"Mára számos kutatás igazolja azt az amúgy hétköznapi tapasztalatot, hogy az időjárás befolyásolja közérzetünket. Mire számíthatunk az őszi hónapokban?"

lorem iposum dolor

Praesent suscipit aliquam urna. Praesent et velit lorem. Fusce id ligula odio. Aenean feugiat ante ut sapien fermentum mollis.
rendben
 
 

Összhangban az évszakokkal

Mára számos kutatás igazolja azt az amúgy hétköznapi tapasztalatot, hogy az időjárás befolyásolja közérzetünket. Mire számíthatunk az őszi hónapokban?

Az elmúlt hetekben hivatalosan is megérkezett az ősz, rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, és folyamatosan csökken a hőmérséklet. Természetesen mindannyian érezzük az évszakok hatását a mindennapjainkban, ám a belső érzelmi, illetve viselkedésváltozások mögött meghúzódó pontos okok már nem mindig egyértelműek.

 

A borongós idő, a sötét téli hónapok közeledtével felmerül a kérdés: hogyan befolyásolják az időjárási körülmények a hangulatunkat, az egészségi állapotunkat, illetve a viselkedésünket, és hogyan vértezhetjük fel magunkat a szezonális depresszióval szemben?

 

Az éltető napfény és a szezonális depresszió


Az évszakok és a hangulat összefüggésével kapcsolatban a legtöbbet tárgyalt téma a szezonális affektív zavar (SAD). Bár a kutatások alapján nem egyértelmű, hogy az időjárás milyen mértékben is járul hozzá a jókedvhez és a levertséghez, annyi bizonyos, hogy a szezonális affektív zavar létező jelenség, és évente több millió ember életét nehezítheti meg, kiváltképp a téli hónapok alatt: a legtöbb tanulmány a napfény hiányára vezeti vissza a problémát. Nem önmagában a tél idézi elő tehát a negatív gondolatokat és a levertséget, sokkal inkább a vele járó sötétség, amely a melatonin megemelkedett szintjének köszönhetően fáradékonyabbá és figyelmetlenebbé tesz minket.

 

 

A tévhittel ellentétben tehát a SAD nemcsak télen jelentkezhet, hanem bármely olyan hónapban is, amikor a napsütéses órák száma kevés, ezzel együtt pedig a szervezetünk szerotoninszintje alacsony. Ez egyébként az étvágyunkra is kihat. A csökkent szerotoninszint miatt jobban kívánjuk a szénhidrátokat, amelyek azonban csak rövid ideig nyújtanak boldogságot, ugyanakkor erőteljesen hozzájárulhatnak a súlyfelesleg kialakulásához. Szakértők egyetértenek abban, hogy a hizlaló tészták és péksütemények habzsolása helyett sokkal jobban járunk, ha ilyenkor nagyobb gondot fordítunk a kiegyensúlyozott étkezésre, valamint az olyan hangulatjavító gyümölcsök és zöldségek fogyasztására, mint az alma, a körte, a fehérrépa, a burgonya vagy a kelbimbó. Mindemellett az is sokat segíthet, ha beszerzünk egy fényterápiás lámpát, amely a természetes fény illúzióját kelti, és javítja a szezonális affektív zavarral járó kellemetlen tüneteket.

 

Hideg, meleg


A napfény pozitívumait valószínűleg hosszú oldalakon keresztül lehetne sorolni. Tanulmányok szerint például a napsütés amellett, hogy segítőkészebbé teszi az embereket, még a munkateljesítményükre is jó hatással van. A Michigani Egyetem kutatása szerint már mindössze 30 percnyi kellemes napsütéses környezetben töltött idő elég lehet ahhoz, hogy javítsa a hangulatot és a memóriát, valamint növelje a nyitottságot az új információkra és a kreatív gondolatokra.

 

Persze a jó idő sem csupa pozitívummal jár. A Journal of Behavioral and Experimental Economics című tudományos folyóirat egyik 2015-ös tanulmánya szerint napsütéses időben az emberek szívesebben vásárolnak, és több pénzt költenek, mint a szürke, borongós hónapok alatt.

 

A nagy meleg egészségi kockázatokat is hordoz. A nyári forróság megnöveli például a dehidratáció vagy az agyvérzés kialakulásának esélyét, de emellett van még egy különös eredménye. A Kaliforniai Egyetem kutatói összefüggést találtak a kánikula és a bűnözés között. A megfigyelések szerint a nagy nyári meleg idején megnövekszik az erőszakos bűncselekmények – a gyilkosság, a családon belüli és a nemi erőszak – száma is.

 

Mit hoz az ősz?


A nyár végetértével a hűvös, esős idő egyszerre áldás és átok is egyben. A hűvös környezetben könnyebben alszunk el, így elkerülhetjük a kánikula okozta nyugtalan éjszakákat. A National Sleep Foundation szakemberei szerint az ideális alvási hőmérséklet 16 és 20 fok között van, vagyis az őszi időszak tökéletes alkalmat kínál a pihentető alváshoz és a nyugodt, zavartalan pihenéshez.

 

Ugyanakkor a szürke, esős idő a szezonális depressziónak, az allergiának, valamint az ízületi fájdalmaknak is kedvez. Ez utóbbi hátterében nagy eséllyel a légnyomás csökkenése áll. Amikor ugyanis a légnyomás csökken, egyes elméletek szerint a testfolyadék az erekből a szövetekbe áramlik, így nyomást gyakorol az idegekre és az ízületekre, ami fokozott fájdalomhoz, merev végtagokhoz és csökkenő mozgásképességhez vezethet.

 

A globális felmelegedés mentális hatása


És ha már időjárásról van szó, nem lehet kihagyni napjaink egyik legaggasztóbb témáját, a globális felmelegedést, a klímaváltozást, illetve az ezzel együtt járó extrém időjárási jelenségeket sem. A The Weather Channel jelentése szerint a hurrikánok, cunamik, tornádók és árvizek veszélyeztette területeken élők nagyobb eséllyel szenvednek szorongástól. A National Wildlife Federation 2011-es jelentéséből kiderült, hogy a globális felmelegedésnek erőteljes hatása lehet mentális egészségünkre nézve is.

 

Ugyanakkor az extrém időjárási körülmények az empátiás készségünket is növelhetik. Mint kiderült, a zord körülmények, a téli fagy és a hideg adakozásra, önzetlenségre és kedvességre ösztönöz minket. A szélsőséges időjárás empátianövelő hatását mutatja, hogy a környezeti katasztrófák szinte kivétel nélkül mindig társadalmi szintű összefogást eredményeznek.

 

Mérsékelt éghajlat = boldogság?


Érdekes, hogy egyes kutatások kapcsolatot találtak a mérsékelt éghajlat és a boldogság között. A melegebb téli és a hűvösebb nyári átlaghőmérséklet lehetővé teszi, hogy több időt töltsünk a szabadban, így csökken a stressz-szintünk, és javul a közérzetünk. 

La femme La femme cikke 2017. szeptember
címkék:
Egészség
Lepje meg üzleti partnereit, családtagjait egy különleges, személyre szóló ajándékkal.