Az elmúlt hetekben hivatalosan is megérkezett az ősz, rövidülnek a nappalok, hosszabbodnak az éjszakák, és folyamatosan csökken a hőmérséklet. Természetesen mindannyian érezzük az évszakok hatását a mindennapjainkban, ám a belső érzelmi, illetve viselkedésváltozások mögött meghúzódó pontos okok már nem mindig egyértelműek.

A borongós idő, a sötét téli hónapok közeledtével felmerül a kérdés: hogyan befolyásolják az időjárási körülmények a hangulatunkat, az egészségi állapotunkat, illetve a viselkedésünket, és hogyan vértezhetjük fel magunkat a szezonális depresszióval szemben?

Az éltető napfény és a szezonális depresszió

Az évszakok és a hangulat összefüggésével kapcsolatban a legtöbbet tárgyalt téma a szezonális affektív zavar (SAD). Bár a kutatások alapján nem egyértelmű, hogy az időjárás milyen mértékben is járul hozzá a jókedvhez és a levertséghez, annyi bizonyos, hogy a szezonális affektív zavar létező jelenség, és évente több millió ember életét nehezítheti meg, kiváltképp a téli hónapok alatt: a legtöbb tanulmány a napfény hiányára vezeti vissza a problémát. Nem önmagában a tél idézi elő tehát a negatív gondolatokat és a levertséget, sokkal inkább a vele járó sötétség, amely a melatonin megemelkedett szintjének köszönhetően fáradékonyabbá és figyelmetlenebbé tesz minket. 

A tévhittel ellentétben tehát a SAD nemcsak télen jelentkezhet, hanem bármely olyan hónapban is, amikor a napsütéses órák száma kevés, ezzel együtt pedig a szervezetünk szerotoninszintje alacsony. Ez egyébként az étvágyunkra is kihat. A csökkent szerotoninszint miatt jobban kívánjuk a szénhidrátokat, amelyek azonban csak rövid ideig nyújtanak boldogságot, ugyanakkor erőteljesen hozzájárulhatnak a súlyfelesleg kialakulásához. Szakértők egyetértenek abban, hogy a hizlaló tészták és péksütemények habzsolása helyett sokkal jobban járunk, ha ilyenkor nagyobb gondot fordítunk a kiegyensúlyozott étkezésre, valamint az olyan hangulatjavító gyümölcsök és zöldségek fogyasztására, mint az alma, a körte, a fehérrépa, a burgonya vagy a kelbimbó. Mindemellett az is sokat segíthet, ha beszerzünk egy fényterápiás lámpát, amely a természetes fény illúzióját kelti, és javítja a szezonális affektív zavarral járó kellemetlen tüneteket.

Hideg, meleg

A napfény pozitívumait valószínűleg hosszú oldalakon keresztül lehetne sorolni. Tanulmányok szerint például a napsütés amellett, hogy segítőkészebbé teszi az embereket, még a munkateljesítményükre is jó hatással van. A Michigani Egyetem kutatása szerint már mindössze 30 percnyi kellemes napsütéses környezetben töltött idő elég lehet ahhoz, hogy javítsa a hangulatot és a memóriát, valamint növelje a nyitottságot az új információkra és a kreatív gondolatokra.

Persze a jó idő sem csupa pozitívummal jár. A Journal of Behavioral and Experimental Economics című tudományos folyóirat egyik 2015-ös tanulmánya szerint napsütéses időben az emberek szívesebben vásárolnak, és több pénzt költenek, mint a szürke, borongós hónapok alatt.

A nagy meleg egészségi kockázatokat is hordoz. A nyári forróság megnöveli például a dehidratáció vagy az agyvérzés kialakulásának esélyét, de emellett van még egy különös eredménye. A Kaliforniai Egyetem kutatói összefüggést találtak a kánikula és a bűnözés között. A megfigyelések szerint a nagy nyári meleg idején megnövekszik az erőszakos bűncselekmények – a gyilkosság, a családon belüli és a nemi erőszak – száma is.

Mit hoz az ősz?

A nyár végetértével a hűvös, esős idő egyszerre áldás és átok is egyben. A hűvös környezetben könnyebben alszunk el, így elkerülhetjük a kánikula okozta nyugtalan éjszakákat. A National Sleep Foundation szakemberei szerint az ideális alvási hőmérséklet 16 és 20 fok között van, vagyis az őszi időszak tökéletes alkalmat kínál a pihentető alváshoz és a nyugodt, zavartalan pihenéshez.

Ugyanakkor a szürke, esős idő a szezonális depressziónak, az allergiának, valamint az ízületi fájdalmaknak is kedvez. Ez utóbbi hátterében nagy eséllyel a légnyomás csökkenése áll. Amikor ugyanis a légnyomás csökken, egyes elméletek szerint a testfolyadék az erekből a szövetekbe áramlik, így nyomást gyakorol az idegekre és az ízületekre, ami fokozott fájdalomhoz, merev végtagokhoz és csökkenő mozgásképességhez vezethet.

A globális felmelegedés mentális hatása

És ha már időjárásról van szó, nem lehet kihagyni napjaink egyik legaggasztóbb témáját, a globális felmelegedést, a klímaváltozást, illetve az ezzel együtt járó extrém időjárási jelenségeket sem. A The Weather Channel jelentése szerint a hurrikánok, cunamik, tornádók és árvizek veszélyeztette területeken élők nagyobb eséllyel szenvednek szorongástól. A National Wildlife Federation egy korábbi jelentéséből kiderült, hogy a globális felmelegedésnek erőteljes hatása lehet mentális egészségünkre nézve is.

Ugyanakkor az extrém időjárási körülmények az empátiás készségünket is növelhetik. Mint kiderült, a zord körülmények, a téli fagy és a hideg adakozásra, önzetlenségre és kedvességre ösztönöz minket. A szélsőséges időjárás empátianövelő hatását mutatja, hogy a környezeti katasztrófák szinte kivétel nélkül mindig társadalmi szintű összefogást eredményeznek.

Mérsékelt éghajlat = boldogság?

Érdekes, hogy egyes kutatások kapcsolatot találtak a mérsékelt éghajlat és a boldogság között. A melegebb téli és a hűvösebb nyári átlaghőmérséklet lehetővé teszi, hogy több időt töltsünk a szabadban, így csökken a stressz-szintünk, és javul a közérzetünk.