A migrén annak, aki még nem élt át ilyen rohamot, szinte elképzelhetetlen. A tünetek annyira erőteljesek, hogy a beteg legszívesebben egy sötét és csendes szobába menekül, ahol kivárja a megpróbáltatások végét. Sok esetben előfordulnak megelőző tünetek, közülük a legtipikusabbak a fényvillanások, sötét foltok, végtagok zsibbadása; de előfordul hányás, émelygés, vagy kifejezett fény- és hangérzékenység is. Ijesztően hangzik. De mi áll a háttérben, és mit tehetünk ellene?

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a megelőzés és a tüneti kezelés módszereihez, meg kell ismernünk a leggyakoribb, fokozott kockázattal járó tényezőket.

Ösztrogénszint változása

Árulkodó adat, hogy míg a férfiaknak „csak” 6 százaléka, addig a nőknek 17 százaléka szenved visszatérő migrénes fejfájásoktól. A szakemberek meg is találták ennek magyarázatát: a rohamok bizonyos százalékát hormonális változás, ezen belül is az ösztrogénszint változása okozza. Ez pedig a nőket életük folyamán szinte elkerülhetetlenül érinti. Így a menstruációs ciklus, a menopauza, valamint az állapotosság mind kockázati tényező a migrénre hajlamosak körében. Szintén elővigyázatosnak kell lenni a hormonális fogamzásgátlással, valamint a hormonháztartást befolyásoló egyéb gyógyszerekkel.

Stressz

A stressz egészségügyi ártalmairól talán ma már senkit nem kell különösebben meggyőzni. Az intenzív munkahelyi, vagy egyéb élethelyzetből adódó lelki és szellemi megerőltetés a migrénre hajlamosaknál is erős rizikófaktor. Érdekes, hogy a beszámolók alapján a migrén nem a megerőltetés, a fokozott igénybevétel közben jelentkezik, hanem az azt követő nyugalmi állapotban. Ezt egyes kutatók az adrenalinszint hirtelen visszaesésével magyarázzák.

Minden, ami „hirtelen”

A hirtelen életmódbeli, környezeti változások, valamint az életvitelszerű rossz szokások is növelik a migrénes roham kialakulásának veszélyét. Az első csoporthoz tartozik az alvásmegvonás, a túl erős fény, az intenzív szagok/illatok, a légnyomásváltozások. A második csoportba sorolható a rendszertelen étkezés, vagy az éhezés, amely vércukorszint-ingadozást, vagy a vércukor hirtelen leesését eredményezi; ennek következtében nincs elég glükóz az agy egész területének ellátásához, így az agy különböző területei különböző mértékben jutnak energiához; az agyi működés egyensúlya felborul.

Bizonyos élelmiszerek és italok

Egyes élelmiszerek bomlása közben olyan anyagok szabadulnak fel a testünkben, amelyek nagy eséllyel okozhatnak migrénes rohamot az arra hajlamos egyéneknél (dopamin, hisztamin, tiramin). Különösen kockázatos a sör és a vörösbor fogyasztása, valamint a sokáig érlelt sajtokkal, a csokoládéval, a marinált vagy kovászolt élelmiszerekkel sem árt az elővigyázatosság. Az aszpartámmal (mesterséges édesítőszer) kapcsolatban nem újdonság, hogy nem jó belőle sokat fogyasztani. A migrénre hajlamosakra azonban ez fokozottan igaz.

Mit tehetünk?

Ha ismerjük a lehetséges kiváltó okokat, mind a probléma megelőzéséhez, mind a kezeléséhez közelebb kerülünk.

1. Felismerés: Migrénes fejfájás esetén elkerülhetetlen a háziorvossal való találkozás. A migrént ma biztosan és végérvényesen még nem lehet gyógyítani, de arról mindenképpen meg kell győződni, hogy nem szervi megbetegedés áll-e a háttérben. Számos komolyabb betegségnek lehet ugyanis előfutára vagy kísérője a migrénhez hasonló, rohamszerűen jelentkező fejfájás. Ha nincs szervi ok, akkor nagy valószínűséggel migrén állhat a háttérben.

2. A stressz mellőzése: A stressz nehezen kezelhető, alattomos faktor, mégsem lehetetlen kordában tartani. Ehhez az is szükséges, hogy figyeljünk a testünk jelzéseire a munkahelyünkön. Érdemes rendszeresen fölállni az asztalunktól, beszélgetni pár szót a kollégákkal, vagy elvégezni néhány egyszerű átmozgató gyakorlatot. Az is jó hatással lehet lelki egészségünkre, ha otthon rászánunk napi 15-20 percet a rendszeres relaxációra, esetleg meditációra.

3. Relaxáció és meditáció: A relaxáció és a meditáció kettőse nem csupán a stresszel folytatott küzdelemben hasznos. Mostanra ugyanis tudjuk, hogy a hirtelen környezeti és életmódváltozások is nagy rizikófaktort jelentenek migrénre hajlamos egyéneknél. A rendszeres relaxáció segít abban, hogy ezeket a hirtelen változásokat a test képes legyen jobban feldolgozni és kezelni. Általa növelhető az alkalmazkodási képességünk. Ma már – hála a világhálónak – nagyon könnyen hozzáférhetünk az elmélyült relaxációt támogató technikákhoz, zenékhez, amelyek megnyugtatják a lelkünket és ellazítanak.

4. Életmód: A rendszeres étkezés és testmozgás nemcsak a migrén miatt szükséges. Többek között az őszi, borongós napok okozta nyomott hangulat is enyhíthető vele. Ha volt már migrénes rohamunk, érdemes fokozott figyelmet szentelni az életmódnak. Azt mondják, az ember szokásai átlagosan 2-3 hónap alatt alakulnak ki, azaz ezt követően már szinte automatizmusokról beszélhetünk. Az új, minden szempontból kedvező szokások kialakítása segíthet meggátolni a kínzó tüneteket.

5. A fájdalom ellen: Sajnos előfordulhat, hogy minden elővigyázatosság ellenére is utolér minket a migrénes roham. Ilyenkor sötétre, csendre és pihenésre van szükség. Az erős fájdalom ellen hatékony fegyvert jelenthet például a hideg vizes borogatás.

A gyógyszerek közül a nem szteroidos gyulladáscsökkentők lehetnek hasznunkra, amelyeket ajánlott az első tünetek jelentkezésekor azonnal alkalmazni, hogy a későbbiekben lehetőleg minél kevésbé erősödjön fel a fájdalom. Rendszeres migrénes fejfájás esetén orvosi konzultáció szükséges, melynek során meghatározzák, hogyan és milyen dózisban kell alkalmaznunk az akár már bevált gyógyszereinket is.