"A futás mostanra igazi divathullámmá nőtte ki magát. De vajon minek köszönheti a sportág egyre növekvő népszerűségét? "

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

A futómánia nyomában

A futás mostanra igazi divathullámmá nőtte ki magát. De vajon minek köszönheti a sportág egyre növekvő népszerűségét?

A jó idő beköszöntével sokan indulnak el kocogni délutánonként, futóklubok alakulnak, és szinte egymást érik a különböző futóversenyek, amelyekre olykor szinte percek alatt betelnek a nevezési helyek. Magazinok és divatmárkák specializálódnak a sportágra, a nagyvárosokban pedig lépten-nyomon futópályákat építenek, hogy kielégítsék a mozgás szerelmeseinek igényeit. A világ talán még sosem volt ennyire futóbarát hely, mint ma. De vajon mi áll a tömegeket érintő futásmánia hátterében?

 

Praktikum és egyszerűség


A futás már kezdettől fogva fontos szerepet tölt be az emberiség életében. Nélkülözhetetlen képességnek számított őseink számára, akik a lövedékek, lándzsák, nyilak és egyéb fegyverek feltalálása előtt szinte kizárólag állóképességükre támaszkodhattak a vad elejtésében. Az ősember taktikája egyszerű volt: a vadászat során gyakran addig kergette a kiszemelt állatot, amíg az végleg el nem fáradt. Ausztrál antropológusok a húszezer évvel ezelőtt élt emberektől származó lábnyomok elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy elődeink futás közben olykor akár 37 km/h sebességet is elérték. Ma a futás persze egészen más funkciót tölt be az életünkben, a többi sportághoz hasonlóan, leginkább életminőségünk javítását szolgálja.

 

 

Az egészségtudatosság ugyanis egyre közkedveltebb téma a médiában. Egymás után jelennek meg a divatos táplálkozási útmutatók és a sokat ígérő fitneszirányzatok, amelyek az egészséges életmód, valamint a rendszeres testmozgás szerepére hívják fel a figyelmet. A mindennapok rohanásában, a munka és a családi kötelezettségeink hálójában azonban nehéz időt szakítanunk a helyhez és időponthoz kötött csoportos aerobikórákra. A futás varázsa az egyszerűségben rejlik. Nem kell hozzá segédeszköz, csupán egy jó futócipő. Tapasztalattól, kortól, nemtől, földrajzi és anyagi helyzettől, valamint fizikumtól függetlenül mindenki számára elérhető. A hobbifutásban nincsenek vesztesek, hiszen mindenki az általa kitűzött, saját szintjének megfelelő célért küzd.

 

A praktikus szempontokon túl azonban nem szabad elfeledkeznünk a futás jótékony egészségügyi előnyeiről sem. Mostanra ugyanis számtalan tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre, mely a sportág szervezetre gyakorolt pozitív hatásait hirdeti.  

 

Az egészség nevében


Talán nem véletlen, hogy a történelem legnagyobb gondolkodói között több figyelemre méltó futó is akadt. Alan Turing, híres Enigma-kódfejtőnek például mindössze két óra 46 percre volt szüksége ahhoz, hogy lefussa a maratont, a Nobel-díjas tudós Wolfgang Ketterle pedig két óra 49 perc alatt teljesítette ugyanezt a távot. A Cambridge-i Egyetem idegtudósai kimutatták, hogy a futás serkenti a gondolkodással kapcsolatos agyműködést, ezáltal pedig pozitív hatással van a mentális képességeinkre. A tanulmány szerint mindössze néhány nap futás elég volt, ahhoz, hogy több százezer új agysejt keletkezzen, amitől javult a kísérleti alanyok tanuláshoz szükséges emlékezőképessége.

 

Gyakran hallhatjuk, hogy az aktív életmód egészséges testet teremt. Úgy tűnik, ez a futásra különösen igaz. A telegraph.co.uk szerint egy 2009-ben készült finn kutatásban tudósok 2560 férfi egészségét vizsgálták 17 éven keresztül. Arra a következtetése jutottak, hogy a legkisebb valószínűséggel a fizikailag aktív férfiak estek a rákos megbetegedések áldozatává. Természetesen ez önmagában még nem jelent akkora újdonságot. Ami azonban ennél is érdekesebb volt, az, hogy azok bizonyultak a legvédettebbnek, akik napi legalább 30 percet futottak, vagy ehhez hasonló mozgásformát végeztek. A futók körében 50 százalékkal csökkent  a rákos elhalálozások kockázatának aránya. Érdekes eredményt hozott az amerikai Bellarmine Egyetem kutatása is a sporttal kapcsolatban. A tanulmány szerint a futás javítja a fül vérkeringését, ami hosszú távon hallásjavuláshoz vezethet.

 

A futás azonban nem csupán a munkahelyi teljesítményünkre, illetve az egészségünkre lehet jó hatással, de a hangulatunkat is befolyásolhatja. A svéd Karolinska Intézet egy 2014-es kutatása során kutatók azt találták, hogy a kocogás segíthet megtisztítani a vért a stressz következtében felhalmozódott kinurenin nevű vegyülettől, mely a tudósok szerint összefüggésben állhat a depresszió kialakulásával. A vezető kutató szerint lehetséges, hogy más egyéb mozgásformák is hasonló hatást gyakorolnak a szervezetünkre, vizsgálataik azonban kizárólag az olyan aerob típusú sportokra terjedtek ki, mint a futás vagy a biciklizés.

 

A futóeufória


Az ultramaratonisták gyakran hangoztatják, hogy futás közben szinte eufórikus hangulatba kerülnek. Szakértők ezt a jelenséget futóeufóriának nevezik. A futóeufória egyike azon motiváló tényezőknek, melyek edzésre késztetik az embereket. Egyfajta neurobiológiai jutalomról van szó, mely a boldogság érzésével tölti el mindazon sportolókat, akik hosszú időn át tartó intenzív mozgást végeznek. A nevével ellentétben azonban nem csupán a futók tapasztalják meg, súlyemelők, bokszolók és sífutók, egyaránt átélik. Magát az érzést sokféleképpen szokták jellemezni, de általában egyfajta felhőtlen boldogságot jelent, mely a legyőzhetetlenség érzésével, a fájdalomérzet és az időérzés megszűnésével társul. Volt, aki úgy írta le, mint intenzív testen kívüli élményt. A futóeufóriát jellemzően a hosszabb intenzív edzésekhez szokták kötni, ahol nem szükséges sokat gondolkodni. Egyénileg teljesen eltérő, hogy kinél mikor jelentkezik, van, aki már 5 kilóméter után megtapasztalja, másoknak legalább 20 kilométert kell futniuk ahhoz, hogy átélhessék. A folyamat pontos okát a mai napig nem tudják. Kezdetben a megemelkedett endorfinszintnek tulajdonították a jelenséget, mára azonban ez az elmélet megdőlt. Helyette kutatók úgy vélik, hogy az eufória más, az endorfinhoz hasonló vegyi anyagoknak köszönhető, melyek szintén fájdalomcsillapító és hangulatjavító hatásúak. A businessinsider.com szerint az egereken végzett vizsgálatok alapján az endokannabinoidok és a leptin megemelkedett szintjét tartják az egyik legvalószínűbb magyarázatnak.

 

Bármi legyen is az oka, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy rendkívül intenzív, extrém élményről van szó, amely bizonyos esetekben függőséget okozhat. Nem érdemes tehát a futóeufóriát kergetni, a legjobb, ha önmagunkért, illetve egészségünk megőrzéséért sportolunk, és az eufóriával járó boldogság érzésére egyfajta pozitív melléktermékként tekintünk. 

Póta Szilvia Póta Szilvia cikke 2016. június
címkék:
Egészség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.