túl is van élet: „Valószínűleg több könnyűzenei koncerten jártam, mint komolyzenein. Emlékszem, egyszer egy zongoravizsga előtti este a Sziget-fesztiválon voltam egy koncerten a barátaimmal. Mindenfajta zenében megtalálom az értéket.”

 

Ami a komolyzenét illeti: úgy gondolja, nem is olyan nagy a különbség a klasszikus nagy szerzők és az új zene szerzői között. Ez viszonylag kevesek kenyere. „A lényeg az, hogy milyen mélyre tudsz ásni egy-egy darabban, mennyire érzed meg az üzenetét. Én minden stílusban örömömet lelem.”

 

 

 

A koncertzongorista-pályán a vakság hendikep ugyan, de nem megugorhatatlan akadály, véli Roland. Ez nem is foglalkoztatja annyira. Olyan sokfelé elindulhat még. Két év múlva egy művész-tanári diploma boldog tulajdonosaként ráér még dönteni. A tanárságot minden további nélkül el tudja képzelni.

 

De az íróság is szóba jöhet. Megosztom veled című, 2012-ben megjelent könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja, mit gondol szerepekről, identitásokról, vágyakról, önértékelésről, meg egy sor fontos dologról. „Egy fiatal szerző, aki szerelmes a létezésbe” - írják Rolandról a borítón. A vele való találkozás meggyőző: ő az a fajta szerelmes, aki sokat tud szerelme tárgyáról, és érvényes gondolatai is vannak róla, amelyeket aforisztikus tömörséggel fogalmaz meg. Akárhogy alakul is, ezzel a személyiséggel alighanem érdekes pályának néz elébe.

Dr. Batta András
"Az előadóművész tehetség természetes közege a nyilvánosság, aktivitása: a nyilvánosság megszólítása. A tehetség - miként Cupido a szerelem terén - nyilait a szívbe lövi. Nyílvesszőre és céltáblára van szüksége."