Az emberek többsége előszeretettel indítja napját valamilyen forró itallal. A forró csokoládé, a tea csakúgy, mint az argentin maté, a legnépszerűbb reggeli ébresztők közé tartozik. Kétségtelen azonban, hogy továbbra is a kávé az igazi uralkodó, hiszen első helyen szerepel számos ország kedvenceinek listáján. Utat tört magának a nagyvárosokba, a kis falvakba, északtól délig, kelettől nyugatig. Nemes ízének, kellemes illatának, frissítő hatásának hála jelen van az élet szinte minden területén, társunk a munkahelyen, az otthonunkban éppúgy, mint utazásainkkor. Bár a kávécserje afrikai eredetű, ma Brazília, Vietnam, Indonézia és Kolumbia is egyértelműen a vezető termelő országok közé tartozik. A fogyasztás egyre csak nő, és úgy tűnik, a kávé az egyik legkeresettebb árucikk az olaj után. Népszerűségének köszönhetően a kávéval kapcsolatban is megfigyelhető az a kulturális sokszínűség, amely a Föld különböző országait jellemzi.
Róma, Olaszország
Kétségtelen, hogy kevesen csinálnak finomabb kávét, mint az olaszok. Az olaszok sok tekintetben a kávékészítés mesterei, többek között itt született meg az eszpresszógép is. Luigi Bezzera olasz feltaláló 1901-ben olyan gépet fejlesztett ki, amely a korábbiaknál gyorsabban tudott kávét főzni, ez volt a mai presszógépek őse. Ettől kezdve egyre szélesebb körben terjedt el a munkahelyi kávézás. A CNN szerint Rómában készítik a legjobb eszpresszót, nem véletlen, hogy a helyiek képesek akár napi öt csészével is elfogyasztani belőle. Cappucino, latte macchiato, espresso, ristretto – ezek a világban és a hazánkban is elterjedt kifejezések az olasz kávékultúra legfontosabb italai. Ellentétben azonban velünk, akik többségében inkább elvitelre kérjük kedvenc feketénket, az olaszok jobban szeretik ott helyben, ha kell, állva elfogyasztani a kávéjukat. Mindemellett fontos szabály: egy olasz sosem inna cappuccinót délután! Kizárólag reggel, legfeljebb délelőtt fogyasztják ezt az italt. Délután a legkedveltebb verzió a sima eszpresszó, amelyet gyorsan, forrón fogyasztanak el. A kávéimádók jó, ha tudják, hogy itt található a világ egyik leghíresebb kávézója, az Antico Caffè Greco, amely egykor a legnagyobb írók és művészek egyik közkedvelt találkozóhelye volt. Többek között gyakran megfordult itt Gogol, Stendhal, Hans Christian Andersen és Richard Wagner is.
Bécs, Ausztria
Bécsben a kultúrához szervesen hozzátartozik a kávé, nem véletlen, hogy gyakorta emlegetik a világ kávéfővárosaként is. Az UNESCO szerint az itt található nagy múltú kávéházak felbecsülhetetlen részei a város örökségének. „Mióta 2012-ben Bécs megrendezte a barista világbajnokságot, és egyre több új stílusú független kávézó nyitotta meg kapuit a kávészerető közönség előtt, azóta a városban az eszpresszóitalok is egyre jobb minőséget képviselnek” – mondja Lameen Abdul-Mali bécsi blogger. Az 1683-as törökök felett aratott bécsi győzelem után egy lengyel férfi, Georg Franz Kolschitzky (Jerzy Franciszek Kulczycki) a távozó törökök után egy kávébabbal teli zsákra bukkant, és elhatározta, hogy kávézót nyit. A kávét azonban a helyiek ízlésének megfelelően kellett átalakítania, ezért bevezette a filtert, vagyis különválasztotta a kávét a forrásban lévő víztől, majd mézzel, tejjel és tejszínnel még ízletesebbé tette. Így született meg Bécs jellegzetes kávéja, a melange. Ma a város számos lenyűgöző történelmi kávéházzal büszkélkedhet. A Café Central egyesek szerint a világ legszebb kávéháza, de érdemes meglátogatni a mára kultikussá vált Aidát is.
Melbourne, Ausztrália
Pete Licata barista-világbajnok elmondta, hogy Melbourne-ben szinte lehetetlen rossz kávét inni. 2013-ban a város adott otthont a barista-világbajnokságnak, nem véletlenül, hiszen a kontinensen kifejezetten jó minőségű kávébab terem. A földrész kávéfővárosaként emlegetett Melbourne-ben a kávéházi séták kötelező programnak számítanak, hiszen a város szinte minden szegletében hangulatos kis kávézókra bukkanhatunk, ahol frissen pörkölik a kiváló minőségi kávébabot. A világ nagyvárosai közül itt a legtöbb az egy főre jutó kávézók és éttermek száma. Ausztráliában általában a kávé kétszer olyan erős, mint amihez mi hozzászoktunk, viszont hihetetlenül lágy, egyáltalán nem keserű. Az ausztráliaiak egyik nagy kedvence az Espresso Martini, mely Baileys, vagy valamilyen egyéb likőr, eszpresszókávé és vodka kombinációjából áll össze.
Tajpej, Tajvan
Tajpej erőteljes kávékultúrájának és egyedi kávézóinak köszönhetően előkelő helyen végzett a legjelentősebb kávévárosok listáján mind a BBC, mind az USA Today, mind pedig a LifeHack szerint. A kávébabok jó minőségűek, frissen pörkölik őket, és lassan főzik, hogy elérjék a tökéletes ízvilágot. A tajpejiek második otthonukként tisztelik a kávézókat, melyeket gyakran különböző etnikumok üzemeltetnek. Felmérések szerint a tajvani kávéfogyasztás 1990 óta 400 százalékkal nőtt, állítólag a folyamatban komoly szerepet játszott az amerikai kultúra is, mely nagy hatást gyakorolt a tajvaniak mindennapjaira. Egy ideje a városban a tengeri sós kávé a legújabb őrület. Az ország legnagyobb kávélánca, a 85 Degree Bakery Cafe egy kevés sót szór a hideg tejhabba, ami hatalmas sikert aratott a szenvedélyes koffeinfüggők körében. Azok szerint, akik kipróbálták, nemcsak a kávé aromája érezhető jobban, hanem az ízlelőbimbókat is megbolondítja ez a különleges ital, hiszen egyszerre sós, édes, és rendkívül finom illata van.
Havanna, Kuba
A BBC szerint Kuba fővárosa, Havanna előkelő helyet foglal el azon városok listáján, ahol a világ legjobb kávéja kapható. A kubaiak kifejezetten erősen isszák a kávét, ez az első dolguk rögtön a reggeli után, az itt élő embereknek e nélkül nem is indulhat el a napjuk. A kávézás a kubai társadalmi élet fontos része, a termesztésnek több száz éves hagyománya van. Jose Antonio Gelabert 1748-ban ültette el az ország első kávécserjéjét, a termesztés módszerei pedig azóta szinte alig változtak. Az ország jellegzetes kávéja a Cubano, melynek többféle változata létezik, különleges karamellás aromáját a demerara nádcukornak köszönheti. Egy kevés kávét nádcukorral kevernek össze, majd erre öntik rá az eszpresszót.